1.034.828

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Partik, drogok, ártalomcsökkentés

Kvalitatív kutatások a partiszcénában

Szerző

Kiadó: L'Harmattan
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 342 oldal
Sorozatcím: Szakmai Forrás Sorozat - Kutatások
Kötetszám: 8
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-236-063-8
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus, kulturális antropológus. Az ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszékének adjunktusa, az Addiktológia Tanszéki Szakcsoport vezetője, valamint a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet kutatója. Főbb kutatási területei az epidemiológia, a drogfüggőség pszichológiai és családdinamikai háttere, a viselkedési addikciók.
Rácz József egyetemi magántanár, a MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Addiktológiai Tanszékének vezetője, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia igazgatója. Az 1980-as évektől foglalkozik ifjúsági szcénák kutatásával, elsősorban a droghasználat témakörében. 2006- 2007 között az EMCDDA Tudományos Tanácsának tagja.
A táncos-zenés szórakozáshoz kapcsolódó szerhasználat kiemelkedő területét jelenti a legális és illegális szerhasználati formáknak. Bár kezdetben csak a rendőrségi jelentésekből és a média híradásaiból hallhattunk erről a színtérről, a... Tovább

Fülszöveg

Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus, kulturális antropológus. Az ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszékének adjunktusa, az Addiktológia Tanszéki Szakcsoport vezetője, valamint a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet kutatója. Főbb kutatási területei az epidemiológia, a drogfüggőség pszichológiai és családdinamikai háttere, a viselkedési addikciók.
Rácz József egyetemi magántanár, a MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Addiktológiai Tanszékének vezetője, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia igazgatója. Az 1980-as évektől foglalkozik ifjúsági szcénák kutatásával, elsősorban a droghasználat témakörében. 2006- 2007 között az EMCDDA Tudományos Tanácsának tagja.
A táncos-zenés szórakozáshoz kapcsolódó szerhasználat kiemelkedő területét jelenti a legális és illegális szerhasználati formáknak. Bár kezdetben csak a rendőrségi jelentésekből és a média híradásaiból hallhattunk erről a színtérről, a tudományos kutatások is hamar megindultak. A tapasztalatok szerint a partira járók szerhasználatukat kontrollálni igyekeznek. Featherstone kalkuláló hedonizmusnak nevezi, amikor a testi jóérzés, hedonizmus a kontrolláló racionalitással párosul. Az úgynevezett overground partikon a reklámok és a szponzorok megjelenése látványosan kiemeli a partik-tömegfogyasztás kapcsolatot. Az ártalomcsökkentő szolgáltatások mint fogyasztóvédő akciók jelennek meg. Ezek -' szemben a hatósági kontroll eszközeivel, pl. az egy időben divatos diszkórazziákkal - képesek hatékonyan befolyásolni a droghasználatot. Az underground, majd a 2000-es években a kisebb klubok világában másféle droghasználat jelent meg. A partira járók a szerhasználatot annak élmény-és szenvedély-dimenziójához kapcsolják. Az ártalomcsökkentés a drogfogyasztás biztonságosabbá tételéhez, a közösség kialakításához szükséges eszköz: illeszkedve a droghasználat és közösség, droghasználat és élmény- vagy szenvedélykeresés kontextusba. A kötetben a partikkal kapcsolatba kerülő fiatalok és szakemberek nézőpontjából igyekszünk bemutatni a parti-szcéna és a szerhasználat kapcsolatát. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 11
2. Rekreációs droghasználat Magyarországon: előzmények 13
2.1. Droghasználat és partikultúra Magyarországon:
kvantitatív kutatási előzmények 15
2.2. A rekreációs színtér típusai 17
2.3. Rekreációs droghasználat a normál populációs felmérések tükrében 18
2.4. A rekreációs droghasználat egészségügyi következményei 18
2.5. Kezelési szükséglet 20
2.6. A kábítószerpiac jellemzői 23
3. A magyarországi táncos-zenés rekreációs színtéren megjelenő
droghasználat jellemzői 25
3.1. A kutatás célkitűzései 25
3.2. A kutatás módszertana 25
3.2.1. Minta 25
3.2.1.1. A vizsgált városok 25
3.2.1.2. Szórakozóhelyek 28
3.2.1.3. Interjúalanyok 32
3.2.2. Eszközök 34
3.3. Városleírások - az eredmények városok szerinti bemutatása 34
3.3.1. Budapest 35
3.3.1.1. Általános jellemzők 35
3.3.1.2. Szórakozóhelyek Budapesten 35
3.3.1.3. Interjúalanyok Budapesten 37
3.3.1.4. A droghasználat jellegzetességei 39
3.3.1.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren 45
3.3.1.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai 46
3.3.2. Győr 55
3.3.2.1. Általános jellemzők 55
3.3.2.2. Szórakozóhelyek Győrben 55
3.3.2.3. Interjúalanyok Győrben 57
3.3.2.4. A droghasználat jellegzetességei 58
3.3.2.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren 61
3.3.2.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai 62
3.3.3. Szombathely 65
3.3.3.1. Általános jellemzők 65
3.3.3.2. Szórakozóhelyek Szombathelyen 66
3.3.3.3. Interjúalanyok Szombathelyen 67
3.3.3.4. A droghasználat jellegzetességei 68
3.3.3.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren 71
3.3.3.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai 72
3.3.4. Veszprém 74
3.3.4.1. Általános jellemzők 74
3.3.4.2. Szórakozóhelyek Veszprémben 74
3.3.4.3. Interjúalanyok Veszprémben 76
3.3.4.4. A droghasználat jellegzetességei 77
3.3.4.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren 84
3.3.4.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai 85
3.3.5. Siófok 91
3.3.5.1. Általános jellemzők 91
3.3.5.2. Szórakozóhelyek Siófokon 92
3.3.5.3. Interjúalanyok Siófokon 94
3.3.5.4. A droghasználat jellegzetességei 96
3.3.5.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren 103
3.3.5.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai 105
3.3.6. Pécs 110
3.3.6.1. Általános jellemzők 110
3.3.6.2. Szórakozóhelyek Pécsett 111
3.3.6.3. Interjúalanyok Pécsett 114
3.3.6.4. A droghasználat jellegzetességei 115
3.3.6.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren 120
3.3.6.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai 121
3.3.7. Szeged 127
3.3.7.1. Általános jellemzők 127
3.3.7.2. Szórakozóhelyek Szegeden 127
3.3.7.3. Interjúalanyok Szegeden 129
3.3.7.4. A droghasználat jellegzetességei 130
3.3.7.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren 135
3.3.7.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai 136
3.3.8. Debrecen 143
3.3.8.1. Általános jellemzők 143
3.3.8.2. Szórakozóhelyek Debrecenben 143
3.3.8.3. Interjúalanyok Debrecenben 145
3.3.8.4. A droghasználat jellegzetességei 146
3.3.8.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren 151
3.3.8.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai 152
3.3.9. Eger 157
3.3.9.1. Általános jellemzők 157
3.3.9.2. Szórakozóhelyek Egerben 157
3.3.9.3. Interjúalanyok Egerben 158
3.3.9.4. A droghasználat jellegzetességei 158
3.3.9.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren 162
3.3.9.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai 163
3.3.10. Miskolc 168
3.3.10.1. Általános jellemzők 168
3.3.10.2. Szórakozóhelyek Miskolcon 169
3.3.10.3. Interjúalanyok Miskolcon 171
3.3.10.4. A droghasználat jellegzetességei I72
3.3.10.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren 177
3.3.10.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai 178
3.4. A problémaészlelés nézőpontjai 183
3.4.1. Nemzeti stratégia és drogpolitikai történések 183
3.4.1.1. A drogpolitika nézőpontja 184
3.4.1.2. A biztonságos szórakozóhely program 188
3.4.2. A civil oldal 189
3.4.2.1. A biztonságos szórakozóhelyek egyesülete 189
3.4.2.2. Segítő szervezetek 191
3.4.2.3. Az ártalomcsökkentők szakmai közhasznú egyesülete 193
3.4.3. Krízisintervenciós központok 194
3.4.4. Drogambulanciák 198
3.4.5. Szórakozóhely-tulajdonos, -üzemeltető 203
3.4.6. Szórakozóhely-alkalmazott 209
3.4.7. Segítők 214
3.4.8. Rendőrség 217
3.5. Összefoglalás 220
4. Kvalitatív panelvizsgálat a budapesti elektronikus zenei partiélet szereplői,
valamint a drogpolitika megvalósítói körében 225
4.1. Bevezető 225
4.1.1. A kutatás szakmai háttere 225
4.1.2. Módszertan 226
4.1.3. A parti mint szórakozási forma lehetséges tipológiája 227
4.2. A mélyinterjúk tapasztalatai 229
4.2.1. Bevezető 229
4.2.1.1. Mintavétel 230
4.2.2. Személyes szerhasználat 232
4.2.2.1. A személyes szerhasználat szakaszai 234
4.2.2.2. Droghasználat a partikon 244
4.2.3. A prevenció és az ártalomcsökkentő szolgáltatások szerepe 254
4.2.3.1. Tapasztalatok és vélekedések a prevencióról
a partik világán kívül 255
4.2.3.2. Tapasztalatok és vélekedések az ártalomcsökkentésről
a partik világában 261
4.3. Fókuszcsoportok tapasztalatai 267
4.3.1. Mintavétel 267
4.3.2. Miért pont partizni járnak a fiatalok? 268
4.3.3. A partiélmény - mitől lesz jó egy parti? 271
4.3.4. Drogok és parti az egyéni életpályában 273
4.3.5. Drogok és parti 2005-ben 275
4.3.6. Droghasználati mintázatok az egyes szcénákban 276
4.3.7. Ártalomcsökkentés 278
4.3.8. Új szintetikus szerek 281
4.4. A partikultúra jelene és jövője (mi van a szcénákban?) 282
4.4.1. Professzionalizálódás 283
4.4.2. Átjárhatóság 283
4.4.3. Várakozások 284
4.5. Összegzés 285
5. Összefoglalás és javaslatok 291
6. Irodalom 297
7. Mellékletek 301
7.1. Interjúvázak az I. Kutatáshoz 301
7.1.1. A szórakozóhelyek tulajdonosaival/üzemeltetőivel készült
interjúk kérdései 301
7.1.2. A szórakozóhelyek alkalmazottaival készült interjúk kérdései 303
7.1.3. A szórakozóhelyeken segítő tevékenységet végző
szakemberekkel készült interjúk kérdései 305
7.1.4. A rendőrökkel készült interjúk kérdései 307
7.1.5. Az ambulanciák képviselőivel készült interjúk kérdései 309
7.1.6. A krízisintervenciós szakemberekkel készült interjúk kérdései 311
7.1.7. A helyettes államtitkárokkal készült interjúk kérdései 313
7.1.8. A biztonságos szórakozóhely program képviselőjével készült
interjú kérdései 315
7.2. Interjúvázak az II. Kutatáshoz 317
7.2.1. Fókuszcsoport guide 317
7.2.2. A partizókkal készült interjúk kérdései 319
7.2.3. A szakértői interjúk kérdései 321
7.3. A Budapesten azonosított szórakozóhelyek teljes listája 323
7.4. A rekreációs szintéren történő droghasználat említése
a nemzeti stratégiában 331
7.5. A biztonságos szórakozóhelyek feltételei 334
7.6. Az első magyarországi ártalomcsökkentő konferencián megalakult
„partiszervíz munkacsoport" cselekvési javaslatai 335
7.7. A leggyakrabban használt illegális szerek beszélgetések során felmerült
tipikus elnevezései 342
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv