Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Pszichológia

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar-Typotex Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 220 oldal
Sorozatcím: Baccalaureus Scientiae Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9664-05-7
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Olyan pszichológiakönyvet tart a kezében az olvasó, amely elsősorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak felkészülését kívánja segíteni. Ezért a szerzőket a pszichológiai... Tovább

Előszó

Olyan pszichológiakönyvet tart a kezében az olvasó, amely elsősorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak felkészülését kívánja segíteni. Ezért a szerzőket a pszichológiai témakörök kiválasztásában és a témák feldolgozásának módszerében kettős cél vezette.
Egyrészt a szerzők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a tananyagok elsajátítása során a hallgatók figyelem önmagukra is irányuljon: ismerjék meg saját pszichés működésüket, amikor az információfeldolgozás sajátosságait mutatjuk be, fedezzék fel saját megismerési jellemzőiket. Ha érzelmekről, motivációkról van szó, gondolkozzanak el azon, vajon hogyan élik meg érzelmeiket, hogyan fejezik ki azokat. Cselekvéseikben milyen motívumok vezetik őket, s vajon mi az eredményesség titka?
Természetesen nemcsak a saját viselkedésünk, hanem a másokra való hatásunk is része az önmagunkról alkotott képnek, s így fontos lehet az, hogy hogyan alakul ki a benyomás rólunk, és hogyan alakítunk ki képet másokról.
Az együttműködés, a másokkal való közös tevékenységek, a csoportban, a közösségben élés sajátosságainak megismerése, a viselkedés kialakulásának folyamata mind-mind hozzájárul saját magunk jobb megismeréséhez. Vissza

Tartalom

Előszó
1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta - Laufer László
1.1 Bevezetés 13
1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14
1.2.1 Abszolút küszöb 15
1.2.2 Különbségi küszöb 16
1.3 Az észlelés (percepció) 17
1.3.1 Konstanciák és optikai csalódások 19
1.4 A figyelem 21
1.4.1 Automatikus és kontrollált folyamatok 22
1.4.2 A figyelem megosztása 23
1.4.3 Összpontosítás, koncentráció 23
1.4.4 A figyelem tartóssága 23
1.4.5 A figyelem fluktuálása 24
1.5 Az emlékezet 25
1.5.1 Az emlékezés szakaszai 25
1.5.1.1 Bevezetés vagy kódolás 25
1.5.1.2 Megőrzés vagy tárolás 26
1.5.1.3 Felidézés vagy előhívás 26
1.5.2 A rövid és a hosszú távú memória 27
1.5.3 Az emlékezet kapacitása 28
1.5.4 Explicit és implicit memória 29
1.5.6 A verbális tanulás és az emlékezet 29
1.5.7 A felejtés 31
1.5.8 Az emlékezet fejlesztése 31
1.5.9 A konstruktív emlékezet 33
1.6 A társulás 33
1.6.1 Klasszikus kondicionálás 34
1.6.2 Operáns kondicionálás 35
1.6.3 Belátásos tanulás 37
1.7 A gondolkodás 38
1.7.1 Fogalomalkotás és kategorizáció 39
1.7.2 Deduktív gondolkodás 40
1.7.3 A Wason-feladat 41
1.7.4 A módosított Wason-feladat 42
1.7.5 Az induktív gondolkodás 43
1.7.6 Kreativitás 45
1.7.7 Képzeleti gondolkodás 46
1.7.8 Intelligencia 46
1.8 Ellenőrző kérdések 48
1.9 Felhasznált irodalom 48

2. FEJEZET / A MOTIVÁCIÓ ÉS A MUNKAHELYI TELJESÍTMÉNY Krasz Katalin
2.1 Bevezetés
2.2 A motiváció alapfogalmai 50
2.2.1 Motívumok harca 51
2.2.2 A tanulás hatása, jelentősége 52
2.3 Alapvető motívumok 54
2.3.1 Ön fenntartó motívumok 54
2.3.2 Fajfenntartó motívumok 55
2.3.3 A kíváncsiság motívuma 55
2.3.4 A társas érintkezés motívuma 57
2.4 Humánspecifikus motívumok 57
2.4.1 Teljesítménymotiváció 59
2.5 A motiváció elméletei és az ösztönzés 61
2.5.1 A motiváció tartalomelméletei 52
2.5.1.1 Maslow motivációs elmélete - A szükségletpiramis 62
2.5.1.2 McClelland motivációs elmélete 65
2.5.1.3 Herzberg kéttényezős (kétfaktoros) elmélete 69
2.5.1.4 Hackman és Oldham munkamotivációs modellje 70
2.5.2 A motiváció folyamatelméletei 71
2.5.2.1 A megerősítéselmélet -Bandura szociálistanulás-elméleti megközelítése 71
2.5.2.2 Locke célkitűzés-elmélete 73
2.5.2.3 Vroom elváráselméleti modellje 75
2.5.3 Adams méltányosságelméleti modellje 76
2.6 Ellenőrző kérdések 78
2.7 Felhasznált irodalom 79

3. FEJEZET / AZ ÉRZELEM Takács Ildikó
3.1 Bevezetés 81
3.2 Az érzelmek fiziológiai alapjai 81
3.3 Az érzelem jelentése 83
3.4 Az érzelmek megnyilvánulása 85
3.4.1 Alapérzelmek 85
3.4.2 Magasabb rendű érzelmek
3.5 Az érzelmek dinamikája 86
3.6 Az affektív tulajdonságok 87
3.7 Az érzelmek fajtái 88
3.7.1 A félelem és az agresszió jellegzetességei 89
3.7.1.1 A félelem 89
3.7.1.2 Az agresszió 90
3.7.1.3 A frusztráció 90
3.8 Érzelmek a munkahelyen 91
3.8.1 Az agresszió és frusztráció a munkahelyen: pszichoterror, zaklatás, mobbing 91
3.8.1.1 A pszichoterror folyamata 91
3.9 Az érzelmi élmény új megközelítése 92
3.10 Az érzelmek megjelenése a kommunikációban 94
3.11 Az érzelmi intelligencia 95
3.11.1 Az érzelmi intelligencia fogalma 95
3.11.1.1 Az érzelmek észlelése 96
3.11.1.2 Az érzelmek beillesztése a gondolkodásba (érzelmi integráció) 96
3.11.1.3 Az érzelmek megértése 98
3.11.1.4 Az érzelmekkel való bánásmód 98
3.12 Ellenőrző kérdések 98
3.13 Felhasznált irodalom 99

4. FEJEZET / A MUNKAHELYI STRESSZ ÉS A KIÉGÉS Takács Ildikó
4.1 Bevezetés 101
4.2 A stressz 101
4.3 Fiziológiai reakciók 104
4.4 Munkahelyi stressz 104
4.4.1 A szerepstressz forrásai a munkában 105
4.5 Terhelő tényezők a munkában 106
4.6 Egyéni különbségek szerepe a stressz kialakulásában 106
4.7 A kiégés 107
4.7.1 A kiégés összefüggései munkahelyi tényezőkkel 109
4.8 Az egyéni tényezők szerepe a kiégés kialakulásában 110
4.9 Ellenőrző kérdések 111
4.10 Felhasznált irodalom 111

5. FEJEZET / A SZOCIALIZÁCIÓ Bodnár Gabriella - Takács Ildikó
5.1 Bevezetés 113
5.2 A szocializáció fogalma és jelentősége a személyiség fejlődésében 113
5.3 A szocializáció első évei 114
5.4 A szocializáció mint tanulási folyamat 115
5.4.1 Direkt instrukciók 115
5.4.2 Formálás, megfigyelésen alapuló tanulás: büntetés és jutalmazás 116
5.4.2.1 Jutalmazás és büntetés: a következmények fontossága 116
5.4.3 A szociális tanulás jellemzői 117
5.4.3.1 Utánzás 117
5.4.3.2 Azonosulás 118
5.4.3.3 Internalizálás 118
5.5 A szocializáció alapfogalmai 118
5.5.1 A szerepek típusai 119
5.5.2 Szerepkonfliktusok 119
5.5.3 Szerepkonfliktusok feloldásának módjai 120
5.5.4 A szerep tanulásának folyamata 120
5.5.4.1 A szerepek tanulását befolyásoló tényezők 121
5.6 A munkahelyi szocializáció 121
5.6.2 Foglalkozási szocializáció
5.6.2 A foglalkozási szerepek kialakulása 123
5.6.3 Szocializációs taktikák a szervezetben 124
5.7 Ellenőrző kérdések 126
5.8 Felhasznált irodalom 126

6. FEJEZET / A SZEMÉLYISÉG SZERKEZETE Bali Krisztina
6.1 Bevezetés 127
6.2 Személyiségelméletek 128
6.2.1 Leíró elméletek 128
6.2.1.1 Típuselméletek 128
6.2.1.2 Vonáselméletek 131
6.2.2 Személyiségdinamika 136
6.2.2.1 A személyiség pszichoanalitikus megközelítése 136
6.2.2.2 Jung és a kollektív tudattalan 140
6.2.3 A tanuláselméletek személyiségfelfogása 141
6.2.3.1 Kondicionáláselmélet
6.2.3.2 Szociálistanulás-elmélet 143
6.2.4 Fenomenológiai elméletek I44
6.3 A személyiség biológiai meghatározottsága 145
6.4 A személyiség mérése 146
6.4.1 Személyiségmérési eljárások 147
6.4.2 A mérőeszközök kifejlesztése 149
6.4.3 Személyiségmérő eljárások a munkapszichológiában 150
6.4.4 A személyiség alapján történő előrejelzést befolyásoló tényezők 151
6.5 Ellenőrző kérdések 152
6.6 Felhasznált irodalom 152

7. FEJEZET / A TÁRSAS MEGISMERÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁJA Juhász Márta
7.1 Bevezetés 153
7.2 A benyomás kialakulása 154
7.2.1 A sémák szerepe az információfeldolgozásban 154
7.2.2 A szociális sémák fajtái 155
7.2.3 Burkolt személyiségelmélet 156
7.2.4 Kategorizáció 156
7.2.5 A benyomás kialakulásának folyamata 157
7.2.6 Előzmények, klasszikus felfogások a személyészlelésről 158
7.2.7 Torzító hatások 159
7.2.7.1 Holdudvarhatás 159
7.2.7.2 Sorrendi hatás 160
7.3 Attribúció (ok-és tulajdonságtulajdonítás) 161
7.3.1 Önmagunk viselkedésének oktulajdonítása 162
7.4 Az attitűd 164
7.4.1 Az attitűdök szükségessége 164
7.4.2 Az attitűdök változása 165
7.4.3 Meggyőző közlés 166
7.4.4 Az attitűd és a viselkedés kapcsolata 166
7.4.4.1 Viselkedésből következtetünk az attitűdre 167
7.4.4.2 Kognitív disszonancia redukciós elmélet 168
7.4.4.3 Attitűdből következtetünk a viselkedésre 168
7.4.4.4 Konzisztenciára való törekvés 168
7.4.5 Az attitűd mérése 169
7.5 Előítélet és sztereotípia 170
7.6 Sztereotípiák 170
7.6.1 A sztereotípia tartalma 172
7.6.1.1 Önbeteljesítő jóslat 172
7.6.1.2 Illuzórikus korreláció 173
7.6.2 A sztereotípia fenntartása és változása 174
7.7 Az előítélet mai megközelítése 174
7.7.1 Az előítélet okai 176
7.7.2 Az előítélet csökkentése 176
7.8 Ellenőrző kérdések 177
7.9 Felhasznált irodalom 177

8. FEJEZET / A CSOPORT Bodnár Gabriella
8.1 Bevezetés 179
8.2 A csoportkutatás rövid történeti áttekintése 179
8.3 A csoport általános jellemzői 180
8.4 A csoport típusai 181
8.4.1 Az alaptípusok jellemzői 181
8.5 A csoport formái 182
8.5.1 Létszám szerinti jellemzők 182
8.5.2 Speciális jellemzők 183
8.6 A csoport alakulásának szakaszai 184
8.7 A csoport belső szerkezete 185
8.8 Az egyén szerepe a csoport életében 188
8.9 Csoportközi viszonyok, normák 191
8.10 Csoportkohézió 192
8.10.1 csoportlégkört befolyásoló tényezők 193
8.11 A vezetés módjai 194
8.12 Csoportdinamika 195
8.12.1 Konformitás 197
8.13 Munkahelyi csoportok és jellemzőik 197
8.14 Ellenőrző kérdések 199
8.15 Felhasznált irodalom 199

Fogalomtár 201
Név- és tárgymutató 217
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem