Pusztaszertől Pusztaszerig

Name: Pusztaszertől Pusztaszerig
Brand: Csongrád Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya-Móra Ferenc Múzeum
SKU: 184012
Author: Csongrád Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya-Móra Ferenc Múzeum

Dokumentumok Csongrád megye történetéből

Szerző

Páhi Ferenc

Schneider Miklós

Szeged

'Páhi Ferenc: Pusztaszertől Pusztaszerig ' összes példány

Kiadó:	Csongrád Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya-Móra Ferenc Múzeum
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	179 oldal
Sorozatcím:	Csongrádmegyei füzetek
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Tájékoztatás a szövegközlés módjáról
Mohácsi vész előtti kor (1526-ig)	5
A pusztaszeri "országgyűlés" (900 körül)
Csongrád várának építése (900 körül)
IV. Béla a szegedi telepeseknek adományozza Tápét (1247)
Miklós nádor Sövényháza területének tulajdonjogáról rendelkezik (1347)
A főrendek visszaítélik Hunyadi részére a jogtalanul elbirtokolt Hód és Vásárhely helységeket (1450)
Szilágyi Erzsébet levele donáttornyai ispánjához (1481)
Csongrád megye legkorábbi említése magyar törvényben (1498)
Dózsa György parasztháborújának Csanád megyei eseményekből (1514)
A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526-1711)	15
A mártélyi jobbágyok dicsérik Bornemissza Benedek gyulai főkapitányt (1559)
Részlet a csongrádi török őrség zsoldlajstromából (1561)
Báthori Gábor erdélyi fejedelem kiváltságlevele Makó város lakosai részére (1608)
A török hódoltság alatt levő Csongrád megyét Heves megyéhez csatolják (1647)
A szentesi jobbágyok az adószedő végvári katonák garázdálkodására panaszkodnak (1665)
Részlet a Szeged környéki szultáni hász-birtokok adó- és tizedelszámolási jegyzékéből (1670 körül)
Bercsényi Miklós könnyít Vásárhelyi jobbágyainak adóterhein (1691)
Részlet Szőnyi Benjámin vásárhelyi ref. lelkész verses krónikájából (1700 körül)
Rákóczi Ferenc menlevele Szentes város lakosainak (1703)
A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor (1711-1848)	29
Révay Mihály főispán ígérete a megyének (1731)
Csongrád, Békés és Csanád megyék egyesítése (1786)
Szeged, mint Csongrád megye székhelye? (1758)
Királyi leirat erősíti meg Haruckern János Györgyöt pallosjogának gyakorlásában (1724)
A boszorkánysággal vádolt Cserös Kis Judit kihallgatása és az ügyében hozott ítélet (1749)
Ítélet a rabokat szöktető börtönőr ügyében (1742)
Betyárnak készülő béresek elítélése (1746)
Közkatonák lázadása a Haller-ezredben (1742)
Részlet a vásárhelyi lázadó Pető Ferenc kihallgatásából (1753)
A szentesiek a császári katonák garázdálkodásai miatt panaszkodnak (1737)
Katonafogás Vásárhelyen (1767)
Algyői úrbérrendezés (1768)
A makói parasztság földosztást követel (1793)
Károlyi Sándor a megyei nemesi felkelők mielőbbi útnakindulását kéri (1742)
A vásárhelyi takács céh szabályzatából (1763)
A szentesi szűcsök a megyei árszabásra panaszkodnak (1781)
Csongrád megye a Magyar Játékszín támogatására kéri a szomszédos megyéket (1794)
A megye támogatja a Nemzeti Múzeum létesítését (1807)
A megye a népképviselet érdekében (1832)
Örökváltsági szerződés Szentes város és a Károlyi grófok között (1837)
A megye közgyűlésének megjegyzései az 1847. évi felirati javaslathoz (1847)
Forradalom és szabadságharc (1848-1849)	63
A Csongrád megyei Közcsendi Bizottmány kiáltványa (1848)
Kossuth Lajos Szentesen (1848)
Kossuth beszámolója Csongrád megye lakosságának nagy lelkesedéséről (1848)
Egressy Gábor kormánybiztos a szentesi honvédek bevonulásáról intézkedik (1848)
A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849-1918)	71
Hadbírósági ítélet Boros Sámuel volt szentesi polgármester ügyében (1851)
Rózsa Sándor körözése (1853)
A megye mezőgazdasági lakosságának ínséges helyzete (1863)
A hódmezővásárhelyi szegények mozgalma (1866)
Kossuth Lajos nem fogadja el a szentesi képviselőséget (1869)
Tiltakozás a szegedi megyei székhely ellen (1877)
Intézkedés aratósztrájk megelőzésére (1892)
A Szántó Kovács János vezette megmozdulás Hódmezővásárhelyen (1894))
Sima Ferenc szentesi országgyűlési képviselő interpellációja az agrárszocialista mozgalmakról (1895)
Aratósztrájk a század elején (1906)
Alispáni jelentés a munkásmozgalom eseményeiről és szervezeteiről (1910)
Szentesi asszonyok háborúellenes tüntetése (1918)
Az Oroszországból hazatérő hadifoglyok megfigyelése (1918)
Tanácsköztársaság (1919)	93
A szentesi direktórium rendelete a mezőgazdasági munkák zavartalan folytatásáról (1919. április 9-11)
A szentesi direktórium pénzügyi intézkedései (1919. ápr. 8.)
A derekegyházi uradalom szocializálása (1919. márc. 24.)
Termelőszövetkezet alakítása Derekegyházán (1919. ápr. 15.)
Magyartés és Fábiánsebestyén Szenteshez csatolása (1919. ápr. 13.)
Csongrád lakossága május 1. ünneplésére készül (1919. ápr. 20.)
Horthy korszak (1919-1944)	105
Tanítók felelősségrevonása forradalmi magatartásuk miatt (1919)
Nemzetvédelmi bizottságok felállítása Csanád megyében (1920)
Csanádalbertiek megtagadják a Horthy-hadseregbe sorozásukat (1920)
A megyei katonai parancsnok a választójog korlátozásáról (1921)
Előadás a Famunkás Szövetség makói csoportjánál
A szentesi földigénylők használatlan földet kaptak (1929)
Egy "jótékony" magyar földbirtokos helyzete (1928)
A sajtó híradása a nyomorról (1929)
Kultúrház építésére fedezet nincs (1928)
Munkásgyermekek nyomorúságos helyzete (1930)
Hódmezővásárhelyi munkanélküliek követelései (1930)
A makói kommunista ifjúmunkás szervezkedés felszámolása (1930)
Ínségakció a kubikosság "megsegítésére" (1931)
A kubikosság helyzete a megyében (1932)
A hatóságok nem segítenek a kubikusságon (1932)
Szervezett munkások tüntetése Csongrádon (1931)
A szentesi munkásotthon működésének korlátozása (1937)
A hódmezővásárhelyi téglagyár ki akarja lakoltatni munkanélküli munkásait (1932)
Panaszok a hódmezővásárhelyi Kokron gyár ellen (1934)
A munkásokkal való bánásmód a szentesi Élelmiszerkiviteli RT-nál (1938)
A kiszombori aratók sztrájkja (1931)
A "kommenciósok" sorsa egy nagybirtokon (1938)
A Németországban dolgozó mezőgazdasági munkások helyzete (1938)
Sándorfalva nyomorúságos helyzete (1940)
Ságvári Endre levele Borsi Jánoshoz (1941)
Intézkedés a sztrájkok megelőzésére (1943)
A szentesi zsidók fürdőhasználata (1944)
Az élet megindulása a felszabadulás után (1944-1945)	149
A szovjet parancsnokság felszólítása a lakossághoz (1944)
Az újjáalakult Kommunista Párt feladatai (1944)
Hódmezővásárhely város határozata a fasiszták elleni harcról (1944. november)
Fábiánsebestyénben községi tanács alakul (1944)
A megye mezőgazdaságának háborús kárai (1945)
A szentesi villanytelep szovjet üzemanyaggal működik (1944)
A szentesi Zsoldos RT Üzemi Bizottságának működése (1944)
Új honfoglalás Pusztaszeren (1945)
Kislexikon	163
Névmutató	171
Rövidítések	174
Felhasznált irodalom	175
Felhasznált levéltári fondok jegyzékek	176