| Az elsőfokozatú alapalakzatoknak projektív vonatkozása és képződményei | 1 |
| A síksornak projektív vonatkozásas a pont-, sugár- és síksorra | 1 |
| A pont- vagy sugársorral perspektív helyzetű, projektív vonatkozású síksor | 1 |
| Két sugársorral, vagy pont- és sugársorral perspektív síksor | 2 |
| A síknégyes kettősviszonya; kettőssíkok, hatványsíkok | 3 |
| Involucziós síksorok | 5 |
| Síkpártól harmónikusan elválasztott elemek | 6 |
| Síksorokból kimetszhető különös sugársorok és pontsorok | 7 |
| Projektív sugár- és síksor perspektív helyzetbe hozandó | 7 |
| Involucziós sugársoron keresztül különös involucziós síksort vezetni és involucziós síksort különös involucziós sugársor szerint metszeni | 8 |
| Projektív sík- és pontsorok perspektív helyzetbe hozandók | 10 |
| Az alapalakozatok képződményei | 12 |
| Projektív sorok képződményeiről általában | 12 |
| Két projektív sugársor képződménye, melynek közös középpontja van. A II. o. síksor | 13 |
| Két projektív síksor képződménye, melynek tengelyei egymást metszik. A II. r. kúp | 14 |
| Két projektív pontsornak és két projektív síksornak képződménye, melynek tartói, illetőleg tengelyei nem metszik egymást. A sugársereg | 15 |
| Az előbbiek összefoglalása. A pontok, sugarak és síkok száma a térben | 15 |
| A másodrendű kúp | 17 |
| A másodrendú kúp származtatása és poláris tulajdonságai | 17 |
| A II. r. kúp, mint a kúpszelet egy pontból projicziáló felület | 17 |
| A II. r. kúpra vonatkozó Pascal- és Brianchon-tételek | 17 |
| A polárisnyaláb fogalma | 18 |
| A II. r. kúp poláris tulajdonságai | 20 |
| A II. r. kúp poláris hároméle | 21 |
| Hesse tétele a polárisnyalábba; a poláris négyél és négylap fogalma | 22 |
| Reye tételei a poláris négyélről | 23 |
| Két polárisnyaláb közös poláris hároméle | 24 |
| Az orthogonális nyaláb és a recziprókus kúp fogalma | 25 |
| A polárisnyaláb főtengelye és fősíkjai | 26 |
| A rotatórikus polárisnyaláb | 26 |
| A polárisnyaláb tengelyeinek szerkesztésére vonatkozó segédtételek | 27 |
| A polárisnyaláb tengelyeinek meghatározása | 29 |
| A II. r. kúp fősíkjaiban levő kapcsolt polárissugarak képezte incoluczióknak hatványai. A II. r. kúp egyenlete | 33 |
| A polárisnyaláb fokális sugarai és cziklikus síkjai | 34 |
| A fokális sugár és a cziklikus sík fogalma | 34 |
| A fokális sugarak és cziklikus síkok helyzete. Tétel a II. r. kúp körmetszéseiről | 36 |
| A II. kúp fokális sugarainak és cziklikus síkjaira vonatkozó tételek | 38 |
| A II. r. kúp fokális sugarainak és cziklikus síkjainak szerkesztésére alkalmas képletek | 41 |
| Általános tételek a II. r. kúpról a fokális sugarakra és cziklikus síkokra vonatkozólag | 42 |
| Metrikus reláczió ama szögek között, melyeket a kúp fokális sugarai annak érintősíkjaival képeznek. Ennek duális tétele | 43 |
| A fokális sugaraknak derékszögű projekcziói a kúp érintősíkjaira egy II. r. kúpon vannak. A duális tétel | 44 |
| A II. r. kúpot derékszögű alkotópárokban metsző síkok geometriai helye. A duális tétel | 46 |
| Különös másodrendű kúpok | 49 |
| A II. r. henger; az orthogonális nyaláb és a forgáskúp | 49 |
| A parabolikus kúp | 51 |
| Az orthogonális kúp | 54 |
| A Pappus-féle kúp | 57 |
| A Hachette-féle kúp | 59 |
| Oly kúpok, melyeknek cziklikus síkjai vagy fokális sugarai merőlegesek | 60 |
| Az egyoldalú kúp és annak recziprokus kúpja | 61 |
| Adott kúpszeleten keresztül menő forgáskúpok. Összefoglaló táblázat a különös kúpokról | 66 |
| A másodrendű kúpok szerkesztése | 70 |
| Az általános II. r. kúp szerkesztése pontokból | 70 |
| Egy valós háromél körül írható forgáskúpok | 72 |
| Egy képzetes háromél körül írható forgáskúpok | 74 |
| Egy II. r. kúpot érintő és osculáló forgáskúpok | 78 |
| A II. r. kúpokra vonatkozó számlálógeometriai meghatározások | 79 |
| A hyperboloid | 81 |
| A hyperboloidon fekvő sugárseregek | 81 |
| A hyperboloidon fekvő sugárseregek | 81 |
| A hyperboloid érintősíkjai és metszőpontjai egy egyenessel | 83 |
| A hyperboloid síkmetszése és érintőkúpja | 85 |
| A hyperboloidon fekvő involucziós sugársereg; a II. fajú kapcsolt-képzetes egyenesek | 86 |
| Hyperboloidikus fekvésű egyenesekről | 88 |
| A tetraeder magasságaira vonatkozó Steiner-tétel | 88 |
| Annak duális tétele | 89 |
| Dőhlemann tétele hyperboloidikus egyenesekről | 91 |
| Chasles tétele hyperboloidikus fekvésű tetraéderekről | 94 |
| A Mőbius-féle tetraederek; a velük kapcsolatos hyperboloidikus egyenesek; a Mőbius-féle tetraederek síkmetszései és tengelyeinek transversálisai | 96 |
| A hyperboloid poláris tulajdonságai | 105 |
| A hyperboloid pólusai és polárissíkjai; a térbeli poláris rendszer; a kapcsolt pólusok és polárissíkok | 105 |
| A polárispár; a kapcsolt polárisok | 107 |
| A polárispárra vonatkozó tételek | 109 |
| A poláristetraeder | 111 |
| A poláristetraeder metszése a hyperboloiddal | 112 |
| Oly tetraéderek, melyek közül az egyik a másiknak poláris alakzata. Ezeknek specialitásaira vonatkozó Reye-féle tételek | 114 |
| A hyperboloid polárispárjainak helyzete a térben | 116 |
| A hyperboloid fősíkjai és tengelyei | 119 |
| A hyperboloid asymptótikus kúpja, középpontja, átmérői és átmérősíkjai | 119 |
| A hyperboloid tengelyei, fősíkjai és egyenlete | 121 |
| Különös hyperboloidok | 124 |
| Különös hyperboloidok; az orthogonális hyperboloid | 124 |
| Az orthogonális hyperboloidra vonatkozó metrikus relácziók | 128 |
| Orthogonális síksort képező kapcsolt poláris síkpárok az orthogonális hyperboloidra nézve | 129 |
| Az egyenoldalú hyperboloid és a rajta levő derékszögű hatoldalak | 131 |
| A forgáshyperboloid; két egyenes keresztül menő forgáshyperboloidok tengelyei | 133 |
| A hyperbolikus paraboloid származtatása, tengelye, és fősíkjai | 136 |
| A hyperbolikus paraboloid; annak vezetősíkjai, tengelye, fősíkjai, főmetszései | 136 |
| A hyperbolikus paraboloid, mint egyenlően projektív pontsorok képződménye | 139 |
| A hyperbolikus paraboloidnak parabolikus metszései | 139 |
| A hyperbolikus paraboloidnak hyperbolikus metszései | 141 |
| A hyperbolikus paraboloidnak egyenoldalúan hyperbolikus metszései és e metszősíkkal párhuzamos érintősíkoktól beburkolt parabolikus kúp | 142 |
| A hyperbolikus paraboloid egyik sugárseregének merőleges sugárpárjai a támasztó sugársereg sugarait involuczióban metszik | 145 |
| A hyperbolikus paraboloid strikczió-vonalai | 146 |
| A hyperbolikus paraboloid egyenlete | 147 |
| A tetraéder élein keresztülmenő hyperboloid a tetraedert felezi | 148 |
| Az egyenoldalú hyperbolikus paraboloid | 149 |
| Az egyenoldalú hyperbolikus paraboloid fogalma, sokasági száma. A hyperboloid és hyperbolikus paraboloid normálisai egy alkotó pontjaiban egy egyenoldalú hyperbolikus paraboloidon vannak | 149 |
| Az egyenoldalú hyperbolikus paraboloidra vonatkozó méretes relácziók | 150 |
| Oly polárispárok, melyektől az egyenoldalú hyperbolikus paraboloid pontjai egyenlő távolságra vannak | 152 |
| E polárisok geometriai helye Plücker-féle Konoida | 154 |
| E polárispárokon keresztülmenő kapcsolt poláris síkok orthogonális sort képeznek | 157 |
| A linearis komplexus és a linearis kongurenczia | 158 |
| A nullarendszer és a lineáris komplexus | 158 |
| A nullarendszer fogalma és Chasles-féle képzése | 158 |
| A pont síkjainak nullapontjai | 160 |
| A polárispárok. A nullarendszertől meghatározott projektív vonatkozása | 160 |
| A nullarendszer vezetősugarai; a lineáris komplexus fogalma | 162 |
| A nullarendszerben előforduló sugárseregek | 163 |
| A nullarendszer Sylvester-féle képzése két projektív sugársorból | 165 |
| A nullarendszer meghatározása öt vezetősugárból Reye szerint és a Sylvester-féle képzés alapján | 167 |
| A nullarendszer meghatározása három pontnak nullasíkjával; Staudt szerint egy térötszögből; Sturm szerint két projektív sík- vagy pontsorból | 169 |
| Méretes vonatkozások a nullarendszerben | 172 |
| A nullarendszer átmérői, átmérősíkjai, főtengelye | 172 |
| A nullarendszer (komplexus) csavarodása | 174 |
| A komplexus paramétere és azzal kapcsolatos méretes relácziók | 175 |
| Hogyan képzeljük el a linearis komplexust (sugárcsavar) | 177 |
| A sugárbokor, mint különös komplexus | 180 |
| A linearis kongruenczia és a kéttengelyű involuczió | 180 |
| Két linearis komplexus metszése a linearis kongruenczia | 180 |
| A linearis kongruenczia, mint két valós egyenes szelőrendszere | 181 |
| Oly linearis kongruenczia, melynek sugarai két képzetes egyenes szelői | 182 |
| A kéttengelyű incolucziós rendszer fogalma | 185 |
| A benne előforduló sugárseregek | 187 |
| A kéttengelyű involucziós rendszer meghatározása három megfelelő pontpárból | 189 |
| A kéttengelyű involucziós rendszer meghatározása két egyenes párból | 190 |
| A linearis kongruenczia meghatározása egy sugárból | 193 |
| Mikor tartozik öt sugár egy linearis kongurencziához | 195 |
| A linearis komplexussor | 195 |
| A linearis komplexussor fogalma | 195 |
| A linearis komplexussor projektív vonatkozása más sorra | 196 |
| Az egymást támasztó komplexusok a sorban | 198 |
| A komplexussor komplexusainak tengelyei | 199 |
| Három és négy linearis komplexus metszése | 201 |
| A másodfokozatú alapalakzatok | 202 |
| A másodfokozatú alapalakzatok projektív vonatkozása | 202 |
| A másodfokozatú alapalakzatok és azoknak projektív vonatkozása | 202 |
| A kollineaczió megállapítása két megfelelő elsőfokozatú alapalakzatból | 204 |
| A korrelaczió fogalma és annak megállapítása két elsőfokozatú alapalakzatból | 206 |
| Perspektív helyzetű kollnear mezők és sugárnyalábok | 209 |
| A kollinear mezők (nyalábok) perspektív helyzetben | 209 |
| A konplanar kollinear mezők perspektív helyzetben | 210 |
| Mikép lehet két kollinear mezőt perspektív helyzetbe hozni; a kollineacziók karakteristikája | 211 |
| Czentrikusan-involucziós mezők | 213 |
| Mikép lehet két kollinear sugárnyalábot perspektív helyzetbe hozni | 215 |
| Kollinear mező és nyaláb általában nem hozható perspektív helyzetbe | 219 |
| Konplanar kollinear mezők kettős elemei. Cziklikus mezők | 219 |
| A kollinear és konplanar mezők kettős elemeinek meghatározása | 219 |
| Két kollinear és konplanar mezőből leszármaztatható perspektív mezők | 220 |
| Két kollinear és konplanar mezővel perspektív mezők | 221 |
| Ternär cziklikus kollinear mezők | 224 |
| Quaternär cziklikus kollinear mezők | 229 |
| Mily kollinear vonatkozásokat határoznak meg valamely négyszög szögpontjai, mint egymásnak megfelelő pontok különböző kombinaczióban | 231 |
| A köbös involuczió | 232 |
| A köbös involuczió fogalma; a kúpszeleten fekvő köbös pont- és sugárinvoluczió | 232 |
| A kúpszeleten levő köbös involuczió hármasainak tulajdonságai | 234 |
| Két egymást támasztó sugárseregben levő két társsugárhármasnak tulajdonsága | 236 |
| Két egymást támasztó sugárseregben levő köbös sugárinvoluczióknak tulajdonsága | 239 |
| Az előbbi köbös sugárinvoluczióktól meghatározott hyperbolid-hármasoknak tulajdonsága | 240 |
| A hyperboloidon fekvő hatszögek, és az ezekből leszármaztatható tétel a Steiner-féle ellenpontokról. Tétel a köbös involuczióval kapcsolatos Pascal-egyenesekről | 244 |
| A kollineacziók különös esetei és elfajulása | 245 |
| Affin mezők; ezekben a megfelelő területek viszonya állandó | 245 |
| Affin mezőkben az egyenlően projektív pontsorokat tartó párhuzamos sugársorok. Czentrikusan affin helyzetű mezők | 247 |
| Az ellipsis területének kiszámítása a véle affin kör területéből. A parabola segmentumának területe, és más ezzel kapcsolatos területek | 250 |
| Hasonló mezők; azoknak kettőspontjai és kettősegyenesei | 252 |
| Két ugyanértelműleg hasonló mezővel czentrikusan affin helyzetű mezők területei | 255 |
| Két, ellenkező értelmű mezővel czentrikusan affin helyzető mezők területei | 257 |
| Kongruens mezők | 259 |
| Két kollinear mezőből leszármaztatott új kollinear mező, melynek amazokkal közös kettős eleme van | 260 |
| A kollinear mezők elkorcsosulása | 262 |
| Korrelatív mezők és nyalábok | 264 |
| Korrelatív mezők átmérői, középontjai, tengelyei | 264 |
| Két korrelatív mező tengelyein fekvő pontsorokhozprojektív sugársorok | 265 |
| Két korrelatív mező involucziós (poláris) helyzetben | 266 |
| Poláris háromszögek a poláris helyzetű korrelatív mezőkben | 268 |
| Metrikus relacziók két korrelatív mezőről | 269 |
| Két korrelatív mezőnek involucziósan megfelelő pontjai és egyenesei | 270 |
| Azok a pontok, melyek megfelelő egyenesein vannak és azok az egyenesek, amelyek megfelelő pontjain mennek keresztül, egy-egy kúpszeleten vannak | 273 |
| Az előbbi két kúpszelet elkorcsosulása | 276 |
| Hogyan lehet két korrelatív mezőt oly helyzetbe hozni, hogy az előbbi kúpszeletek elkorcsosuljanak | 279 |
| Korrelatív mezők, melyeknek középpontjai végtelen távol vannak | 281 |
| Korrelatív mezőknek elkorcsosulásai | 285 |
| Korrelatív sugárnyalábok megfelelő orthogonális háromélei | 286 |
| Harmadrendű térgörbék | 287 |
| Két kollinear sugárnyaláb képződményei | 287 |
| Különös és általános helyzetű kollinear sugárnyalábok pontképződményei | 287 |
| A III. r. térgörbéinek metszőpontjai egy síkkal | 288 |
| Két kollinear sugárnyaláb sugárképződménye egy elsőrendű és harmadosztályú kongruenczia | 289 |
| A III. r. térgörbe, mint két II. r. kúp metszővonalának egy része | 290 |
| A III. r. térgörbét projicziáló II. r. kúpok projektívek | 291 |
| A III. r. térgörbén keresztül menő hyperboloid sugárseregeinek helyzete a térgörbe irányában | 292 |
| A III. r. térgörbe, mint két hyperboloid metszővonalának egy része | 294 |
| A III. r. térgörbéből és annak húrkongruencziájából származó projektív alakzatok | 295 |
| A harmadrendű térgörbe helyzete helyzete a másodrendú kúp és a hyperboloid irányában | 297 |
| Egy II. r. kúp és egy III. r. térgörbe metszőpontjai | 297 |
| Két III. r. térgörbe ugyanegy II. r. kúpon | 297 |
| A hyperboloid és a III. r. térgörbe metszőpontjai | 298 |
| Két III. r. térgörbe ugyanegy hyperboloidon | 298 |
| A harmadosztályú síksor | 301 |
| A III. r. térgörbére írt Pascal-féle hatszög | 301 |
| A III. r. térgörbére vonatkozó Chasles-tétel és Joachimsthal-tétel | 301 |
| A III. r. térgörbe simulósíkjai, két kollinear sík mezőnek síkképződménye | 303 |
| A III. r. térgörbe tengelyei; két kollinear sík mező sugárképződménye | 305 |
| A III. r. térgörbe kifejthető felülete | 307 |
| Charles-nek egy tétele és Staudt-nak egy tétele | 308 |
| A harmadrendű térgörbén fekvő négyzetes és köbös pontinvoluczió | 309 |
| A III. r. térgörbén levő négyzetes involuczió meghatározása | 309 |
| A III. r. térgörbe képződménye egy sugárseregnek és a támasztó sugárseregben levő vele projektív involucziós sugárseregnek | 311 |
| A III. r. térgörbe szerkesztése három pontjából, ezeknek simulósíkjából, e pontok egyikének érintőjéből | 313 |
| A III. r. térgörbén levő köbös pontinvoluczió | 316 |
| A harmadrendű görbére vonatkozó kapcsolt pontok. A nullarendszer rendigörbéi | 320 |
| A III. r. térgörbére vonatkozó kapcsolt pontok és kapcsolt síkok. Egy egyenes pontjaihoz kapcsolt pontok | 320 |
| A sík pontjaihoz kapcsolt pontok a III. r. térgörbére vonatkozólag | 322 |
| Egy pontnak polárissíkjai a III. r. térgörbével perspektív kúpokra vonatkozólag. Kapcsolt kúpok | 323 |
| A III. r. térgörbe által meghatározott nullarendszer | 326 |
| A harmadrendű térgörbék osztályozása | 328 |
| A III. r. térgörbék osztályozása a végtelen távol fekvő pontjaik minéműsége szerint | 328 |
| A különböző III. r. térgörbék, mint II. r. kúpok metszővonalai | 329 |
| A III. r. térgörbék, mint különös II. r. kúpok metszővonalai | 332 |
| A harmadrendű térgörbéken keresztül menő hyperboloidok; e térgörbék simulósíkjaiba írt kúpszeletek. A harmadrendű térgörbék átmérői | 333 |
| A III. r. térgörbén átfektethető forgáshyperboloidok | 333 |
| A III. r. térgörbén átfektethető egyenoldalú hyperbolikus paraboloid | 335 |
| A III. r. térgörbe simulósíkjaiba beírt kúpszeletek nemei | 335 |
| E kúpszeletek középpontjainak geometriai helye | 337 |
| A III. r. térgörbék átmérői | 338 |
| Foglalat | 341 |
Folytatás Microsoft-tal