Pusztavacs

Előszó

Szeretettel ajánlom ezt a most megjelent monográfiát községünkről mindazoknak, akik itt élnek és szeretik Pusztavacsot, és mind azoknak akik még nem ismerik, de szeretnék megismerni. Pusztavacs Magyarország földrajzi középpontjában, erdőktől körülvéve helyezkedik el.
„Tölgyes erdeje gyönyörű, s legnagyobb ezen a vidéken, melynek élő fáit alig láthatni" - írta Pusztavacs határáról Fényes Elek a kor nagy statisztikusa 1851-ben.
Két jellegzetes emlékművünk, melynek alapján az útikönyvek eddig ismertté tették községünket. A XIV. századból megmaradt Romtemplom a múltat, a Magyarország geometriai közepét jelző jeltorony a jelent képviseli.
A XIV. század óta napjainkig nagyon hosszú és megpróbáltatásokkal teli nehéz időszak telt el. Településünk jó néhány száz éve már szinte teljesen elpusztult, majd újra benépesült, s lakói élték a kornak megfelelő, hol jobb, hol keservesebb életüket. Ma már sokat fejlődött községünk, ez a könyvből is kitűnik.
Köszönetet mondok két lelkes krónikásunknak, akik eleinte önszorgalomból, majd felkérésünkre elkészítették ezt a monográfiát, községünk régmúltjáról, közelmúltjáról valamint jelenéről. Köszönetet mondok a testületnek, hogy a monográfia elkészítése mellett döntöttek, valamennyi itt élőnek s az időközben elszármazott, de szívében-lelkében magát még mindig pusztavacsinak valló minden barátunknak, akik hozzájárultak, hogy ez a könyv megjelenjen.
Laczkó János polgármester Vissza