A zeneesztétika alapproblémái

Forma és kifejezés a zenében

Szerző

'Prahács Margit: A zeneesztétika alapproblémái ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1935
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	232 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kottarészletekkel. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

MINDEN ESZTÉTIKUS, akit nemcsak elméleti okoskodás, hanem benső lelki kapcsolat fűz az élő zenéhez, különös súllyal érzi a zenére vonatkozó tudományos értekezés nehézségeit, de viszont éppen ez az élő kapcsolat ösztönzi őt a legerősebben arra, hogy a zenében rejlő nagy lelkid szellemi értékeket a megismerés minden lehető eszközével tudatos közkinccsé tegye.
Mi is, midőn felvetjük a zeneesztétika alapvető kérdését, a zenei forma és kifejezés problémáját, eleve tudatában vagyunk annak, hogy vizsgálataink tárgyát csak egyetlen úton szoríthatjuk racionális keretek közé: ha a módszeres kutatás minden lehető segédeszközét igénybevéve, az élő zenei szemléletet igyekszünk megközelíteni és ilymódon a zenei élményt fogalmi oldaláról is mintegy kiegészíteni. A zeneesztétikus főfeladata tehát a zenei szemléletnek tudatossá tétele, fogalmak útján való újraalkotása. Ez munkáját az alkotóművész munkájához teszi hasonlóvá. Feladatát tehát csak úgy oldhatja meg sikerrel, ha sohasem téveszti szem elől az élő zenéhez való kapcsolatát, hanem a zene tapasztalati valóságából indul ki és ezt a tapasztalati valóságot nem a priori (Ästhetik von Oben), hanem a posteriori (Ästhetik von Unten) rendezi elméleti kategóriák alá.
Az a tapasztalati adottság, amiből a zeneesztétikai szemlélet kiindul, csakis a zenei forma, ez az alap, amihez a zene minden egyéb pszichológiai, metafizikai, történeti problémái kapcsolódnak s amire ilyen módon a zene egyetemes szemszögből vizsgáló filozófiája felépülhet. Ennek megfelelően kutatásunk területe három főrészre oszlik:
I. Előbb a zenei formalefolyást önmagában vizsgáljuk. A modern energetikus zeneesztétika alapelveit követjük, midőn ennek a formalefolyásnak nem külső mérhető kereteiből, hanem benső formastruktúrájából vezetjük le alkotóelemeit, alaptípusait. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés.
A zeneesztétika tárgya és feladata 9
A zene fogalmi megismerésének határai 11
A zenei nyelv viszonya más kifejező nyelvekhez 12
A kifejezés lényege ., ..18
ELSŐ RÉSZ. - A ZENEI FORMA.
A zenei formalefolyás alkotóelemei.
A melódia 22
A harmónia 24
A ritmus 25
A zenei forma egységének dinamikus felfogása .. 28
A zenei formalefolyás típusai.
A zenei forma organikus jellege 30
Az osztályozás alapelve 30
A nyilt formák: szonáta, fuga 31
A zárt formák: dal, suite, rondo 33
Zenei műfajok 36
MÁSODIK RÉSZ. - A ZENEI KIFEJEZÉS.
Szöveg és zene.
A zene, mint.a szöveg fizikai mozgástartalmának kifejezője . 39
A zene, mint a szöveg érzelmi mozgástartalmának kifejezője 40
Zene és dráma.
A zenei jellemábrázolás. Az opera lényege 39
Mozart - 50
Wagner 53
Verdi 57
A veristák 61
Puccini 62
A kifejezés az abszolút zenében.
A nem Én objektív megismerhetőségének problémája 65
Az Én viszonya a nem Énhez. Az önismeret útjai 67
Ugyanez a szellemi alkotásra vonatkoztatva 74
A zenei kifejezés objektív értéke.
A zenei forma és kifejezés egységének pszichikai alapja 75
A zenei forma és kifejezés egységének metafizikai alapja. A zene végső értelme 77
Stílusproblémák.
A stílusegységek elhatárolásának alapelvei. A stílus esztétikai fogalma 80
A stílusváltozások alapformái 84
A stílusváltozások lelki-szellemi gyökere 86
HARMADIK RÉSZ. - ZENE ÉS TÖRTÉNELEM.
Stílusanalógiák a zene és a képzőművészetek között.
(Vázlatok a barokk zene történetéhez.)
A zenetörténet, mint a szellemtörténet szerves része 88
A renaissance eszmények átfordulása a barokk felé 90
Az első velencei iskola 93
A firenzei zenedramatikusok 96
A római barokk 102
Az új velencei iskola 106
A barokk színpadi zene további fejlődése és hanyatlása 110
A német barokk zene nagy mesterei: Schütz, Haendel, Bach 114
A késő barokk és a korai romantika.
A XVIII. század eszmevilága 124
A kor racionális szellemének esztétikája és zenei kifejezése Franciaországban 127
A német felvilágosodás esztétikája és zenei kifejezése 133
A racionális zenei szellem műformái és hangszerei 141
Az átmeneti korszak zenei jellegzetességei 147
A korai romantika esztétikusai 157
A romantikus zenei stílus.
A romantikus zene szellemi és lelki alapjai. Schopenhauer 160
Zenei szemléltetése: Schubert 164
Schumann 166
Liszt 169
Chopin 172
Csajkovszky 173
Nietzsche 174
Wagner 175
Az új klasszicizmus zenei stílusának kibontakozása.
A jelenkor szelleme 184
Az új eszmények kibontakozása a zeneesztétikában 192
Az új eszmények kibontakozása a zenében 196
Debussy és az impresszionizmus 197
A jazz 204
Az orosz népzene: Mussorgsky, Stravinsky 205
Honegger 211
Schönberg, Hindemith 212
A magyar népzene: Bartók, Kodály 213
Névmutató 227