1.034.779

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kis magyar nyelvtan

Szerző

Kiadó: Akkord Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 334 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-9429-82-1
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal, ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Kis magyar nyelvtan első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok „jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlanul maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes... Tovább

Fülszöveg

A Kis magyar nyelvtan első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok „jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlanul maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa, így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan. Vissza

Tartalom

Előszó ................15
Előszó a hetedik kiadáshoz............18
HANGTAN
A beszéd hangjai .....................21
A hangok törvényei ..................21
A hangtan és a helyesírás .............22
A beszéd hangjainak képzése ...........23
A beszélőszervek ....................23
A levegő útja a beszélőszerveken keresztül.......24
A beszélőszervek működése .....24
A hangok felosztása ...........26
Beszédhangok és fonémák ......26
A hang és a betű .................28
A betűk jelölése ............28
A magyar ábécé ...............28
A betűrend ...................29
A magánhangzók ..............30
A kiejtés időtartama ............30
A nyelv vízszintes irányú mozgása.........30
A nyelv függőleges irányú mozgása.........31
Az ajkak működése ............32
Nyelvhelyességi tudnivalók .....33
Helyesírási tudnivalók ..........34
A magánhangzók kapcsolódásának törvényei ..........................37
A hangrend ..............................................................................37
Az illeszkedés ........................................................................37
Kétalakú toldalékok illeszkedése ......................................38
Háromalakú toldalékok illeszkedése ..................................39
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................................................40
A mássalhangzók ........................................................................41
Az akadály helye .......................................41
Az akadály minősége .....................................................42
A hangszalagok helyzete ....................................................43
A kiejtés időtartama ................................................................44
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................................................45
Helyesírási tudnivalók ................................................45
A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei ..........................47
A részleges hasonulás ............................................................48
Zöngéssé válás ....................................................................48
Zöngétlenné válás ..................................................48
Hasonulás a képzés helye szerint ......................................49
Helyesírási tudnivalók ........................................................50
Nyelvhelyességi tudnivalók ................................................50
A teljes hasonulás ..............................................................51
Helyesírási tudnivalók ...........................................53
Nyelvhelyességi tudnivalók ................................................54
Az összeolvadás .....;.......................................................54
Helyesírási tudnivalók ........................................................55
Nyelvhelyességi tudnivalók ................................................55
A hosszú mássalhangzók megrövidülése ..............................55
Helyesírási tudnivalók ................................................56
A szótag ........................................................58
A szótagolás legfontosabb szabályai ......................................58
Helyesírási tudnivalók ............................................................59
A beszédhangok „jelentése" ......................................................61
SZÓTAN
A szókészlet
Néhány adat a magyar nyelv szókészletéről ..........................67
A szókészlet rétegei ................................................................68
A köznyelv és az irodalmi nyelv szókészlete ....................68
Tájszók .....................................................69
A szaknyelvek szavai ..........................................................69
Csoportnyelvek, rétegnyelvek ............................................70
A szókészlet eredete .............................................72
Az eredeti szavak ...............................................................72
Finnugor és ugor eredetű szavak ........................72
Belső keletkezésű szavak ................................................73
A kölcsönszók ......................................................................73
Jövevényszók ..................................................................74
Idegen szók ......................................................................75
Szólások, közmondások ..........................................................76
Szólások, szóláshasonlatok ................................................76
Közmondások ......................................................................79
Szállóigék .........................................80
Közhelyek ............................................................................81
A hangalak és a jelentés kapcsolata a szavakban
Egyjelentésű és többjelentésű szavak ....................................83
Azonos alakú szavak ...............................................86
Rokon értelmű szavak ............................................................88
A hasonló alakú szavak ..........................................................90
Az ellentétes jelentésű szavak ................................................91
A jelentésmező ........................................................................92
Hangutánzó és hangfestő szavak ............................................93
Milyen hangokat utánoznak a hangutánzó szavak? ..........94
Hangfestő igék és melléknevek ..........................................95
A szavak szerkezete
Szavak és szóelemek: lexémák és morfémák..........................97
A toldalékok fajtái: képzők, jelek, ragok ..........................99
Magánhangzó a toldalék előtt: előhangzó vagy kötőhangzó? .......100
Egyalakú és többalakú (változó) szótövek 101
Abszolút szótő, relatív szótő .........................................101
A toldalékok sorrendje ........................................................102
A szófajok és ragozásuk
A szófajok áttekintése ................................................................103
Az ige ............................................................................104
Az ige alanyi és tárgyas ragozása ..........................................105
Alanyi ragozás ....................................................................105
Tárgyas ragozás .................................................106
Igemódok és igeidők ..............................................................107
Mit fejeznek ki az ige módjai? ..........................................107
Az igemódok kifejezőeszközei: a módjelek ......................108
Jelen, múlt és jövő idő ........................................................109
Az igeragozás összefoglalása ................................................111
Az ikes igék ragozása ............................................................114
Helyesírási tudnivalók ............................................................114
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................................................121
A főnév ........................................................................................124
Köznevek és tulajdonnevek ....................................................125
Gyűjtőnevek, anyagnevek ..................................................125
A tulajdonnév fajtái ............................................................126
Helyesírási tudnivalók ............................................................127
A melléknév ............................................................129
A „tulajdonság" változatai ......................................................130
Melléknév vagy főnév? ..........................................................131
A melléknév fokozása ............................................................131
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................................................132
Helyesírási tudnivalók ............................................................133
A számnév ..................................................133
Helyesírási tudnivalók ............................................................134
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................................................136
A névmás ....................................137
Személyes névmások .........................137
Visszaható névmások .........................138
Kölcsönös névmások .........................139
Birtokos névmások ..........................140
Mutató névmások ............................141
Kérdő névmások ............................142
Vonatkozó névmások .........................143
Határozatlan és általános névmások ..........144
A névmások összefoglalása ................146
Helyesírási tudnivalók ......................146
Nyelvhelyességi tudnivalók ...................148
A névszókhoz járuló ragok és jelek .............150...
A névszók ragjai ..............................151
A mondatrészek ragjai :.....................151
A személyes névmás ragozása ................152
A névszók jelei ..............................153
A birtokos személyjelek .....................153
A birtokjel ................................154
A többes szám jelei ........................155
Helyesírási tudnivalók ....................155
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................156
A határozószó .................................157
Helyesírási tudnivalók ........................159
Az igenév ....................................159
A főnévi igenév .............................159
A melléknévi igenév .........................160
Melléknévi igenév vagy múlt idejű ige? ....160....
Melléknévi igenév volt, melléknév vagy főnév lett....161
A határozói igenév ...........................162
Az igenevek szófaji sajátságai .................163
Helyesírási tudnivalók ........................163
Nyelvhelyességi tudnivalók ...................163
Az indulatszó ..............................................165
Helyesírási tudnivalók ..............................166
Az igekötő.............................................................167
Helyesírási tudnivalók .................................................168
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................................................169
A névutó .........................................................171
A személyes névmás névutós alakjai ..................................172
Helyesírási tudnivalók ........................................................172
A névelő ........................................................173
A névelő megkülönböztetése más szófajoktól ......................174
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................................................174
A kötőszó ...................................................................................176
A módosítószó ..................................178
A szóalkotás
A szóösszetétel ........................................................................180
A szóösszetételek keletkezése és fajai ..................................180
Mellérendelő szóösszetételek ............................................182
Ikerszók ................................................................................183
Alárendelő szóösszetételek ................................................184
Jelölt és jelöletlen szóösszetétel ....................................185
Az alárendelő szóösszetételek szófaja ..........................185
Többszörös szóösszetételek ................................................185
Helyesírási tudnivalók ............................................................186
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................................................190
A szóképzés ..................................................................................191
A képzők szerepe ....................................................................191
A képzők jelentése ..................................................................191
Igéből képzett igék ..............................................................192
Névszóból képzett igék ......................................................195
Igéből képzett névszók ........................................................196
Névszóból képzett névszók ................................................197
Helyesírási tudnivalók ............................................................198
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................................................200
A szóalkotás ritkább módjai ......................................................201
Szóelvonás és szórövidítés ....................................................201
Mozaikszók ............................................................................203
Helyesírási tudnivalók .............. ....................204
Nyelvhelyességi tudnivalók ..................................................204
MONDATTAN
A mondat ....................................................................................207
Helyesírási tudnivalók ............................................................208
Az egyszerű mondat
Az egyszerű mondat fajai ..................................209
A mondatok osztályozása a közlés szándéka szerint ............209
Kijelentő és felkiáltó mondatok ........................................210
Kérdő mondatok ..................................................................211
A kérdés kifejezőeszközei ..............................................212
Óhajtó és felszólító mondatok ..........................214
Helyesírási tudnivalók ........................................................215
Nyelvhelyességi tudnivalók ................................................216
Az állító és a tagadó mondat ...............................217
Az egyszerű mondat szerkezete ..................................................218
Mondatrészek és szintagmák ..................................................218
Tőmondatok és bővített mondatok ....................................221
Hiányos szerkezetű mondatok ............................................222
Tagolatlan mondatok ..........................................................223
Az egyszerű mondat részei ........................................................224
Az alany ..................................................................................224
Milyen szófaj lehet az alany? ........................................224
Határozatlan alany, általános alany ....................................225
Nyelvhelyességi tudnivalók ................................................227
Az állítmány ........................................228
Az állítmány fajai ................................................................228
Igék és névszók az állítmány szerepében ......................229
Az alanyi-állítmányi szintagma ........................................232
Az állítmány egyeztetése az alannyal ............................233
A tárgy ............... ...........234
Iránytárgy, eredménytárgy ..................................................234
A tárgy szófaja ....................................................................236
A tárgy ragja ......................................................................236
A tárgyas szintagma ...........................237
Tárgyas és tárgyatlan igék ..............................................238
Az ige alanyi és tárgyas ragozása ..................................239
Igenevek tárgya ................................................................240
A határozó ..............................................................................241
A helyhatározó ....................................................................242
A helyhatározó kifejezőeszközei ....................................242
Helyhatározók képes kifejezésekben ............................245
Az időhatározó ....................................................................246
Az időhatározó kifejezőeszközei ....................................247
A módhatározó és az állapothatározó ................................248
A módhatározó és az állapothatározó kifejezőeszközei ... 249
Az eszközhatározó .............................................................251
A társhatározó ......................................................................253
Az okhatározó és a célhatározó ..........................................254
Az eredethatározó és az eredményhatározó ......................255
A részeshatározó ..................................................................257
A számhatározó .................................................................258
A hasonlító határozó és a mértékhatározó ........................258
A fokhatározó ......................................................................259
Az állandó határozó ............................................................260
A határozós szintagma ........................................................262
Szabad határozók ............................................................262
Kötött határozók ..............................................................263
Milyen szófajhoz kapcsolódhat határozó? ....................264
A határozók összefoglaló áttekintése ................................266
A határozók rendszere ....................................................266
A határozók kifejezőeszközei ........................................267
Azonos kifejezőeszközök - különféle határozók ..........268
Helyesírási tudnivalók ..............................268
Nyelvhelyességi tudnivalók ................................................270
A jelző ......................................................................................274
Aminőségjelző ...........................................275
A minőségjelző megkülönböztetése a névszói állítmánytól ......................... 276
A mennyiségjelző ................................................................277
Az értelmező ........................................................................278
A birtokos jelző ........................................280
A birtokos szerkezet jelentése ........................................281
Birtokos jelző vagy részeshatározó? ..............................281
Helyesírási tudnivalók ........................................................283
A jelzős szintagma ..............................................................283
Nyelvhelyességi tudnivalók ................................................285
Halmozott mondatrészek ..................................288
Helyesírási tudnivalók ........................................................289
Az összetett mondat
Az összetett mondat fajai ............................................................290
Mellérendelő mondatok .............................................291
Kapcsolatos mondatok . ..................................................291
Ellentétes mondatok ............................................................292
Választó mondatok ..............................................................293
Következtető mondatok ......................................................293
Magyarázó mondatok ..........................................................294
Helyesírási tudnivalók ........................................................296
Nyelvhelyességi tudnivalók ................................................296
Alárendelő mondatok ..............................................................297
Az alárendelő mondatok elemzése ....................................297
Utalószók és kötőszók az alárendelő mondatokban ... 298
Alanyi mellékmondatok ......................................................301
Tárgyi mellékmondatok ......................................................301
Határozói mellékmondatok ................................................302
Helyhatározói mellékmondatok ......................................302
Időhatározói mellékmondatok ..................................303
Módhatározói mellékmondatok ......................................305
Okhatározói mellékmondatok ........................................305
Célhatározói mellékmondatok ......................................306
Egyéb határozói mellékmondatok ................................307
Jelzői mellékmondatok ..............................................309
Minőségjelzői mellékmondatok ......................................309
Mennyiségjelzői mellékmondatok .................................310
Értelmezői mellékmondatok ..........................................311
Birtokos jelzői mellékmondatok ....................................312
Állítmányi mellékmondatok ..............................................312
Az állítmányi mellékmondat megkülönböztetése más mellékmondattól ........313
Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok ........................315
Feltételes mellékmondatok ............................................315
Megengedő mellékmondatok ........................................316
Hasonlító mellékmondatok ............................................317
Következményes mellékmondatok ................................318
A mondatrend ..................................................319
Többszörösen összetett mondatok ......................................321
Helyesírási tudnivalók ...........................................326
Az idézés .......................................................330
Nyelvhelyességi tudnivalók ...................................331
A szórend és a hangsúly ............................................................334
Nyelvhelyességi tudnivalók .................................335
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv