797.547

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II.

I. kötet: A pozitivista történetszemlélet Európában és hazai értékelése 1830-1945./II. kötet: A pozitivizmus gyökerei és kibontakozása Magyarországon 1830-1860

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 829 oldal
Sorozatcím: Tudománytörténeti tanulmányok
Kötetszám: 6
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:

Tartalom

I. kötet
Előszó9
A "rend és haladás" történetszemlélete13
A pozitivizmus fogalma17
Parttalan pozitivizmus17
A pozitivizmus a polgári felfogásokban19
A marxizmus és a pozitivizmus23
A pozitivizmus a marxista történetírásban25
Vizsgálataink módszere és célkitűzése26
A pozitivisták és a kor28
A társadalmi közeg: sikerek, válságok, forradalmak28
A tudományos közeg: forradalom a természettudományokban és a társadalomtudományokban31
Szülőföld és a család34
Életforma és műveltség35
A természettudományok hatása37
Közérzet és társadalom39
Művek és korszakok41
A pozitivizmus ismeretelméleti alapjai44
Ismeretelmélet és társadalomtudományi igény45
Comte elődei46
Comte valóságfogalma48
Mill és Littré bírálatai Comte rendszeréről51
Út a materializmus fel53
Taine ismeretelmélete55
Spencer rendszere56
A történelem: a jövő csillagászata58
A történettudomány helye58
A história a szociológia szolgálatában59
A polgári történettudomány helyzete és eredményei a pozitivisták fellépése idején60
A pozitivisták historiográfiai elvei: Comte65
Taine kritikája a feudális romantikáról66
Buckle antifeudális realista koncepciója67
A pozitivizmus társadalomtudományi igényei: a szociológia a történelem új segédtudománya70
Programok és történetkutatói eljárások73
Új tematika és természettudományos empirizmus73
Comte deduktív módszere77
Mill induktív módszere78
A komplexitás igénye Taine, Lecky és Buckle kutatási eljárásában79
A pozitivista összehasonlító módszer81
Buckle összehasonlító módszere: út az osztályharc felderítésére82
Taine összehasonlító módszere: a társadalmi ellentétek elfedésének eszköze83
A pozitivista historikus "objektivitása"84
A történelem forradalmairól87
A forradalmak helye a pozitivista történetszemléletben87
Comte elmélete a történelmi változásokról89
Buckle, Lecky, Draper kritikája a feudalizmusról90
A reformáció történelmi szerepéről93
Comte a forradalomról96
Buckle forradalomelmélete97
A nagy francia forradalom Taine interpretálásában, és ami ebből következik99
A történelmi fejlődés teóriái103
A fejlődéselmélet helye103
A felvilágosodás és a romantika fejlődésfogalma104
Közös vonások a pozitivisták fejlődéselméleteiben104
Comte fejlődéselmélete105
Új igények a társadalomban és új felismerések a természettudományokban108
Littré és Mill teóriája111
Buckle dialektikus fejlődéselmélete: az ellentétek harca113
Spencer fejlődéselmélete: az ellentétek kiegyenlítődése118
Egyén és történelem122
A historikus egyénisége és a történettudomány122
A személyiség történelmi szerepe124
Törvényszerűség és egyén Comte elméletében125
Buckle és a néptömegek történelmi szerepe128
Szabad akarat, divat, erkölcsök és a történelmi törvényszerűség131
Az egyén és az állam: Mill a szabadságról134
Nemzet és emberiség137
Comte elmélete a nemzetek elhalásáról138
Mill nemzetelmélete139
A feudális nemzeteszme kritikája142
A feudális nemzeteszme igazolása146
A pozitivizmus útjai149
A polgári történetszemléletek új útjai149
A pozitivista történetszemlélet Nyugat-Európában151
A pozitivizmus és a német történetírás151
A pozitivista történetszemlélet Középkelet-Európában156
A pozitivista történetszemlélet és Magyarország159
A pozitivizmus a magyar historiográfiában163
Történettudomány és historiográfia169
Kritika és hagyományteremtés169
A pozitivizmus historiográfiai szempontjai171
A historizmus és a szellemtörténet értékkategóriái174
Historiográfia: hagyományőrzés, kritika, összegezés és önigazolás176
A magyar historiográfia kialakulása178
A liberalizmus és romantika historiográfiai igényei178
Realista tendenciák a historiográfiai tájékozódásban182
Horváth Mihály az új történetírás történetéről186
Flegler és Szalay187
A magyar történetírás történelme190
A pozitivista művek betörése és a historiográfiai tájékozódás194
A nemesi-romantikus historiográfiai értékkategóriák uralma197
A nemesi romantika historiográfiai tájékozódása198
A kiegyezés és a nemzeti szellem200
Tudomány és nemzetiség202
Buckle, Lecky, Mill, Taine és Comte Magyarországon204
Kezdeményezések a pozitivista historiográfiára207
Történetírók mérlegen210
A romantikus historiográfiai koncepció felbontása217
Társadalmi és történetszemléleti elvek; Marczali, Márki, Angyal, Tagányi historiográfiai tájékozódása218
Marczali a magyar történetírás múltjáról219
A realista kezdeményezések befulladása223
Comte és Spencer a századforduló Magyarországán225
A polgári radikálisok történetírásunk múltjáról228
Jászi, Marczali, Márki és Acsády230
Czóbel historiográfiai módszere232
Pozitivizmusról a Magyar Társadalomtudományi Szemlében234
A szellemtörténet historiográfiai tájékozódásának kezdetei235
A "Száműzött Rákóczi"-vita és a magyar történetírás múltja238
Szellemtörténet, pozitivizmus és a magyar történettudomány246
Historikusok a "Három nemzedék"-ben246
A pozitivizmus és a magyar történettudomány248
Szekfű Gyula a magyarországi pozitivizmusról251
A pozitivizmus mint a szellemtörténeti historiográfia egyik központi problémája252
A nemesi romantika értékkategóriái a szellemtörténetben253
Realista tendenciák az 1920-as évek historiográfiai irodalmában258
A pozitivizmus és a nemzeti történettudomány a "Magyar történetírás új útjai"-ban259
A szellemtörténeti koncepció felbomlása263
Történetírásunk múltbeli értékeinek védelmében263
Szekfű válasza265
Fiatalok kritikája266
Kísérlet a szellemtörténeti koncepció feltámasztására267
Útkereső írástudók269
Útkeresők a történettudományban270
Irodalomtörténészek és néprajztudósok történetírásuk múltjáról272
Halász Gábor273
Szekfű új látásmódja275
A pozitivisták ürügyén276
Eredmények és problémák279
A polgári historiográfia öröksége279
A magyarországi pozitivizmus kérdései a marxista historiográfiában281
Felhasznált irodalom, rövidítések mutatója285
II. kötet
A társadalomtörténeti szemlélet kialakulása
Történetírók a reformkorban17
A történetíró nem születik17
Származás és társadalmi tudat19
Iskolázás22
A tudomány mint új értékkategória24
Tudományos bázisok26
A társadalomtudományi szemlélet27
Montesquieu hatása28
Adatgyűjtés a hazáról29
Adatgyűjtés a polgári társadalomról31
Összehasonlító társadalomvizsgálat34
Műveltség35
A természettudományos műveltség37
Filozófia és társadalomtudomány42
Társadalomismerettől a történettudományig47
A magyar történész nemzeti tudata48
"A nemzeti önismeret tudománya"50
A nemesi romantika ellen50
Az új történettudomány52
Empirizmus53
A feudalizmus kori forrásanyag értékváltozása55
Összehasonlító módszer56
Az "elfogulatlan" történetírás igénye57
A "pozitivitás" fogalma59
Elméleti igényesség60
Művelődéstörténeti tematika61
Művelődés, fejlődés, polgárosulás64
Fejlődéstörvény és nemzetiség65
Művelődéstörténet és törvényszerűség66
A történettudomány új célkitűzései és a politikai-társadalmi közeg69
Eltérő vélemények a reformkori történetírás jellegéről69
Történettudomány és társadalmi-politikai közeg71
A cenzúra74
Történetszemlélet és történelemoktatás a középiskolákban és az egyetemeken78
Tudományos fórumok81
Közműveltségi viszonyok és a feudális történelmi tudat83
Az új közönségért88
Horváth Mihály társadalomtörténeti szemlélete93
A magányos historikus93
Történetszemlélete96
A társadalmi viszonyokról99
Az osztályharcról100
A feudalizmus kritikája101
A nemesi adómentesség történetéről102
Az emberiség álláspontjáról103
A jobbágyok történetírója104
Társadalomtörténeti szemléletének ellentmondásai105
Nemzetfogalma107
Forradalom és fejlődés108
A né történeti szerepéről109
A magyarok története110
Népiesség és történettudomány113
Indokolt-e a népiesség és a magyar történettudomány kapcsolatait keresni?113
A népiesség az európai történetírásban és a pozitivizmus115
Történelmi anyag, történelemismeret a jobbágyok között121
Első tájékozódások a néphagyomány történelmi hiteléről131
Kölcsey a néphagyomány és a nemzeti történelem kapcsolatáról134
A nemesi liberalizmus és a történeti népiesség135
Erdélyi a néphagyomány történeti hiteléről139
Történészek a népiesség vonzáskörében141
Hunfalvy és Szilágyi István144
A nemesi történetszemlélet fölbontása146
A jobbágyság történetéről147
Horváth Mihály és a népiesség150
Népiesség és művelődéstörténet153
Nép, nemzet, nemzetek154
A "Magyar Mythologia"-pályázat159
A centralisták társadalomtörténeti szemlélete163
Szalay újra a romantikától a társadalomtudományokig164
A megszületendő polgári Magyarország nevében168
A centralisták történész eszményei: Thierry és Guizot169
Ellentmondás eszmély és lehetőség között170
"A múltnak históriává kell válnia"172
Szalay kritikája a nemességről174
Eötvös az adózás történetéről175
A polgári nemzetfogalom történeti érvanyaga176
Vita a városok történeti szerepéről178
Tudományos és társadalmi bázis180
Szalay a francia forradalomról182
Csengery és Trefort183
A "Magyarország 1514-ben" új társadalomtörténeti mondanivalója184
A nemesi társadalomtörténeti felfogása188
Szontagh elmélete a kiegyensúlyozott haladásról188
Világnézete191
A német idealizmus ellen193
A realista nemzeti filozófia eszméje194
Helye a reformkor szellemi áramlatai között195
Hetényi egyezményes filozófiája197
A nemesség kettős érdeke198
Az érdekegyesítés eszméje és a történettudomány kettős feladata200
Az érdekegyesítés történelmi variációi: Szontagh a földrajzi tényezők szerepéről202
Az érdekegyesítés történelmi variációi: Hetényi a nemzeti műveltség szerepéről204
Kemény Zsigmond a nemesi pártharcokról206
"Súlyegyen" és "kiegyenlítés"206
Jászay: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után207
Vissza a politikatörténethez209
Forradalmi szemlélet és társadalomtörténet211
Társadalomtörténeti felfogások és forradalmi szemlélet211
Vasvári Pál, a történész213
A történettudomány elkötelezettsége214
Vasvári fejlődéselmélete215
Az osztályviszonyokról216
A mechanikus törvényszerűség bírálata217
Nép és társadalom218
A polgári objektivizmus bírálata218
A magyar jobbágyság történelmi szerepéről219
Dózsa és Rákóczi220
Zrínyi társadalomtörténeti jelentősége221
A nemzeti kérdésről222
A pozitivista történetszemlélet kezdetei Magyarországon225
A forradalom és a történettudomány230
Történetírók és történettudomány 1848-49-ben231
A forradalmak után239
A történelem: a jövő csillagászata244
Társadalom és történettudomány249
Elhúzódó válság, bizonytalan és átmeneti társadalmi viszonyok251
Régi és új historikusok256
A történetírás tudományos és társadalmi műhelyei264
Olvasóközönség és könyvkiadás280
A racionalizmus és irracionalizmus válaszútjain302
Történetírók a természettudományok vonzáskörében303
A természettudományok helyzete és törekvései308
A fejlődéselmélet a hazai természettudományi tájékozódásban310
A "Tudomány, magyar tudós" vita313
Miért nem vált általánossá a "pozitív irány" kifejezés a történettudományban316
A racionalizmus és az irracionalizmus keresztútjai318
Nemzeti művelődési eszmények és a természettudományok323
Filozófiai törekvések és a természettudományok331
A materializmus mint a konzervatív idealizmus által használt gyűjtőfogalom337
A pozitivista módszer kialakulása a történettudofmányban339
A realizmus és a romantika harca348
A népies-polgári irányzat352
Pozitivista tendenciák a népies forráskutatásban356
Történetszemléleti programok: Ipolyi364
Hunfalvy Pál történetszemlélete369
A nemesi-polgári irányzat374
Romantikus és realista elemek Kemény történetszemléletében380
Csengery útja a realizmustól a romantika felé384
A törvényszerű fejlődés gondolata Eötvös eszmerendszerében389
A romantikus és realista nézetek ütközetei a magyar történelem főbb kérdéseiben: Szabó Károly és a magyar őstörténet400
A "Magyar Mythologia"-vita409
A népies-polgári realizmus és a nemesi-polgári realizmus öszecsapása416
A történelmi fejlődés elve mint a hazai históriai kutatások differenciáló és integráló tényezője423
Fejlődés és történelmi törvényszerűség424
Fejlődéselmélet és gazdaságtörténet428
A fejlődéselmélettől a társadalomtörténetig432
Művelődéstörténet és eszmetörténet: Révész Imre439
A politikatörténet új fejezetei: Pálkövi, Szilágyi Sándor, Horváth Mihály magyar történetei444
Wenzel Gusztáv és a Kelet-Európa-fogalom451
Kelet-európai fejlődés, elsietett fejlődés453
Szalay László és a "Magyarország története"457
Szalay a forradalomról458
Társadalomtudomány és történelem461
Pozitivista történetszemléleti elemek Szaly felfogásában462
Társadalomrajz a "Magyarország történeté"-ben465
Európa és Magyarország470
Utószó476
Felhasznált irodalom. Rövidítések mutatója478
Névmutató504

R. Várkonyi Ágnes

R. Várkonyi Ágnes műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: R. Várkonyi Ágnes könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem