kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Kiskapu Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 759 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 19 cm |
| ISBN: | 963-9301-47-7 |
| Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér ábrával. |
| Bevezetés | |
| Fodor Szabina: Programozási nyelvek tervezése | 7 |
| Történeti áttekintés | 7 |
| A korai nyelvek | 8 |
| A szoftverfejlesztés kialakulása | 9 |
| A programozási nyelvek szerepe | 11 |
| A programozási nyelvek tervezésének alapelvei | 13 |
| A "jó" programozási nyelv tulajdonságai | 13 |
| A nyelvtervezés lépései | 18 |
| Programozási nyelvek csoportosítása | 18 |
| Imperatív, procedurális nyelvek | 18 |
| Applikatív, funkcionális nyelvek | 19 |
| Szabály alapú, logikai nyelvek | 20 |
| Objektumorientált nyelvek | 20 |
| A programozási nyelvek szabványosítása | 21 |
| Nemzetközi programozás | 24 |
| A programozási környezet nyelvre gyakorolt hatása | 25 |
| Önálló fordítási egységek | 25 |
| Tesztelés és nyomkövetés | 26 |
| Nyékyné Gaizler Judit: Lexikális elemek | 29 |
| A jelkészlet | 29 |
| Az ASCII kód | 31 |
| Az EBCDIC kód | 31 |
| Az ISO 8859 család | 32 |
| Az Unicode szabvány | 32 |
| A programozási nyelvek jelkészletei | 33 |
| Azonosítók | 35 |
| A használható karakterek | 36 |
| A megengedett szintaxis | 36 |
| A kis- és a nagybetűk megkülönböztetése | 37 |
| Hosszúsági megkötések | 37 |
| A fenntartott szavak | 37 |
| Literálok | 39 |
| Számliterálok | 39 |
| Karakterek és karaktersorozatok | 41 |
| Megjegyzések | 42 |
| Csizmazia Albert - Csizmazia Balázs: Vezérlési szerkezetek, utasítások | 45 |
| A programozó feladata | 45 |
| Mondatszerű leírás | 46 |
| Folyamatábrák | 47 |
| D-diagramok | 48 |
| Blokkdiagramok | 49 |
| Struktogramok | 50 |
| Az assembly nyelvű megoldás | 50 |
| A Pascal nyelvű program | 51 |
| A Motorola 68000-es család programozása | 51 |
| Az MC 68000-es assembly kód | 56 |
| Az assembly és a Pascal nyelvű kód összevetése | 57 |
| Egy elemi megközelítés | 58 |
| A while-programok elemei | 59 |
| Magasabb szintű műveletek | 59 |
| Vezérlési megközelítések | 61 |
| Imperatív programozási nyelvek | 61 |
| Deklaratív és funkcionális nyelvek | 61 |
| Párhuzamos végrehajtás | 62 |
| Eseményvezérelt programozás | 62 |
| A vizsgált programozási nyelvek | 63 |
| Mondatszerű algoritmusleírás: COBOL | 63 |
| Strukturált programozás: a Pascal nyelv | 65 |
| Hordozható assembly: a C nyelv | 66 |
| Minden objektum: a Smalltalk | 67 |
| Egyéb vizsgált programnyelvek | 67 |
| Értékadás, aritmetikai utasítások | 68 |
| A COBOL eszköztára | 68 |
| Egyszerű értékadás: a Pascal nyelv | 69 |
| Értékadás a C nyelvben | 69 |
| A Smalltalk megoldása | 70 |
| A többszörös értékadás és a CLU | 70 |
| Az értékadás szerepe a programokban | 70 |
| Az üres utasítás | 71 |
| Szekvencia és blokk utasítás | 71 |
| Blokk utasítás a Pascalban | 72 |
| Szakítás a Pascal hagyományaival: az Ada nyelv | 73 |
| A C nyelvcsalád jellemzői | 74 |
| A Smalltalk blokk utasítása | 74 |
| Feltétel nélküli vezérlésátadás | 75 |
| A COBOL eszközei | 76 |
| Feltétel nélküli vezérlésátadás a Pascalban | 76 |
| Modula-3: búcsú a GOTO-tól | 77 |
| Különleges vezérlési utasítások a C-ben | 77 |
| A Java újdonságai | 78 |
| Elágazási szerkezetek | 79 |
| Elágazás a COBOL-ban | 80 |
| Feltételes utasítás a Pascalban | 81 |
| Többirányú elágazás a Pascalban | 82 |
| Biztonságos elágazások: a Modula-3 újításai | 82 |
| Biztonságos CASE a Modula 3-ban | 84 |
| A C nyelv elágazási szerkezetei | 84 |
| Többágú elágazás a C-ben | 85 |
| Többágú elágazás a C#-ban | 85 |
| Feltételes utasítás a Smalltalkban | 86 |
| Ciklusszerkezetek | 87 |
| A COBOL cikulsai | 87 |
| Ciklusutasítások a Pascalban | 88 |
| Modula-3: biztonságos ciklusok | 90 |
| loop-end-exit ciklusok | 91 |
| Az Ada nyelv eszközei | 91 |
| Ismétlési szerkezetek a C és a Java nyelvben | 92 |
| A C# nyelv újdonságai | 93 |
| Bejárók (iterátorok) | 94 |
| Ciklusutasítás a Smalltalkban | 97 |
| Önhívó kód (rekurzió) | 98 |
| Összefoglalás | 99 |
| Balázs Iván József - Porkoláb Zoltán: Hatókör, élettartam | 103 |
| A memóriaterületek típusai | 104 |
| A statikus memóriaterület | 104 |
| A dinamikus memóriaterület | 104 |
| Az automatikus memóriaterület | 105 |
| Egy egyszerű példa | 105 |
| Hatókör | 106 |
| Globális hatókör | 108 |
| Fordítási egység mint hatókör | 108 |
| Függvény és kódblokk mint hatókör | 109 |
| Egy típus mint hatókör | 110 |
| Élettartam | 110 |
| Példák | 113 |
| Pécsy Gábor: Típusok | 119 |
| Mi a típus? | 119 |
| Típus a fordítóprogram szemszögéből | 119 |
| Típus a programozó szemszögéből | 120 |
| A programozási nyelvek típusossága | 122 |
| Típuskonverzió | 123 |
| Típusok osztályozása | 127 |
| Típusosztályok | 128 |
| Attribútumok az Ada nyelvben | 128 |
| Skalár típusosztály | 129 |
| Ábrázolás | 129 |
| Műveletek | 130 |
| Az Ada skalár típusai | 130 |
| Diszkrét típusosztály | 131 |
| Felsorolási típusok | 131 |
| Egész típusok | 133 |
| Csellengők | 138 |
| Valós típusosztály | 140 |
| Típusértékhalmaz | 140 |
| Műveletek | 141 |
| Programozási nyelvek | 142 |
| Mutató típusok | 143 |
| Memóriagazdálkodás | 144 |
| Típusértékhalmaz | 146 |
| Műveletek | 148 |
| Alprogramra hivatkozó mutató | 151 |
| Nyelvi specialitások | 152 |
| Kifejezések | 155 |
| Kifejezések szerkezete | 155 |
| Kifejezések kiértékelése | 157 |
| Egyéb nyelvi specialitások | 161 |
| Összefoglalás | 162 |
| Pécsy Gábor: Típuskonstrukciók | 167 |
| Direktszorzat típus | 170 |
| Típusértékhalmaz | 170 |
| Műveletek | 171 |
| A direktszorzat ábrázolása | 174 |
| Egyedi nyelvi elemek | 176 |
| Unió típus | 178 |
| Típusértékhalmaz | 178 |
| Műveletek | 179 |
| Unió jellegű típuskonstrukciók | 180 |
| Iterált típus | 187 |
| Vektor | 188 |
| Típusértékhalmaz | 188 |
| Műveletek | 189 |
| Nyelvi specialitások | 190 |
| Általánosítás több dimenzióra - tömbök | 193 |
| Halmaz | 195 |
| Típusértékhalmaz | 195 |
| Műveletek | 195 |
| Egyéb iterált konstrukciók | 196 |
| Összefoglalás | 198 |
| Kozsik Tamás: Alprogramok | 203 |
| Az alprogramok hatása a szoftverminőségre | 204 |
| Eljárások és függvények | 205 |
| Nyelvek, ahol nincs különbség az eljárások és függvények között | 206 |
| Nyelvek, ahol van különbség az eljárások és függvények között | 208 |
| Az alprogramok és hívások szerkezete | 209 |
| Mi lehet paraméter vagy visszatérési érték? | 209 |
| Az alprogramok specifikációja | 216 |
| Alprogramok törzse | 222 |
| Az alprogramok meghívása | 227 |
| Rekurzív alprogramok | 232 |
| Az alprogramok deklarációja | 233 |
| Makrók és inline alprogramok | 235 |
| Alprogram típusok | 236 |
| Paraméterátadás | 237 |
| Paraméterátadási módok | 237 |
| A paraméterátadási módok összehasonlítása | 245 |
| A lehetőségek néhány programozási nyelvben | 247 |
| Az alprogramok környezete | 253 |
| Külön fordíthatóság | 254 |
| Beágyazhatóság | 255 |
| Statikus és dinamikus hatókör | 257 |
| A változók élettartama | 260 |
| Az alprogramnevek túlterhelése | 261 |
| Operátorok túlterhelése | 264 |
| Az alprogramok megvalósítása | 264 |
| Paraméterként átadott alprogramok megvalósítása | 267 |
| Iterátorok | 269 |
| Korutinok | 272 |
| Összefoglalás | 274 |
| Nohl Attila Rajmund: Kivételkezelés | 277 |
| Bevezetés | 277 |
| A kivételkezelés alapfogalmai | 277 |
| Miért jó a kivételkezelés? | 279 |
| A kivételkezelések összehasonlításának szempontjai | 285 |
| A kivételkezelés kezdetei | 285 |
| Egy utasítás kivételkezelése: FORTRAN | 285 |
| Több utasítás kivételkezelése: COBOL | 286 |
| Dinamikus kivételkezelés: PL/I | 286 |
| Fejlett kivételkezelés | 288 |
| Statikus kivételkezelés: CLU | 288 |
| Kivételek terjedése: Ada 95 | 289 |
| Kivételosztályok megjelenése: C++ | 291 |
| Helyességbizonyítás és kivételkezelés: Eiffel | 292 |
| A finally blokk: Modula-3 | 294 |
| Ellenőrzött kivételek: Java | 295 |
| A Delphi kivételkezelése | 296 |
| Egymásba ágyazott kivételek: C# | 297 |
| Kivételkezelés függvényekkel: Common Lisp | 297 |
| Új megoldások: Perl | 299 |
| Összefoglaló | 301 |
| Példaprogramok kivételkezelésre | 302 |
| C++ | 302 |
| Java | 304 |
| Ada 95 | 306 |
| Eiffel | 308 |
| Lakatos Attila: Modulok | 315 |
| A moduláris tervezés | 315 |
| A moduláris tervezés kritériumai | 315 |
| A modularitás alapelvei | 316 |
| A modulok nyelvi támogatása | 320 |
| Alacsonyszintű programnyelvek | 320 |
| Procedurális programnyelvek | 321 |
| Az Ada nyitott modulok támogatása | 323 |
| Objektumorientált programnyelvek | 328 |
| Funkcionális programnyelvek | 329 |
| Pécsy Gábor: Absztrakt adattípusok | 333 |
| Típuskonstrukciók és adatabsztrakció | 333 |
| Elvárások a programozási nyelvekkel szemben | 334 |
| Modulokra bontás | 335 |
| Egységbe zárás | 335 |
| Az ábrázolás elrejtése | 335 |
| Átlátszatlan típus a C-ben | 336 |
| Ada típusok privát nézete | 338 |
| CLU absztrakt adattípusok | 338 |
| Láthatósági szintek | 339 |
| A specifikáció és implementáció szétválasztása | 340 |
| A modulfüggőség kezelése | 342 |
| Konzisztens használat | 343 |
| Általánosított programsémák | 344 |
| A programozási nyelvek értékelése | 347 |
| Hegedűs Hajnalka - Marcinkovics Tamás - Nyékyné Gaizler Judit - Kozsik Tamás: Típussal való paraméterezés | 353 |
| Polimorfizmus | 359 |
| Parametrikus polimorfizmus | 360 |
| Altípusos polimorfizmus | 364 |
| Túlterheléses polimorfizmus | 368 |
| Típuskényszerítéses polimorfizmus | 370 |
| A polimorfizmus megvalósítása monomorf nyelvekben | 371 |
| A sablon-szerződés modell | 373 |
| Sablonparaméterek | 376 |
| Típus és típusosztály | 376 |
| Alprogram | 378 |
| Objektum | 379 |
| Modul | 379 |
| Példányosítás | 381 |
| Explicit példányosítás | 382 |
| Igény szerinti példányosítás | 382 |
| Lusta példányosítás | 382 |
| Sablonparaméterek megfeleltetése | 383 |
| Specializáció | 384 |
| Sablonok és öröklődés | 385 |
| Összegzés | 387 |
| Kovács D. Lehel István - Sergyán Szabolcs - Nyékyné Gaizler Judit: Objektumorientált programozás | 391 |
| Az osztály és az objektum | 391 |
| Az osztályok és objektumok az egyes nyelvekben | 393 |
| Jelölési módok, diagramok | 400 |
| Osztálydiagram | 400 |
| Objektumdiagram | 400 |
| A példányosítás ábrázolása | 400 |
| Objektumok létrehozása és megszüntetése | 400 |
| Egységbezárás | 405 |
| Aatrejtés, interfészek | 406 |
| Friend metódusok, osztályok | 409 |
| Osztályadat, osztálymetódusok | 411 |
| Öröklődés | 415 |
| Adatrejtés és öröklődés | 423 |
| Polimorfizmus és dinamikus kötés | 426 |
| Absztrakt osztályok | 437 |
| A közös ős | 440 |
| Többszörös öröklődés | 441 |
| Interfészek | 450 |
| Beágyazott osztályok, tagosztályok | 454 |
| Összefoglalás | 455 |
| Juhász András: A programhelyesség-ellenőrzés nyelvi elemei | 459 |
| A helyességi specifikációs nyelv | 463 |
| Az Eiffel és az elsőrendű logika | 464 |
| Példa | 469 |
| Elő- és utófeltételek | 470 |
| Osztályinvariáns | 476 |
| Ciklusok | 478 |
| A check utasítás | 482 |
| Öröklődés | 483 |
| A programhelyesség definiálása az Eiffelben | 487 |
| Az attribútumok helyessége | 487 |
| A metódusok helyessége | 487 |
| Az osztályok helyessége | 490 |
| A programok helyessége | 491 |
| A programhelyesség-ellenőrzés problémái | 492 |
| Függőségek | 492 |
| Helyességi specifikációs nyelv | 493 |
| A VEREM osztály | 495 |
| Zsók Viktória - Tejfel Máté: Párhuzamos nyelvi elemek | 501 |
| A párhuzamos nyelvek általános jellemzése | 505 |
| Ada | 514 |
| Taszkok | 514 |
| A taszk specifikációja és törzse | 515 |
| Taszk típusok, taszk objektumok | 517 |
| Taszkok indítása, végrehajtása | 518 |
| Taszkok lezárása (terminálása) | 519 |
| A taszkok attribútumai | 519 |
| Entry, entry-hívás, accept utasítás | 520 |
| Belépésipont-családok | 521 |
| A select utasítás | 522 |
| Szelektív hívásfogadás | 522 |
| Feltételes hívásfogadás | 523 |
| A terminate alternatíva | 524 |
| A delay és az abort utasítás | 524 |
| Az else alternatíva | 524 |
| A feltételes entry hívás | 526 |
| Időhöz kötött entry hívás | 526 |
| Kivételkezelés | 526 |
| Példák | 527 |
| CSP | 532 |
| Occam | 534 |
| Java | 537 |
| C alapú könyvtárak | 543 |
| MPI | 543 |
| PVM | 553 |
| Csontos Péter - Lakatos Attila: Programkönyvtárak | 561 |
| Követelmények a programkönyvtárakkal szemben | 562 |
| A jó könyvtárfejlesztő tulajdonságai | 562 |
| Alapvető minőségi követelmények | 563 |
| A programkönyvtárakra vonatkozó egyedi követelmények | 566 |
| A követelmények teljesítésének feltételei | 569 |
| Objektumorientált programkönyvtár-tervezés | 569 |
| Osztályhierarchia | 570 |
| Az osztályok mérete | 573 |
| A szolgáltatások mérete | 576 |
| Az osztályok fajtái | 578 |
| Új paradigmák | 582 |
| Általános programkönyvtárak | 583 |
| Adatszerkezetek | 583 |
| I/O | 584 |
| Memóriakezelés | 584 |
| Programkönyvtárak életciklusa | 584 |
| Tervezési fázis | 585 |
| Megvalósítási fázis | 586 |
| Karbantartási fázis | 586 |
| Horváth Zoltán - Zsók Viktória - Tejfel Máté - Horváth Zoltán: A funkcionális programozási nyelvek elemei | 589 |
| Bevezetés | 589 |
| A funkcionális programozási stílus | 590 |
| Funkcionális program felépítése és kiértékelése | 591 |
| A modern funkcionális nyelvek főbb jellemzői | 593 |
| A funkcionális nyelvek rövid áttekintése | 596 |
| Egyszerű funkcionális programok | 597 |
| Egyszerű függvények definíciója | 597 |
| Feltételek megadása | 597 |
| Mintaillesztés | 598 |
| Függvények típusa, magasabbrendű függvények | 599 |
| Egyszerű típuskonstrukciók | 600 |
| Lokális deklarációk | 605 |
| Egy érdekesebb példa: királynők a sakktáblán | 607 |
| Típusok és osztályok | 609 |
| Polimorfizmus, típusosztályok | 609 |
| Algebrai adattípus | 612 |
| Típusszinonimák | 614 |
| Származtatott típusok | 614 |
| Típuskonstrukció osztályok | 615 |
| Modulok | 615 |
| Absztrakt algebrai adattípus | 616 |
| Frissíthető változók, monádok, mellékhatás | 619 |
| Egyszeresen hivatkozott változók | 619 |
| Monádok | 620 |
| Frissíthető változók | 621 |
| Interaktív funkcionális programok | 622 |
| Kivételkezelés | 624 |
| Párhuzamos kiértékelés és elosztott programok | 625 |
| Párhuzamos és elosztott programozás Concurrent Cleanben | 626 |
| Distributed Haskell with Ports | 630 |
| A JoCaml párhuzamos és osztott nyelvi elemei | 632 |
| Ásványi Tibor: Logikai programozás | 637 |
| Logikai programok | 638 |
| Tények | 639 |
| Szabályok | 640 |
| Rekurzív szabályok | 644 |
| Bevezetés a Prolog nyelvbe | 645 |
| A logikai programok objektumai | 646 |
| Listakezelés rekurzív LP módszerekkel | 647 |
| A rekurzív keresés | 649 |
| Az eredmény fokozatos közelítése | 649 |
| Az akkumulátor módszer | 650 |
| Az általánosítás módszere | 651 |
| A Prolog gép | 652 |
| Tiszta Prolog programok végrehajtása | 652 |
| Az illesztés algoritmusa | 653 |
| NSTO programok | 654 |
| Első argumentum indexelés | 656 |
| Utolsó hívás optimalizáció | 657 |
| Vezérlésmódosítás a Prologban | 658 |
| Feltételes célok | 658 |
| Tagadás | 660 |
| A Prolog metalogikai predikátumai | 662 |
| Aritmetika | 662 |
| Termek típusa és összehasonlítása | 664 |
| Termműveletek | 665 |
| Prolog műveleti jelek | 666 |
| A Prolog logikán kívüli predikátumai | 668 |
| Programbetöltés | 669 |
| Bemenet és kimenet | 669 |
| Önmódosító programok | 670 |
| Prolog célok megoldásainak összegyűjtése | 672 |
| Kivételkezelés a Prologban | 673 |
| Prolog modulrendszerek | 675 |
| A név alapú modulrendszer | 675 |
| Az eljárás alapú modulrendszer | 675 |
| A forrásmodul megváltoztatása | 677 |
| Kitekintés | 679 |
| Ajánlott irodalom | 679 |
| Klasszikus LP-kiterjesztések | 680 |
| Az ötödik generációs számítógépek és programjaik | 680 |
| Újabb irányzatok | 681 |
| Összefoglalás | 682 |
| Csontos Péter - Kozsik Tamás: Aspektusorientált programozás | 685 |
| Az AOP áttekintése | 686 |
| Aspektusok és komponensek | 687 |
| Aspektusleíró nyelvek | 688 |
| Aspektusszövők | 688 |
| Az AspectJ bemutatása | 689 |
| Az AspectJ elemei és főbb tulajdonságai | 689 |
| Egy rövid AspectJ példa | 690 |
| Fejlesztőeszközök és rokon nyelvek | 690 |
| Az AOP-vel rokon paradigmák és megvalósításaik | 691 |
| Vonatkozások többdimenziós szétválasztása (MDSC) | 691 |
| Adaptív programozás (AP) | 692 |
| Kompozíciós szűrők (CF) | 693 |
| Generatív programozás (GP) | 693 |
| Intencionális programozás (IP) | 694 |
| További ígéretes kezdeményezések | 695 |
| Csontos Péter: Programozási nyelvek rövid leírásai | 697 |
| Ada 95 | 697 |
| ALGOL 60 | 698 |
| ALGOL 68 | 698 |
| BASIC | 699 |
| BETA | 699 |
| C | 699 |
| C++ | 700 |
| C# | 700 |
| Clean | 701 |
| CLU | 701 |
| COBOL | 701 |
| Delphi | 702 |
| Eiffel | 702 |
| FORTRAN | 703 |
| Haskell | 703 |
| Java | 704 |
| LISP | 704 |
| Maple | 705 |
| Modula-2 | 705 |
| Modula-3 | 705 |
| Objective-C | 706 |
| Pascal | 706 |
| Perl | 706 |
| PHP | 707 |
| PL/I | 707 |
| Python | 707 |
| SIMULA 67 | 708 |
| Smalltalk | 708 |
| SML | 708 |
| SQL | 709 |
| Tcl | 709 |
| Függelék | 711 |
| Irodalomjegyzék | 718 |
| Tárgymutató | 736 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.