Pyrker első magyar tanítóképzője

Előszó

BEVEZETÉS.
AZ EGRI EGYHÁZMEGYE A MAGYAR NEMZETI KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN.
A magyar nemzeti művelődés megalapozása akkor kezdődött, amikor a keresztény magyar királyság eszméjét Szent István kardja valósággá varázsolta. Ő az, aki bevezeti népét az európai keresztény kultúra igéretföldjére, a művelődés azon közösségébe, amelyet Nyugat sokkal szerencsésebb, jobb körülmények között élő népei alkottak meg, szabad és gondtalanabb életük legszebb virágaként. Az elpusztult, régi pannóniai kereszténység romjain fölépíti az új magyar keresztény egyházat, amelynek őrhelyeit saját maga, személyesen jelöli ki, rendezi be azon hűséges emberei számára, akik hívatott őrei lesznek a magyar keresztény vallásnak és a magyar nemzeti keresztény gondolatnak.
Az alföld és felföld egyik határpontján így alapítja meg a szent király az egri püspökséget, kioltván ezzel a Bükk és Mátra pogány oltárainak tüzét, amely lidércként imbolygott ugyan még egyideig, de aztán végleg eltűnt a magyar középhegység titokzatos rengetegeiben.
És megjelenik a legenda szerint, a hagyomány homályos világosságában a gyönyörűséges egri völgyiben a nagy, szent király, Katapán egri püspök társaságában és Királyszékéből intézi a várbeli székesegyház építését, amely Szent János evangélista tiszteletére emeltetett. A várat is kiépíti, védelmül a Bükkbe menekült pogányság ellen. Lassankint a környék is benépesül, majd kolostorok épülnek, amelyekben nemcsak a Credo, gregoriánus ének hangzik, hanem vígan folyik a betűvetés nehéz mestersége is. A szép magyar lélek keresztényi érzésekkel itatódik át a lelkes munkások tanítása folytán, amelynek nyomait régi irodalmi emlékeink híven megőrizték. Vissza