A Falu 1985/1.

Előszó

A hetvenes évtized elejétől szenvedélyes viták zajlottak falvaink jövőjéről. Voltak akik - íróasztal melletti elképzelések alapján - a mintegy háromezer falusi településből csak 1000-1200-at tartottak fejlesztendőnek. Mások minden falu sorvadását, elmúlását nemzetünk romlása baljós előjeleként rótták fel. Ismét mások a vitát eltúlzottnak tartván, úgy vélekedtek, menjen minden a maga útján, az élet folytonosan változó rendje szerint.
Kezdetben, a hetvenes évek eleje-közepén a gyakorlatban az első nézet érvényesült. Községek ezreit neveztük szerepnélkülinek, állítottuk le fejlődésüket, sőt számos közvetett és közvetlen intézkedés történt visszafejlesztésükre. Pedig - akik még emlékeznek rá - a felszabadulás után másként folytak a dolgok. Villamosítottunk, bekötő utakat építettünk, falujáró munkások vittek anyagi segítséget és kultúrát a falvakba. Azután megzördült az idő a falvak felett is, és a "padlássöprés" a falvak történelmének legsötétebb korszakait idézte.
Mindez azonban elmúlt, és a 60-as évektől a termelőszövetkezetek fejlődése, a vidék iparosítása a falvakban élők sorsának soha nem látott fellendülésével járt. A hetvenes évtized elején a falusi lakosság életszínvonala megközelítette a városiakét. A szövetkezetből, üzemből származó munkabért a háztáji termelés - sokszor éjt nappá tevő munka révén - jelentősen növelte. Gazdagodott a falu. A falusi lakásállomány nagy része újonnan épült vagy felújult, mindennapivá vált a hűtőszekrény, a televízió, az autó.
És miközben a jólét nőtt, maga a falu alig fejlődött. Nem szándékozom feltépni a közelmúlt sebeit, sok szó esett ezekről az említett vitákon. Az évtized végére azonban kétségtelenné vált, hogy ezt az ellentmondást - mivel alapvető politikai célunk a város és a falu közötti különbség folyamatos csökkentése - fel kell oldani. A nyolcvanas évek elején magasszintű politikai és állami döntések születtek a falvak népességmegtartó képességének, népképviseleti és társadalmi önállóságának, gazdaságának és közműellátottságának növelésére. Vissza