Megismertük és hittük a szeretetet

Fülszöveg

Balthasar teológiája a szeretet teológiája. Ebben az állandó erőtérben gondolkodik, fejti fel a kinyilatkoztatás, sőt a lét titkait, mert a Krisztusban kinyilvánuló szentháromságos isteni szeretet nyűgözi le, ennek tud egyedül hinni. Az az isteni szeretet vonzza, „aminél semmi nagyobb nem gondolható", s amely „valami nagyobb annál, mint ami elgondolható".
Az isteni szeretet mindig nagyobb többlete feltör minden teológiai gondolatrendszert, s túllendül rajta. Ezért Balthasar gondolkodási stílusa nem a rendszerépítő mérnöké, hanem a csodálkozó és ihletett tekintetű művészé, aki újból és újból körbejárja a mindig nagyobb isteni szeretet Krisztusban feltárulkozó középpontját, s szüntelen új felfedezéseinek tartalmát és örömét osztja meg testvéreivel. A krisztológiai középpont, az egyetemes integráló távlat és a trinitárius horizont hármas látószögéből szemléli a mindig nagyobb isteni szeretet misztériumát. E hármas látószög a teológiai gondolkodás hármas útját jelöli ki: a középből,... Tovább

Fülszöveg

Balthasar teológiája a szeretet teológiája. Ebben az állandó erőtérben gondolkodik, fejti fel a kinyilatkoztatás, sőt a lét titkait, mert a Krisztusban kinyilvánuló szentháromságos isteni szeretet nyűgözi le, ennek tud egyedül hinni. Az az isteni szeretet vonzza, „aminél semmi nagyobb nem gondolható", s amely „valami nagyobb annál, mint ami elgondolható".
Az isteni szeretet mindig nagyobb többlete feltör minden teológiai gondolatrendszert, s túllendül rajta. Ezért Balthasar gondolkodási stílusa nem a rendszerépítő mérnöké, hanem a csodálkozó és ihletett tekintetű művészé, aki újból és újból körbejárja a mindig nagyobb isteni szeretet Krisztusban feltárulkozó középpontját, s szüntelen új felfedezéseinek tartalmát és örömét osztja meg testvéreivel. A krisztológiai középpont, az egyetemes integráló távlat és a trinitárius horizont hármas látószögéből szemléli a mindig nagyobb isteni szeretet misztériumát. E hármas látószög a teológiai gondolkodás hármas útját jelöli ki: a középből, az alulról és a felülről kiinduló reflexió egymással konvergáló gondolati ösvényeit.
Csak zárt rendszert foghat át és térképezhet fel az értelem pillantása Mivel Balthasar teológiája nem szisztéma, hanem konvergenciák szintézise ezért mi sem vállalkozhatunk arra, hogy egyetlen átfogó pillantással felmér jük a balthasari teológia teljes gazdagságát. E tanulmánykötet célja mind össze az, hogy érzékeltesse a bázeli teológus szeretetteológiájának lényeg dimenzióit és konvergenciáit, melyek a mindig nagyobb isteni szeretet felé mutatnak. A korábban már megjelent és a most először közölt írásokat úgy igyekszünk egymáshoz fűzni, hogy világosan kirajzolódjanak e mindig nagyobb isteni szeretet erőterének a mindenütt ható erővonalai.
A könyv a szerző tizenhárom hosszabb-rövidebb írását tartalmazza. Közülük nyolc már korábban, különböző folyóiratokban, önálló könyvekben és tanulmánykötetekben napvilágot látott publikáció - öt ellenben új, most először megjelenő dolgozat. Bár a tanulmányok különböző időpontokban és alkalmakból születtek, remélhetőleg mégis körvonalazódik belőlük az az egységet biztosító szervező középpont, mely körül az írások elrendeződnek, melyre mindegyikük a maga szempontjából rámutat. Ez a középpont pedig magának a balthasari teológiának a centruma: Isten mindig nagyobb szeretetének a túlsúlya, ahogyan Jézus Krisztusban feltárul számunkra. Ezért a különböző fejezetek mind ugyanannak a szeretetteológiának a „metszetei". A János-levélből származó, mottóként vett idézet - „Megismertük és hittük a szeretetet, amellyel Isten van irántunk" (Un 4,16) - a tanulmányokat koherens egésszé összefűző vezérfonalat jelöli.
A szerző azzal a reménnyel adja közre munkáját, hogy a XVI. Benedek pápa által meghirdetett „Hit Évében" megjelenő könyve hozzájárulhat ahhoz, hogy olvasói Balthasar teológiájával közelebbi kapcsolatba kerülve mélyebben megismerjék és higgyék a szeretetet, amellyel Isten szeret minket (vö. Un 4,16). Vissza