Egy műfaj válsága?
Tanácskozás az írói szociográfia múltjáról és jövőjéről Kolozsvár, 2001. október
Szerző
Kiadó: | Magyar Napló Kiadó |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
Oldalszám: | 105 oldal
|
Sorozatcím: | Önképünk az ezredfordulón |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
20 cm x 13 cm
|
ISBN: | 963-202-084-7 |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
|
Fülszöveg
"Nem az a kérdés, hogy fel kellene-e támasztani újra a Magyarország felfedezése sorozatot, hanem az, hogy egyáltalán szükség van-e még írói szociográfiára? Sokan tagadják ezt, de lépten nyomon olyan események történnek, városon és falun, az anyaországban és a Kárpát-medence egészében, amelyek - a jobb emlékezetűekben - felidézik a szociográfiai irodalom (ha úgy tetszik, a népi irodalom) egykori ítéleteit, megállapításait és jóslatát. Érezzük ilyenkor, hogy az iránytű veszett el eszmék, célok, céltalanságok és az egyéni törtetések kavargásában. Nem pótolhatják az írói szót semmilyen közvélemény-kutatások - amúgy is manipulált - összehasonlító grafikonjai, a különböző jövőkutató intézmények vagy éppen a tudálékoskodó politológusok, a demokrácia kenyérpusztító képződményei. Mert az író minden műfajban (ha csakugyan író) a lelkekhez szól, elgondolkodtat és engedi, hogy utána mi gondolkodjunk. Nem óriásplakát az írói mű az éppen ajánlott fogkrémről, hanem a megszenvedett emberi igazság...
Tovább Fülszöveg
"Nem az a kérdés, hogy fel kellene-e támasztani újra a Magyarország felfedezése sorozatot, hanem az, hogy egyáltalán szükség van-e még írói szociográfiára? Sokan tagadják ezt, de lépten nyomon olyan események történnek, városon és falun, az anyaországban és a Kárpát-medence egészében, amelyek - a jobb emlékezetűekben - felidézik a szociográfiai irodalom (ha úgy tetszik, a népi irodalom) egykori ítéleteit, megállapításait és jóslatát. Érezzük ilyenkor, hogy az iránytű veszett el eszmék, célok, céltalanságok és az egyéni törtetések kavargásában. Nem pótolhatják az írói szót semmilyen közvélemény-kutatások - amúgy is manipulált - összehasonlító grafikonjai, a különböző jövőkutató intézmények vagy éppen a tudálékoskodó politológusok, a demokrácia kenyérpusztító képződményei. Mert az író minden műfajban (ha csakugyan író) a lelkekhez szól, elgondolkodtat és engedi, hogy utána mi gondolkodjunk. Nem óriásplakát az írói mű az éppen ajánlott fogkrémről, hanem a megszenvedett emberi igazság felajánlása a közboldogulására."
Vissza Tartalom
Kötő József: A kulturális nemzet építése | 5 |
Pomogáts Béla: "Enciklopédikus hungarológia" | 7 |
A szociográfia tegnap és holnap | |
Cseke Péter: Az írói szociográfia elmélete és gyakorlata | 12 |
Molnár Géza: Külvárosi barangolás | 42 |
Beke György: Lejárt-e az írói szociográfia órája? | 48 |
Oláh János: Szociográfia és nemzeti önismeret | 58 |
Lázok János: Írói önvizsgálat és a szociográfiai leírás viszonya Sütő András naplóregényében | 66 |
Nagy Pál: Meghatározó élmény | 73 |
Albert Gábor: Utazás egy szociográfia körül | 77 |
Sarusi Mihály: Otthonirodalom | 86 |
Dáné Tibor Kálmán: Szép apostoli élet, Balázs ferenc centenáriuma | 88 |
Függelék | 93 |
Értelmezni a világ változásait | |
Köllő Katalin: Újjászületőben a szociográfiai riport | |
Képek a konferenciáról | 97 |