Faludy György (dedikált példány)

Előszó

Faludy György élete jellegzetes huszadik századi "odüsszeia". Önéletírásának egy helyén arról beszélt, hogy tizenhat éves korában olvasta Camille Flammarion, múlt századi francia csillagásznak egy könyvét. Ez a munka a többi között a huszadik század kivételes csillagászati eseményeit jelentette be. Eszerint teljes napfogyatkozásra, 1944-ben az Ausztráliától keletre fekvő Új-Kaledóniában, teljes holdfogyatkozásra pedig 1968-ban az Egyesült Államokban Boston és Baltimora körzetében lehet számítani. Faludy mindkét eseménynél jelen volt: 1944-ben mint a Japán ellen harcoló amerikai hadsereg önkéntese, 1968-ban pedig mint egy amerikai egyetem vendégprofesszora.
Életének menete mindig rendkívüli események és baljós csillagzatok vonzásában haladt, az igazi alkotó nyugalmat, amelyre fiatal költőként egykoron vágyott, talán csak második amerikai emigrációja három évtizedében, majd a végleges hazatérését követő évtizedben sikerült megszereznie. Írói pályája hét évtizedének nagyjából csak a felében élhetett félelem nélküli nyugalomban. Máskülönben szüntelen üldöztetés és menekülés volt a sorsa: zaklatott életútja során négy kontinensen is megfordult: Európán kívül Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában és Óceániában, Budapesten kívül huzamosabb időt töltött el Bécsben, Párizsban, Londonban, Firenzében, Málta szigetén, New Yorkban és Torontóban, emellett az Andrássy úti államvédelmi székház vallató kamráiban, a kistarcsai és a recski kényszermunkatáborokban, az Egyesült Államok hadseregében, volt újságíró, egyetemi tanár és munkanélküli, szembefordult a huszadik század mindkét totalitárius diktatúrájával: a fasizmussal és a kommunizmussal. Ha a modern magyar költészetnek van Odysseusa, az minden bizonnyal ő, aki nemcsak a messze tengereket járta be, hanem a huszadik századi történelem mitologikus szörnyetegeivel is találkozott. Hosszú életének kilenc évtizedében szinte mindent látott, mindent megtapasztalt, amit a mögöttünk lévő kaotikus és kegyetlen évszázad hozott. Vissza

Fülszöveg

Faludy György írói és közéleti tevékenységét mindig lázadó, protestáló szenvedély vezérelte. Impulzív és harcos egyéniségnek született, és ha nosztalgikus érzéssel gondolt is vissza ifjúságának békés és varázslatos élményeire, mindenekelőtt a küzdelmet választotta: a lassan mindent megrontó és elpusztító újkori barbárság ellen akart küzdeni, természetesen egy szabad szellem fegyvereivel.
Bizonyára személyiségének és írói munkásságának ez a politikus és harcos karaktere is okozta azt, hogy befogadása sohasem lehetett konfliktusok nélküli. A huszadik század más elismert magyar költőihez viszonyítva az ő recepciója feltűnő módon töredékes és szegényes: önálló írói pályakép, de még nagyobb tanulmány sem készült róla, legfeljebb kisebb-nagyobb bírálatok, méltatások.
Időközben Faludy György irodalmunk egyik legnépszerűbb alakjává vált. A magyarországi olvasóközönségnek az elmúlt tíz esztendőben alkalma volt őt személyesen is megismerni, hiszen idős kora ellenére számtalan irodalmi összejövetelen és közönségtalálkozón vett részt. A budapesti nyári könyvnapokon mindig a leginkább népszerű és sikeres íróvendégek közé tartozott, dedikációjára hosszú sorokban vártak azok, akik könyveit megszerették.
Kilencvenedik születésnapja jó alkalom arra, hogy számot vessünk Faludy György életének és munkásságának rendkívül gazdag évtizedeivel.
A Faludy-recepciónak nagy adósságai vannak, és ezeket az adósságokat egy viszonylag kicsiny terjedelmű pályarajz természetesen nem pótolhatja. Kilencvenedik születésnapja arra késztetette a kiadót és a szerzőt, hogy legalább egy rövidebb terjedelmű pályarajzban vessen számot a költő évtizedeivel, munkásságával. Ez a kis könyv "ünnepi kiadvány", mégsem a "laudációk", hanem az irodalomtörténeti tanulmányok műfaji követelményei szerint készült. Faludy Györgyöt, aki mindig az igazságkeresés és az igazmondás elkötelezett híve volt, csak úgy lehet megünnepelni, ha a róla festett portré tárgyilagos. Ezzel a tárgyilagossággal, amely a kritikus szakmájának legfőbb követelménye, egyszerre tisztelhetjük meg a költőt és a munkássága iránt érdeklődő olvasót. Vissza