kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | "Világirodalom" Kiadása |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött kötés |
| Oldalszám: | 143 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 15 cm x 10 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Nyomtatta Heller K. és Társa, Budapest. |
| A folyómenti ösvényen jártál | 19 |
| A hűtlenűl elhagyókat bocsásd útjokra | 45 |
| A leányka a hegyoldalon lakott a tengeriföld szélén | 83 |
| Amit készséggel adsz, elfogadom | 26 |
| A nappal még nem múlt el | 71 |
| A nyakamra tennéd friss virágkoszorúdat | 37 |
| A nyugati országból való munkás és felesége | 77 |
| Aranyszarvasra vadászom | 69 |
| A szelid madár a kalitkában ült | 6 |
| A templomtéren volt a vásár | 76 |
| A világ nagy kihallgatási termében | 74 |
| A zöld és sárga rizsföldek felett végigsuhannak az őszi felhők | 84 |
| Az élet rohanó-morajló árjában | 60 |
| Az ifjú nap-nap után jő és útjára megy újra | 20 |
| Az út perzselő, forró homokján töltöttem a napot | 64 |
| Az úton mendegéltem, nem tudom miért | 14 |
| Ámbár az est lassú léptekkel közeleg | 67 |
| Beszédes szemeid szomorúak | 28 |
| Békesség szívem, legyen édes a búcsú ideje | 61 |
| Borongós álomvölgyben kutattam régmúlt életem szerelmét | 62 |
| Dél volt, mikor távoztál | 55 |
| Dús pompában sosem volt részed, türelmes, komor Földanyám | 73 |
| Egyedűl voltam sok asszony között | 56 |
| Egy vándor bolond-eszelős a varázskövet kereste | 66 |
| Elhagytál és útadra mentél | 46 |
| El kell menned, vándor? | 63 |
| Emlékezem gyermekkorom egy napjára | 70 |
| Éjfélkor így szólt az aszkétának készülő férfi | 75 |
| Éjjel a halál-játékát készülünk játszani | 82 |
| Én szerelmesem, vesdd rám tekintetedet | 36 |
| Gyakorta tűnődöm azon, hol fekszik a megismerés rejtett határa | 79 |
| Ha serénykedni akarsz és megakarod tölteni korsódat | 12 |
| Ha úgy akarod, hát végét vetem dalaimnak | 47 |
| Háborog a lelkem | 5 |
| Hígyj a szerelemben | 27 |
| Hitetlenkedő mosoly suhan át szemeden | 40 |
| Hova sietsz a kosaraddal ily késő este? | 54 |
| Jer, amint vagy | 11 |
| Jer hozzám, ifjú, mondd meg igazán, mért lobog az őrület lángja szemedben? | 25 |
| Kezemben tartom kacsóját és szívemre ölelem | 49 |
| Ki vagy te olvasó, ki dalomat száz esztendő múltán olvasni fogod? | 85 |
| Kéz-kézbe fogódzva s sóvárgó tekintetek egybekapcsolódva | 16 |
| Leszakgattam virágaid, ó Világ! | 57 |
| Légy kegyes szolgádhoz, királynőm! | 1 |
| Május volt | 73 |
| Már egész reggel azon fáradozok, hogy koszorút fonjak | 98 |
| Miért jött ép az én ajtóm elé a vándor naplementekor? | 21 |
| Miért lobbant ki a lámpás? | 52 |
| Miért susogsz fülembe oly halkan, halálom, ó halálom? | 81 |
| Miért szégyenítsen meg tekinteteddel? | 53 |
| Miért ülsz itt és csörgeted játszi kedvvel kösöntyűdet? | 23 |
| Mikor a két nővér vizért megy | 18 |
| Mikor a leány szapora léptekkel elhalad mellettem | 22 |
| Mikor éjszaka egyedül szerelmi-találkozóra megyek | 9 |
| Mikor kilobban mécsesem lángja | 8 |
| Mondsza, igaz-e mindez? | 32 |
| Ne hagyj el, szerelmem, búcsú nélkül engem | 34 |
| Nehogy nagyon is könnyen megismerjelek, játszol velem | 35 |
| Nem, barátom, sohse leszek aszkéta | 43 |
| Ó anyám, a királyfi kapunk előtt vonul el | 7 |
| Ó költő, közeleg az est; hajad szürkül | 2 |
| Ó miért építették kunyhómat a vásári néptől zajos város utcája mellé? | 4 |
| Ó, nő, nemcsupán isten műve vagy | 59 |
| Ó, tomboló, isteni mámor | 42 |
| Reggel, volt, mikor hálómat a tengerbe vetettem | 3 |
| Rohanok, mint a pézsma-állat az erdő árnyékában | 15 |
| Sárga madárkák dalolnak a fákon | 17 |
| Semmit sem kérdeztem, csak álltam az erdő szélén | 13 |
| Senki sem él örökké, testvér | 68 |
| Sok napi járóföldre egy templomhoz értem | 72 |
| Szabadíts meg bájod rabságából, szerelmem | 48 |
| Szemed egyetlen tekintete rabjává tehetné poéták minden dalát | 80 |
| Szerelmem, költőd valaha nagy hősköltemény tervét forgatta agyában | 38 |
| Szerelmem, szívem, éjjel-nappal azért sóvárog, hogy találkozhasson veled | 50 |
| Szeretlek, szerelmesem! | 33 |
| Szíved titkát ne őrizd meg magadnak, barátom! | 24 |
| Szívem a vadon madara, meglelte egét szemedben | 31 |
| Szólj hozzám, szerelmem! | 29 |
| Te az esti felhő vagy, ki álmaim mennyboltján kóvályogsz | 30 |
| Tedd félre menkádat, mátka | 10 |
| Tisztelendő uram, bocsáss meg a bűnös párnak | 44 |
| Újra Te hívsz? | 65 |
| Valamelyik reggel virágos kertemben egy vak leányka virágkoszorut nyujtott át lótuszlevélen | 58 |
| Vágyom szép szavakat szólni, - el kéne mondanom Néked | 41 |
| Végezd be hát az utolsó dalt és engedj elválnom | 51 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.