Az igazságszolgáltatási szervezet egysége és differenciálódása

Tartalom

BEVEZETŐ 7
ELSŐ RÉSZ
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEZET EGYSÉGE ÉS DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK FŐ IRÁNYAI
1. Fejezet. Az igazságszolgáltatási szervezet egysége és differenciálódásának irányai
a burzsoá jogfejlődésben 13
I. A bírósági szervezet általános reformja és a bírói szervezet egysége. A rendes bíróságok 13
1. A bírói szervezet általános reformja és a bírói szervezet egysége 13
2. A rendes bíróságok 14
II. Az igazságszolgáltatási szervezet differenciálódásának fő irányai a burzsoá országokban 19
1. A választott bíráskodás 21
2. A bírói szervezet állami tevékenységi szférák megkülönböztetésén alapuló differenciálódása 22
3. Az igazságszolgáltatási szervezet ügyek meghatározott csoportjai szerinti differenciálódásának irányai 28
2. Fejezet. Az igazságszolgáltatási szervezet egysége és differenciálódásának irányai
a szocialista jogfejlődésben 31
I. A szocialista bírósági szervezet kialakítása és a bírói szervezet egysége. A rendes bíróságok 31
1. A szocialista bírói szervezet kialakítása és a bírói szervezet egysége 31
2. A rendes bíróságok 38
II. Az igazságszolgáltatási szervezet differenciálódásának fő irányai a szocialista országokban 52
1. A választott bíráskodás 53
2. A külön közigazgatási- és alkotmánybíróság kérdése. A szövetségi bíróságok 54
3. Az igazságszolgáltatási szervezet ügyek meghatározott csoportjai szerinti differenciálódásának irányai 63
MÁSODIK RÉSZ
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEZET ÜGYEK MEGHATÁROZOTT
CSOPORTJAI SZERINTI DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK FŐ TÍPUSAI ÉS FORMÁI
3. Fejezet. A gazdasági egységek közötti vagyoni viták eldöntésének fórumrendszere 71
I. A gazdasági viták eldöntésének szervezeti keretei a polgári államokban 72
II. A gazdasági természetű vagyoni viták elbírálására hivatott szervezeti
formák kiépítése a szocialista országokban 78
III A gazdasági viták eldöntésére szolgáló szervezeti formák továbbfejlesztésére vonatkozó újabb törekvések a szocialista országokban 82
4. Fejezet. A munkaügyi viták eldöntésének szervezeti keretei 92
I. A munkaügyi viták eldöntésének formái a burzsoá országokban 92
II. A munkaügyi viták eldöntésének formái a szocialista országokban 103
5. Fejezet. A katonai bíróságok 116
I. A katonai bíráskodás fejlődésének irányai a burzsoá országokban 116
II. A katonai bírósági szervezet kifejlődése és fő vonásai a szocialista országokban 125
6. Fejezet. Az igazgatási büntető „bíráskodás" 141
I. Az igazgatási büntető bíráskodás a burzsoá államokban 141
II. Az igazgatási büntető bíráskodás a szocialista államokban 150
7. Fejezet. A kisebb jelentőségű polgári és büntető ügyek elbírálására létrehívott külön
szervek, valamint a társadalmi bíróság intézménye 161
I. A kisebb jelentőségű polgári és büntető ügyek elbírálására létrehozott
külön szervek a burzsoá országokban 163
II. A társadalmi bíróság intézménye az európai szocialista országokban 170
ZÁRÓ KÖVETKEZTETÉSEK
8. Fejezet. Az igazságszolgáltatási szervezet egységének és differenciálódásának
szocialista modellje 189
1. Az egységes bírói és igazságszolgáltatási szervezet biztosításához fűződő érdekek 189
2. Az igazságszolgáltatási szet vezet differenciálódásának szervezeti keretei, indokai és a hatásköri differenciálás határai 190
3. A bírói és az igazságszolgáltatási szervezet egységének garanciarendszere a szocialista országokban 193
4. Az igazságszolgáltatási szervezet egysége és az alkotmányi szabályozás 196
AZ ALKOTMÁNY 1972. ÉVI MÓDOSÍTÁSA ÉS A BÍRÓSÁGOKRÓL SZÓLÓ
ÚJ TÖRVÉNY HAZÁNKBAN 197
CONTENTS 203
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 205

Témakörök