Pszichológia és ideológia

Előszó

Az ember szellem életének szerveződésében két jelentős szférát különböztetünk meg: az élmények közvetlen pszichológiai, és gondolati feldolgozásuk ideológiai szféráját. A pszichológiai szférát azok az életérzések alkotják, amelyek tevékenységi körünk, életformánk, személyi társas viszonyaink közvetlen megéléséből fakadnak, ismereteknek, nézeteknek a rendszerét jelenti, amellyel reflektálunk saját élményállapotunkra. Ez a gondolati reflexió már nem közvetlenül történik, hanem a megismerés intézményesített formáinak, érzelmi-tudati magatartásunk társadalmi szabályozórendszereinek közbeiktatódásával, amelyek a bennünk rögzített értékelveknek (osztályrendeknek) megfelelően befolyásolják, határozott irányelvekkel látják el a közvetlen pszichológiai szférát.
Ha konkrétan a pszichológia felől közelítünk a szellemi élet egyéni és társadalmi szintű szerveződésének (szervezésének) bonyolult problémájához, az imént jelzett összefüggés a két szféra között a nyugtalanító kérdések sorát veti fel a kritikai gondolkozásra hajló elmék számára. Ismeretelméleti szinten azt, hogy e tudomány által képviselt társadalmi tudatforma - elvont ideologikus tartalmából fakadóan - mit és mennyit enged megragadni az egyének által közvetlenül megélt pszichológiai szférából, más szóval: mit és miként tudatosít bennünk érzelmi-hangulati reflexióink, konfliktusaink, életszervezési problémáink létalapjából. Magára a praxisra vonatkozóan pedig, hogy vajon az alkalmazott pszichológusok mennyiben látják (láthatják) tisztán tevékenységük és szerepkörük rejtett ideologikus tartalmát, tudatában vannak-e annak, hogy hivatásuk ellátása milyen társadalmi (együttélési) viszonyokat előfeltételez és implikál. Vissza