Szent Ignác Katolikus Szakkollégium Évkönyv 1997/98

Előszó

Évkönyvünk rendhagyó módon a nyár múltával, sőt az új naptári évben kerül kiadásra. Így egy teljes évre tudunk visszatekinteni, s a nyárra, mely követte. Eseménydús év volt: nem a téma, a beszámolnivaló hiánya hátráltatta a megjelenést. Ősszel egy megújult kollégium fogadta lakóit, a szürke kaszárnyát mintha elvarázsolták volna, új köntösben jelent meg, takaros kis tornáccal, és aki belép, azt egy tágas hall fogadja. Amit nem látni, az a megújulás a felszín alatt: az egész homlokzatot szigeteltük és az ablakokat is kicseréltük hő- és hangszigetelt új nyílászárókra. A ház otthonná vált, amit a csinos kis előkert is jelez. S belül is folyik a megújulás, sok az új növendék, akik új szellemet és lendületet hoztak magukkal. Az új Szent Ignác-os nemzedék nagyobb önbizalommal veszi fel a versenyt más kollégiumok hallgatóival. Ennek jele, hogy míg korábban diákjaink megilletődve tekintettek a két-három évtizedes múltra visszatekintő többi szakkollégiumunk alapításának hetedik évfordulóján, amikor a mi kezdeményezésünkre és falaink között került megrendezésre első alkalommal a Szakkollégiumok napja. További kezdeményezésünk, hogy kidolgoztunk egy szakkollégiumi törvényt, amelyet jelenleg a többi kollégiummal egyeztetünk, és sikerrel kecsegtet, ami azt jelentené, hogy a jövőben ezt a képzési formát az állam hivatalosan elismeri, magáénak tekinti - s persze támogatja. Fontos lépés ez, nemcsak a remélt biztosabb anyagi alapok miatt, hanem azért is, mert a szakkollégiumi mozgalom alulról jövő, spontán kezdeményezés, a civil társadalom egyik legsikeresebb intézménye. Mi bízunk abban, hogy a felsőoktatási rendszer megújításában is kulcsszerepet kap, ami annál fontosabb, minél többet hallunk annak kríziséről. Vissza