Homeros Iliása I-II. (töredék)/Q. Horatius Flaccus satirái

Előszó

Néhány év óta mennyire haladt az ókori irodalom hazánkban, arról, ha egyéb nem, de bizonyságot tesz a fővárosban ezelőtt egy két évvel alakult „philologiai társulat." Ha működéséről a távol vidékre vagy semmi vagy kevés nesz jut, mind további körökre terjedéséről meggyőzhetne a philologiai társulat tagságának cím gyanánti felhasználása.
Távol vagyok attól, hogy ezzel egy cím után való hiu kapkodást akarnék megróni; örömmel akarjuk feljegyezni, hogy a latin és görög irodalom iránt egy kedvező fordulat állt be. Volt egy idő , a mikor a „modern miveltség" köpenyege alatt minden görögöt fitymálva néztünk le. Ma a magyar nem csak nem szégyenli de büszke is rá, hogy egy oly társulat bajnokává avattathatja magát, mely az ó remek nyelvészet mivelését tűzte zászlójára.
De maga a homerosi irodalom is kezd hazánkban tért foglalni; a „Bevezetésben" egy néhány hazai terméket jegyezhettünk fel. A jegyzék folytatása akar lenni az Odyssea bevezetéséhez csatolt irodalmi lajstromnak. Azóta Bartal A. is szerkesztett és mutatott be (1874) az Akadémiának egy görög irodalmi könyvjegyzéket, és a homerosi irodalmat akadémiai értekezésének kivonatában különös figyelmére méltatta. Nem tudom, mi oknál fogva történt, hogy 1872-ben megjelent Odysseám belőle elmaradt, míg más 1872-ben és 1873-ban megjelent apróbb értekezések is benne helyt találtak. Egy müvet e helyen különösen kell említenem, Elischer és Fröhlich homerosi szótárát, mely e költemények olvasásánál a magyar közönségnek nagy szolgálatot tesz. Magam is felhasználtam oly formán, hogy jegyzeteimben csak oly szók értelmezését vettem fel, a mely az említett szótárban vagy hiányzik vagy nem elegendő. Vissza