Más világ

Előszó

Köszönöm a megtiszteltetést, hogy e naplónak sorait én nyithatom meg. Annak ellenére, hogy nap mint nap találkozunk az elmúlással, mégis inkább úgy döntöttem, hogy az Életről és Önmagunkról írnék.
Minden olyan embernek írom e sorokat, aki úgy gondolja, megpróbál szembenézni önmagával. Annak, aki megpróbálja felvállalni erényeit, hibáit, tévedéseit, egyszóval Önmagát. Kevesen tesszük ezt, hiszen mai világunk "túlélése" sokszor arról szól, hogy megpróbáljuk elkerülni a tetteink következményeivel való szembesülést.
Úgy tapasztalom mindennapi munkám során, hogy minden ember szembekerül élete során egy őt megmérettető problémával - legyen az egy rossz kapcsolat vagy házasság, egy gyűlölt munka vagy a drog illetve bármely más szenvedélybetegség leküzdése - és döntenie kell arról, hogyan tovább, miként cselekedjen. Tettei kihatással lehetnek egész további életére.
A helyes döntés meghozatalához azonban elengedhetetlen, hogy bízzunk Önmagunkban, hogy reálisan fel tudjuk mérni lehetőségeinket, kereteinket és erőforrásainkat. Ezen kívül és talán leginkább fontos, hogy mindig, minden körülmények között SZERESSÜK és nem utolsó sorban:
ŐSZINTÉK LEGYÜNK ÖNMAGUNKHOZ.
Az előzőekben leírtak hiányában életünk boldogtalan és nyugtalan lesz, hazugságaink, önbecsapásaink mindennapossá válnak. Könnyen illúzióink csapdájába rohanunk. Olyan illúziókéba, melyeket soha nem érhetünk el. Így ez a könyv nem csak az érintett szülőknek, drogosoknak szól, hanem minden olyan embernek, aki rájött arra, hogy a világgal és Önmagunkkal őszinteségben és szeretetben érdemes csak igazán élni. Lehet, hogy nehezebb, de hosszabb távon gyümölcsözőbb, ha a boldogsággal, értékekkel teli őszinte, TISZTA életet választjuk.
Dr. Csernus Imre Vissza

Fülszöveg

"A szúrás pillanata, mint már annyiszor egy ajtót nyitott meg számomra. Egy ajtót, amelyen át egy MÁS VILÁG várt rám. Az én világom. De most nem úgy, mint eddig. Az áhított gyönyör csak egy villanásra érintett meg s már húzott valami féktelen őrült erő magához, egyre magasabbra, egyre messzebb magamtól.
Ott feküdtem előrebukva.
Láttam magam, ahogy eddig csak másokról hallottam mesélni és tudtam: amiről annyit álmodtam már, ami rémséges és csábító volt egyszerre, amire vágytam már és amitől féltem - most elért. Csodálatos fényesség felé repültem.
Ködös álmaim legszebbike sem volt hasonlítható ehhez a boldogságízű MÁSVILÁGHOZ.
Valaki várt ott rám.
Minél közelebb kerültem hozzá, annál simogatóbb nyugalom áradt szét bennem. Éreztem végtelen szeretét. Újra éreztem azt, amire oly régen képtelen voltam már. Én is szeretek. Szeretem Őt, aki megmutatja ki vagyok én. Aki megért engem. Aki már megbocsátotta, ... egész életemet.
Villámgyorsan peregni kezdett előttem egy sors, egy "film". Életem filmje, mely itt nem képekből - érzésekből állott.
Az, ami valaha érthetetlen és bántó volt számomra,... most lett előttem ... egyértelmű és kizárólagos." Vissza