| Előszó | 13 |
| Előszó a harmadik kiadáshoz | 16 |
| Hangtan | |
| A beszéd hangjai | 19 |
| A hangok törvényei | 19 |
| A hagtan és a helyesírás | 20 |
| A beszéd hangjainak képzése | 21 |
| A beszélőszervek | 21 |
| A levegő útja a beszélőszerveken keresztül | 21 |
| A beszélőszervek működése | 22 |
| A hangok felosztása | 24 |
| A hang és a betű | 24 |
| A betűk jelölése | 25 |
| A magyar ábécé | 25 |
| A betűrend | 26 |
| A magánhangzók | 26 |
| A kiejtés időtartama | 27 |
| A nyelv vízszintes irányú mozgása | 27 |
| A nyelv függőleges irányú mozgása | 28 |
| Az ajkak működése | 29 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 30 |
| Helyesírási tudnivalók | 31 |
| A magánhangzók kapcsolódásának törvényei | 34 |
| A hangrend | 34 |
| Az illeszkedés | 35 |
| Kétalakú toldalékok illeszkedése | 35 |
| Háromalakú toldalékok illeszkedése | 36 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 37 |
| A mássalhangzók | 38 |
| Az akadály helye | 38 |
| Az akadály minősége | 39 |
| A hangszalagok helyzete | 40 |
| A kiejtés időtartama | 40 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 42 |
| Helyesírási tudnivalók | 42 |
| A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei | 44 |
| Részleges hasonulás | 44 |
| Zöngéssé válás | 44 |
| Zöngétlenné válás | 45 |
| Hasonulás a képzés helye szerint | 46 |
| Helyesírási tudnivalók | 47 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 47 |
| A teljes hasonulás | 47 |
| Helyesírási tudnivalók | 50 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 50 |
| Az összeolvadás | 51 |
| Helyesírási tudnivalók | 52 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 52 |
| A hosszú mássalhangzók megrövidülése | 52 |
| Helyesírási tudnivalók | 53 |
| A szótag | 55 |
| A szótagolás legfontosabb szabályai | 55 |
| Helyesírási tudnivalók | 56 |
| Szótan | |
| A szókészlet | |
| A szókészlet és a nyelvtani rendszer | 59 |
| A szókészlet nagysága | 60 |
| A szókészlet rétegei | 61 |
| A szókészlet eredete | 63 |
| az eredeti szavak | 63 |
| A kölcsönszók | 65 |
| Az alapszókészlet és a kiegészítő szókészlet | 68 |
| A szólások | 69 |
| A hangalak és a jelentés kapcsolata a szavakban | |
| Egyjelentésű és többjelentésű szavak | 84 |
| Azonos alakú szavak | 87 |
| Rokon értelmű szavak | 88 |
| Hangutánzó és hangfestő szavak | 91 |
| Milyen hangokat utánoznak a hangutánzó szavak? | 92 |
| Hangfestő igék és melléknevek | 92 |
| Jelentéstan | |
| A szó alkotóelemei | 72 |
| Az egyjelentésű és többjelentésű szavak | 73 |
| Az azonos alakú szavak | 76 |
| A rokon értelmű szavak | 77 |
| A szavak hangalakjának és jelentésének összefüggése | 82 |
| A hangutánzó és hangulatfestő szavak | 83 |
| A szófajok és ragozásuk | |
| A szófajok áttekintése | 86 |
| Képzők, jelek, ragok | 86 |
| Az ige | 87 |
| Az ige alanyi és tárgyas ragozása | 88 |
| Alanyi ragozás | 88 |
| Tárgyas ragozás | 90 |
| Igemódok | 93 |
| Igeidők | 95 |
| Az igeragozás összegfoglalása | 96 |
| Az Ikes igék ragozása | 99 |
| Helyesírási tudnivalók | 100 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 106 |
| A főnév | 111 |
| A főnév fajai: a köznév és a tulajdonnév | 111 |
| A köznév fajtái | 112 |
| A tulajdonnév fajtái | 112 |
| Helyesírási tudnivalók | 114 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 117 |
| A melléknév | 117 |
| A melléknév fokozása | 118 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 119 |
| Helyesírási tudnivalók | 120 |
| A számnév | 120 |
| Helyesírási tudnivalók | 121 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 123 |
| A névmás | 123 |
| Személyes névmások | 124 |
| Visszaható és kölcsönös névmás | 125 |
| Birtokos névmások | 126 |
| Mutató névmás | 127 |
| Kérdő névmás | 129 |
| Vonatkozó névmás | 130 |
| Határozatlan és általános névmás | 131 |
| A névmások összefoglalása | 133 |
| Helyesírási tudnivalók | 133 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 135 |
| A névszókhoz járuló ragok és jelek | 137 |
| A névszók ragjai | 137 |
| A birtokos személyragok | 137 |
| A több birtoi kifejezése | 138 |
| A mondatrészek ragjai | 139 |
| A személyes névmás ragozása | 140 |
| Helyesírási tudnivalók | 141 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 142 |
| A névszók jelei | 142 |
| A birtokjel | 142 |
| a többes szám jelei | 143 |
| A fokozás jele | 144 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 144 |
| A határozószó | 144 |
| Helyesírási tudnivalók | 146 |
| Az igenév | 147 |
| Az igenevek szófaji sajátságai | 148 |
| Helyesírási tudnivalók | 149 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 149 |
| Az indulatszó | 151 |
| Helyesírási tudnivalók | 151 |
| Az igekötő | 151 |
| Helyesírási tudnivalók | 153 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 154 |
| A névutó | 155 |
| A személyes névmás névutós alakjai | 157 |
| Helyesírási tudnivalók | 157 |
| A névelő | 158 |
| A névelő megkülönböztetése más szófajoktól | 158 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 159 |
| A kötőszó | 161 |
| A módosító szó | 162 |
| Helyesírási tudnivalók | 163 |
| A szóalkotás | |
| A szóösszetétel | 165 |
| A szóösszetételek keletkezése és fajai | 165 |
| Mellérendelő szóösszetételek | 166 |
| Alárendelő szóösszetételek | 169 |
| Jelölt és jelöletlen szóösszetételek | 169 |
| Az alárendelő szóösszetételek szófaja | 170 |
| Többszörös szóösszetételek | 170 |
| Helyesírási tudnivalók | 171 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 174 |
| A szóképzés | 175 |
| A képzők szerepe | 175 |
| A képzők jelentése | 175 |
| Igéből képzett igék | 176 |
| Névszóból képzett igék | 179 |
| Igéből képzett névszók | 180 |
| Névszóból képzett névszók | 181 |
| Helyesírási tudnivalók | 182 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 184 |
| A szóalkotás ritkább módjai | 185 |
| Elvonás és szócsonkítás | 185 |
| Mozaikszók | 186 |
| Helyesírási tudnivalók | 187 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 188 |
| Mondattan | |
| A mondat | 191 |
| Helyesírási tudnivalók | 192 |
| Az egyszerű mondat | |
| Az egyszerű mondat fajai | 192 |
| A mondatok osztályozása a közlés szándéka szerint | 192 |
| Kijelentő és felkiáltó mondat | 193 |
| Kérdő mondat | 194 |
| A kérdés kifejezőeszközei | 195 |
| Az óhajtó és felszólítómondat | 197 |
| Helyesírási tudnivalók | 199 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 199 |
| Az állító és tagadó mondat | 200 |
| Helyesírási tudnivalók | 201 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 202 |
| Az egyszerű mondat részei | 202 |
| Tőmondatok és bővített mondatok | 202 |
| Az alany | 204 |
| Milyen szófaj lehet az alany? | 204 |
| Hányféle lehet az alany | 205 |
| Mikor maradhat el az alany? | 207 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 208 |
| Az állítmány | 209 |
| Az állítmány fajai | 209 |
| Mikor használjuk az állítmány különböző fajtáit? | 211 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 212 |
| A tárgy | 214 |
| A tárgy szófaj | 215 |
| A tárgy ragja | 216 |
| Az ige és a tárgy kapcsolata | 217 |
| Helyesírási tudnivalók | 217 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 218 |
| A határozó | 218 |
| A helyhatározó | 218 |
| A helyhatározó kifejezőeszközei | 219 |
| A képes helyhatározó | 222 |
| Az időhatározó | 223 |
| Az időhatározó kifejezőeszközei | 225 |
| A módhatározó és az állapothatározó | 226 |
| A módhatározó és az állapothatározó kifejezőeszközei | 227 |
| Az eszközhatározó | 230 |
| A társashatározó | 231 |
| az okhajtározó és a célhatározó | 232 |
| Az eredethatározó és az eredményhatározó | 234 |
| A részeshatározó | 236 |
| a számhatározó | 236 |
| A hasonlító határozó és a mértékhatározó | 237 |
| A határozók rendszere | 239 |
| Helyesírási tudnivalók | 240 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 242 |
| A jelző | 247 |
| A minőségjelző | 249 |
| A minőségjelző megkülönböztetése a névszói állítmánytól | 251 |
| A mennyiségjelző | 251 |
| Az értelmező | 252 |
| A birtokos jelző | 253 |
| Helyesírási tudnivalók | 255 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 255 |
| Az azonos mondatrészek | 257 |
| Helyesírási tudnivalók | 259 |
| Az összetett mondat | |
| Az összetett mondat fajai | 260 |
| A mellérendelt mondatok | 261 |
| A kapcsolatos mondatok | 261 |
| Az ellentétes mondatok | 262 |
| A választó mondatok | 263 |
| A következtető mondatok | 263 |
| Magyarázó mondatok | 264 |
| Helyesírási tudnivalók | 266 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 267 |
| az alárendelt mondatok | 267 |
| Az alanyi mellékmondat | 269 |
| Az állítmányi mellékmondat | 270 |
| Az állítmányi mellékmondat felismerése | 271 |
| Az állítmányi mellékmondat megkülönböztetése más mellékmondatoktól | 272 |
| A tárgyi mellékmondat | 274 |
| A határozói mellékmondat | 275 |
| A helyhatározói mellékmondat | 275 |
| Az időhatározói mellékmondat | 276 |
| A módhatározói mellékmondat | 279 |
| Az okhatározói mellékmondat | 280 |
| A célhatározói mellékmondat | 281 |
| Egyéb határozói mellékmondatok | 282 |
| A jelzői mellékmondat | 284 |
| A minőségjelzői mellékmondat | 284 |
| A mennyiségjelzői mellékmondat | 286 |
| Az értelmezői mellékmondat | 286 |
| A birtokos jelzői mellékmondat | 288 |
| Egyéb mellékmondatok | 289 |
| Feltételes mellékmodatok | 289 |
| A megengedő mellékmondat | 290 |
| A hasonló mellékmondat | 292 |
| A következményes mellékmondat | 294 |
| A mondatrend | 295 |
| Többszörösen összetett mondat | 297 |
| Helyesírási tudnivalók | 300 |
| Az idézés | 304 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 305 |
| A szórend és a hangsúly | 310 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 311 |
| A hanglejtés | 312 |
