Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1.

1000-1301/Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig

Szerző

Lektor

'Püspöki Nagy Péter: Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1. ' összes példány

Kiadó:	Madách Könyv- és Lapkiadó
Kiadás helye:	Bratislava
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	206 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:	80-7089-054-1

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	15
Az idézett művek rövidítéseinek feloldása	20
A forráskritika tipográfiai jelei	28
Az Árpád-kori vásártartás okleveles forrásai és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig
Szent István király elveszett zoborhegyi alapítólevele	32
A Nyitrai Káptalan hamis adománylevele	35
A veszprémvölgyi apácák monostorának Szent István király által kiadott görög nyelvű alapítólevele	36
Szent István király pécsváradi monostoralapító kiváltságlevele	38
Szent István király megalapítja a Zala-szigeti monostort	54
Szent István király oltalom- és adománylevele a Zala-szigeti monostor számára	56
Szent István király adománylevele a bakonybéli apátság számára	58
I. András király alapítólevele a tihanyi bencés apátság számára	60
Ottó somogyi ispán a Kapos folyó mellett Szent Jakab tiszteletére monostort alapít, egyebek közt átruházva rá Drugh falu vásárát	63
I. Géza király alapítólevele a garamszentbenedeki bencés monostor számára	72
A bakonybéli apátság birtokainak és népeinek Szent László-féle összeírása	72
Szent Márton monostora népeinek és birtokainak Szent László-féle összeírása	74
A tihanyi apátság birtokainak és népeinek Szent László által eszközölt összeírása	74
Szent László Berettyómonostorát birtokadományával a királyi monostorok sorába emeli	76
A tihanyi alapítólevél Szent László-kori toldaléka	78
Szent László a Nyitra megyei Koloson monostort alapít	79
Szent László a pécsváradi monostornak további birtokokat és egy vásárt adományoz	80
Könyves Kálmán felújítja a veszprémvölgyi apácák monostorának alapítólevelét	80
Lőrinc esztergomi érsek ítéletlevele a zoborhegyi apátság birtokügyeiben	90
Kálmán király Szentjobb, vagy Berettyómonostorát törli a királyi monostorok sorából, s egyúttal visszavonja vám- és vásárjogát	96
A dömösi monostor birtokainak és népeinek Vak Béla-féle összeírása	97
Vak Béla hálaadománya a pécsváradi monostornak	97
Gutkeled nemzetségbeli Márton ispán a Zala megyei Csatáron monostort alapít, s egyéb adományok között a bodrogi vásáron vett rabszolgákból libertinusokká tett személyeket is a szolgálatára rendel	98
II. Géza király Geyzavásárának vámját a budai egyhdáznak adományozza	100
Martirius esztergomi érsek egyházi tizedjövedelmet adományoz az Esztergomi Káptalannak	101
II. Géza király a Németországból bejött Godefridusnak és Albertusnak egyebek közt Luchman falut adja az ottani vásárok teljes vámjával	101
II. Géza király a régi királyok elégett kiváltságleveleinek egyszerű másolata alapján megerősíti a pécsváradi apátságot birtokaiban és jogaiban	101
II. Géza király a nyitrai Szent Emerám egyházat különféle adományokban részesíti, köztük Szeliben a vásárvámok harmadrészében	103
II. Géza a nyitrai vásárvám jövedelméből évi 200 penzát ad a helybéli ispotálynak	104
II. Géza király a szentjobbi, azaz Berettyómonostorát visszaveszi a királyi monostorok sorába, egyebek közt visszaadja a helyi vásárvámot is	104
III. István király Godefridus és Albert német jövevényeket megerősíti atyja adományaiban, köztük a Luchman-i vásár teljes vámhasznában	105
Boleszló budai prépost III. István parancsára összeírja Szent László királynak a szentjobbi monostor javára tett adományait	106
III. István király helyreállíttatta az elpusztított szentjobbi monostort és régi kiváltságait - köztük a szentjobbi vásárvámot - újból megerősítette	107
III. Béla király az esztergomi vásárvám két részét az Esztergomi Káptalannak adja	108
III. Béla király összeírja az Aradi Káptalan birtokait	108
III. Béla király a nyitrai Szent Emerám egyháznak adja a nyitrai vásárvámot, néhány további vám harmadrészét és bizonyos mennyiségű sót	109
III. Béla király megerősíti a pécsi püspökséget a régi jogaiban, köztük a püspökség területén létező valamennyi vásár vámjának tizedjogában	111
III. Béla király Makariás ispánra és fiaira ruházza át a Zund-i uradalmat a belzundi vásárról	112
III. Béla király a Gora megyei Gorában egyebek közt a vásárvám bizonyos részét a templáriusoknak adja	116
A királyi jövedelmek III. Bélakori összeírása	117
Imre király megerősíti a cikádori egyházat az elődei által neki adott kiváltságoskban és birtokokban elrendelve, hogy az eszéki vásáron az izmaeliták meg a besenyők is kötelesek vámot fizetni	117
Imre király megerősíti és kibővíti III. Béla királynak az Esztergomi Káptalan számára az esztergomi áruforgalmi vámból adott részjövedelmét	118
Imre király az esztergomi vásárvámból további harmadrészt ad az Esztergomi Káptalannak	120
III. Innocens pápa megerősíti III. Béla és Imre királynak az Esztergomi Káptalan javára szóló esztergomi vásárvám adományait	120
Imre király Borsmonostorát egyebek közt két falu vásárvámjának jövedelmében erősíti meg	121
Imre király megerősíti III. Bélának az esztergomi vásárvámra szóló adományát, s ezen felül a káptalannak adja az esztergomi vásárhelyet minden tartozékával együtt	122
Imre király megismétli az előbbi adományát, melyet a Szent Lőrinc egyháza körüli földdel bővített ki	123
Imre király felsorolja és megerősíti az Aradi Káptalan valamennyi erdélyi és dunántúli birtokát	124
Imre király néhány kivétellel a nagyváradi egyháznak adja Bihar és (Aba)Újvár vármegye vásárjainak és vámjainak 2/3 részét	124
Imre király egyebek közt a budai egyháznak adja a pesti vásár vámjainak ismeretlen részét	125
Imre király a pesti vám fele részét a Tyburcius ispán által alapított Szigetmonostornak, azaz a Szent Endre szigeten működő monostornak adja	126
Imre király az Esztergom-Szenttamás-hegyi prépostnak és konventnek adja az ó-pesti vásárvám részének a felét	126
Boleszló váci püspök Imre király korában megveszi a Zolunta nevezetű prédiumot a vásárvámmal együtt	127
II. András király Detrekőcsütörtök birtokot a vásárjövedelemmel együtt Sándor ispánnak adja	128
II. András király János esztergomi érseknek adja a Bars megyei Guerla falut, szabad vásárt engedélyezve benne	128
II. András király Machariás fia Tamásnak szóló adománylevelében foglalt szavoncai határjárásban egy Zumboth nevű vásárhely szerepel	128
III. Innocens pápa oltalába veszi a garamszentbenedeki apátság birtokait, köztük a Sobozlou-i vásár vámját	129
II. András király Csépán nádornak adja a mosoni várhoz tartozó Sumbotheil nevű földet és annak vámját	129
II. András Sebes pohárnok-mesternek Pozsony vármegyében több birtokot adományoz, köztük a Zengurgé-i prédiumon vámmentes vásárt is	130
II. András a Warasd falubeli vendégnépeket németországi útjaik kivételével mentesíti a vám és a harmincad alól	130
II. András király több kiváltsággal, köztük a vásártartás jogával a német lovagrendnek adja az egész Barcaságot	131
II. András király felsorolja a toplicai ciszterci rendű monostor birtokait és kiváltságait, köztük a vásártartással kapcsolatos mentességeket és intézkedéseket	132
II. András a toplicai apátságnak vásárt engedélyez Bachusban és védelmet ígér a vásárra jövőknek és onnan távozóknak	132
II. András egyebek közt visszaadja a budai egyháznak az általa korábban szintén elvett pesti vásárvámot is	133
II. András a Szent Sír Keresztes lovagjainak két birtokot (Hidegkút és Mediasmaile) és egyéb kiváltságokat ad, jobbágyaikat pedig felmenti a vásárvámok alól	133
II. András egyebek közt visszaadja a budai egyháznak az általa korábban ugyancsak elvett pesti vásárvámot és újabb kiváltságokat adományoz	134
II. András a toplicai monostornak adja az egész Gora megyét, ismerteti kiváltságait és jövedelmeit, köztük a vásárvámjövedelmeket is	134
II. András Boleszló váci püspöknek odaadja a Helmech nevezetű prédiumot szabad vásártartás jogával együtt	134
II. András király megerősíti Boleszló váci püspöknek a leleszi monostor javára tett korábbi és újabb adományait, köztük az adományozó által adományban elnyert és vásárolt vásárokat a vámjaikkal	135
II. András Sebus ispánnak Pozsony és Nyitra megyében két birtokot ad, melybe Wasard-i Ypolit fia, Gotthard prisztaldus oktatja be őt	136
II. András király örökös joggal az esztergomi érseknek adja az esztergomi ispánságot és egyéb adományok között az Esztergomi KIáptalannak engedi át Esztergom város egész vásárvámját	136
II. András új pecsétje alatt ismét kiadja Sándor ispán javára szóló detrekőcsütörtöki és a hozzá tartozó vásárra vonatkozó 1206-i adományát	139
II. András király Sebus ispánnak adja a csallóközcsütörtöki vásárvámot meg a dudvági útvám egy részét	139
II. András aranypecsétes kiváltságlevéslben biztosítja a zágrábi egyházat a Szent László óta elnyert adományaiban, köztük a püspökség területén fekvő vásárok vámjogának tizedjogában	140
II. András király Tiburc ispán Szentendre szigeti monostorának az elvett pesti vásárvám feléért évi hatvan márkát rendel kárpótlásul	140
IV. Béla királyfi felsorolja az atyja által a warasdiaknak adott kiváltságokat, köztük a vámmentességi kiváltságukat	140
Wasarhel-i Péter és társai nem jelentek meg a váradi tüzesvaspróbán	141
II. András király megengedi Csépán bán fiának, Istvánnak, hogy egyebek közt Hettfehelly-et is a szentgotthárdi monostorra hagyja	141
II. András egyebek közt megerősíti az Esztergomi Káptalant vétel útján megszerzett Scebehleb falu birtokában, egyben annak lakóit Hont vármegye területén minden vám alól felmenti	142
II. András parancslevélben vonja vissza azokat a vámmentességet biztosító adományait, amelyek ellenkeznek az Esztergomi Káptalan kiváltságaival	142
II. András parancslevélben tudatja, hogy Scebehlebet, az Esztergomi Káptalan Hont megyei faluját, mindenfajta vámfizetés alól mentesítette	143
II. András a szentmáriahegyi (borsmonostori) apátságot egyebek közt Meinhart és Miske falvakban a vásárvám jogában megerősíti	143
II. András Szászváros és Barót közt egységesen szabályozza a német vendégek kiváltságait, köztük a vámmentességi jogukat	144
II. András korlátozza Bors ispán szentmáriahegyi (borsmonostori) kegyúri jogait, s egyebek közt a vásárvámot egészében a konvent kezelésére bízza	145
II. András király egyebek közt megengedi a borsmonostori szerzeteseknek, hogy Meynhard és Michsa falvakban a korábbi gyakorlat szerint vásárt tartsanak és vámját szabadon szedjék	146
Yoles királyné a Veszprémi Káptalan népeit a királyné joghatósága alá eső birtokokon felmenti az összes vámfizetés alól	147
II. András rokonának, Bors ispánnak kérésére kiváltságlevélbe foglalja Borsmonostora minden birtokát, kiváltságát, haszonélvezetét, a kegyúr jogait, végül Meinhard és Myccha vásárvámját	147
III. Honorius pápa tudatja II. Andrással, hogy Demeter ispán jogtalanul elfoglalta a pannonhalmi apátság bodrogi vásár- és révvámját	148
II. András Becuchá-nak, Hauch-nak és Polko-nak adja a Lipt megyei Mogiorfolu földjét, és a rajta létesítendő vásárt minden vám és illeték alól mentesíti	148
II. András Machareus ispán fiának, Tamásnak több birtokot ad Bács, Csanád és Valkó megyében, egyben megerősíti őt a régi birtokaiban, köztük a belzundi vásáron és réven a vámszedés jogában	149
II. András Domonkos fia Bors ispán kérésére felsorolja a szentmáriahegyi (borsmonostori) apátság birtokait és kiváltságait, bizonyítja, hogy a kegyuraságot Bors neki felajánlotta, és ekkor adta egyebek közt a monostornak a Meinhart és Michsa falvak vásárvámját	149
IV. Béla királyfi megerősíti atyja II. András szentmáriahegyi (borsmonostori) apátság számára tett haszonélvezeti kiváltságait, a vámokra vonatkozókkal együtt	150
II. András király halálbüntetést ígér az esztergomi érsek Helumba szigeti birtokát meglopkodókra, amit a Duna-rév körüli vásárokon hirdet ki	151
IV. Béla királyfi az örökadományok visszavétele alkalmával egyebek közt bizonyítja, hogy Borsmonostora királyi monostor lett, s ez alkalommal több haszonélvezetet adott a monostornak, köztük a Meynhart-i meg a Mychsa-i vásárvámot	151
IV. Béla király felsorolja az általa alapított Ukurd-i (Bélakút) monostor birtokait és kiváltságait, köztük népeink országos vámmentességét, de a péterváradi vásáron megengedi a királyi pénzváltók működését	152
IV. Béla király a fölösleges adományok visszavétele után felsorolja és megerősíti a johaniták magyarországi birtokait, köztük Sopron megyében valamennyi vásár és út vámjának két részét	153
IX. Gergbely pápa felkéri IV. Béla királyt, hogy a pannonhalmi apátság vitás ügyeiben, köztük a bodrogi vámot lefoglaló Demeter ispán ellen járjon el	153
IV. Béla király az esztergomi egyház népeinek országos vámmentességet ad, és a megalapítandó érseki városnak szombat napi vásárt meg napi piacot engedélyez	154
IV. Béla király Geche-nek, Bars megye ispánjának, a néhai Geche fiának két földet - Gorthoa-t és chama-t - adományoz, amely egykor a felségsértő Bánk báné volt. Gorthos határát megjáró Domonkos tárnokmester egy vásárutat említ	155
IV. Béla meghatározza a barsi vár külvárosában letelepedett magyar és német vendégek kötelességeit és kiváltságait, köztük a barsi vásáron élvezett vámmentességüket	155
A Budai Káptalan bizonyítja, hogy Uriás Szent Márton Konventjének (Pannonhalma) apátja a bodrogi rév és vásár kezelésével Herruhot bízta meg	156
Miklós Szlavónia bánja Otak jobbágy birtokának eladása kapcsán végzett határjárásában egy szombat napi vásárhelyet említ a Dráva mellett	156
IV. Béla király a tatárok elől menekülve megerősítia trauiak régi kiváltságait, köztük valamennyi vámfajta alól mentesíti a város polgárait	157
Az Árpád-kori vásártartás emlékei a magyar törvényhozásban a második Aranybulla koráig, 1231-ig
I. (Szent) István király elveszett vásártörvénye	160
I. Béla király a vásártartás napját vasárnapról szdombatra helyezi	160
A vásárügy Szent László III. Törvénykönyvében	162
Szent László II. Törvénykönyvének pannonhalmi határozataiban az adásvételi ügyeket a vásárok helyszínére korlátozza, valamint egy másik, ismeretlen helyen hozott határozat vásárokkal kapcsolatos későbbi intézkedései	163
A szabolcsi zsinat vásárüggyel kapcsolatos rendelkezései Szent László I. Törvénykönyvében	166
A vásári írásbeliség Könyves Kálmánnak a zsidósk helyzetét szabályozó törvényében	168
Könyves Kálmán II. Törvénykönyvében pénzbirsággal sújtja azokat, akik ünnepnapon árulnak	170
Vásártartást érintő intézkedések II. András király 1222. évi Aranybullájában	170
A vásárvámok király által történő eladományodzásának szentesítése a második Aranybullában	171
A korai magyar vásártartás a külföldi és hazai elbeszélő forrásokban Dzsajháni híradásától, 870 tájától 1242-ig
Dzsajháni - 870 körül	174
Anonymus, Béla király jegyzője - 900 tájára szóló utalás	174
Ibráhim ibn Jaküb	175
Povesti vremennych let - 969-re vonatkozó bejegyzése	176
Kozmasz prágai kanonok - 1017-1029 tájára vonatkozó híradása	176
Kozmasz prágai kanonok - 1038-1039-re utaló feljegyzése	177
Hieronymus Radiolensis	178
Guibertus Abbas	178
Nicetas Acominatus Choniates	179
Odo de Deogilo	180
Abü Hamid el-Andalusi al-Garnáti	180
Abü Abdalláh Muhammad al-Idrisi	181
Otto freisingi püspök	197
Tudelai Bejnamin	197
Gulielmus Brito	198
Matthias Miechovius krakkói kanonok	198
Idegen nyelvű összefoglalók	200
Hely-, név- és tárgymutató	207