A láthatatlan kéztől a baráti kezekig - CD-vel

Fülszöveg

Az egyetemi világról sokat tudunk, de nem eleget. Arról különösen keveset, hogy az egyetemi pályafutás alakulásában milyen szerepet játszanak a társas kapcsolatok. Mit jelent a szakmai szocializáció szempontjából a kampusz társas és szakmai kultúrája, az egyetemi közösség? Milyen társadalmi kontextust alkotnak ezek, és hogyan hatnak az egyén nézeteire, cselekvéseire, magatartására?
Pusztai Gabriella arra vállalkozott, hogy ezekre a fontos, ám Magyarországon még nem kutatott kérdésekre keressen elméletileg és empirikusan megalapozott válaszokat. A szerző beemeli a diszkurzív cselekvésekben formálódó közösségeket és az ezekben születő normákat az egyetemi világ vizsgálatának látókörébe. Abból indul ki, hogy a kapcsolati struktúra legalább olyan fontos, mint a társadalmi struktúrában elfoglalt hely.
A könyv különös jelentőségét abban látom, hogy felhívja a figyelmet az egyetemi eredményesség, a hallgatók formálódó szakmai magatartása és kapcsolati világa közötti összefüggésekre.... Tovább

Fülszöveg

Az egyetemi világról sokat tudunk, de nem eleget. Arról különösen keveset, hogy az egyetemi pályafutás alakulásában milyen szerepet játszanak a társas kapcsolatok. Mit jelent a szakmai szocializáció szempontjából a kampusz társas és szakmai kultúrája, az egyetemi közösség? Milyen társadalmi kontextust alkotnak ezek, és hogyan hatnak az egyén nézeteire, cselekvéseire, magatartására?
Pusztai Gabriella arra vállalkozott, hogy ezekre a fontos, ám Magyarországon még nem kutatott kérdésekre keressen elméletileg és empirikusan megalapozott válaszokat. A szerző beemeli a diszkurzív cselekvésekben formálódó közösségeket és az ezekben születő normákat az egyetemi világ vizsgálatának látókörébe. Abból indul ki, hogy a kapcsolati struktúra legalább olyan fontos, mint a társadalmi struktúrában elfoglalt hely.
A könyv különös jelentőségét abban látom, hogy felhívja a figyelmet az egyetemi eredményesség, a hallgatók formálódó szakmai magatartása és kapcsolati világa közötti összefüggésekre. Rámutat a stabil értelmező közösségek fontosságára. Egyértelművé teszi, hogy az olyan társas értékek, mint a figyelem, a szolidaritás, a támogatás nevelésszociológiailag értelmezhető és értelmezendő kategóriák, mert az egyetem mindennapi működésének, csoportviszonyainak termékei. Nem egyszerűen csak „vannak" vagy „nincsenek" ezek az értékek, hanem a kapcsolatok közösen szőtt hálójában születnek: a felsőoktatás valamennyi szereplőjének közreműködésétől függ meglétük és erejük.
A könyv fontos felismerésekhez vezeti el az olvasót. Megvilágítja, hogyan is működik a mindennapi egyetemi életvilág, és hogy milyen nagy felelősség és lehetőség részt venni benne. Ajánlom a könyvet a felsőoktatás és az egyetemi ifjúság kutatóinak, egyetemi oktatóknak, oktatáspolitikusoknak, önmagukat és jövőjüket értelmezni kívánó egyetemi hallgatóknak és mindazoknak, akik nyitottak a változó egyetem működésének, szocializációs folyamatainak megértésére.
Szabó Ildikó Vissza