1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Rousseau J. J. élete és művei I-II.

Szerző
Róla szól

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 590 oldal
Sorozatcím: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés: Új folyam 1928-1930. cyclus. Az 1929-ik évi illetmény. Nyomtatta a Főiskolai könyvnyomda, Pápa.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Rousseau életrajzának megírásánál - mint E. Ritter nyug. genfi egyetemi tanár, a Rousseau-Társaság alelnöke, a nagyérdemű Rousseau-kutató pár évvel ezelőtt egy levelében nekem írta - azt kell szem... Tovább

Előszó

Rousseau életrajzának megírásánál - mint E. Ritter nyug. genfi egyetemi tanár, a Rousseau-Társaság alelnöke, a nagyérdemű Rousseau-kutató pár évvel ezelőtt egy levelében nekem írta - azt kell szem előtt tartani, hogy életének első kétharmadrészére nézve Vallomásaim c. műve a főforrás, de természetesen a filológiai kutatás által tett pótlásokkal és helyreigazításokkal együtt; - mellékforrás 1731-től kezdődő levelezése, amely 1756-tól egyre bővebben csörgedez; az 1758-1762. években már a Vallomásokkal egyenlő jelentőségre emelkedik, 1762 nyarától, Rousseau Svájcba költözésétől kezdve pedig egész 1770-ig, Párisba visszatértéig főforrássá válik, - míg élete utolsó szakára nézve (1770-1778) B. de Saint-Pierre följegyzései (La vie et les ouvrages de J. J. Rousseau) szolgálnak életéhez főforrásul, kiegészítve Corancez és mások följegyzéseivel.
A jelen életrajz kidolgozásánál szorosan ehhez az útbaigazításhoz tartottam magamat s főforrásaim mind élete megírásánál, mind művei elemzésénél, eszméi kidomborításánál - kell-e mondanom? - a Rousseau müvei voltak. De ezek megértésére, a Vallomások itt-ott téves adatainak helyreigazítására, az egy és más helyen előforduló homály földerítésére, hiány pótlására a lehetőség szerint azokat a segélyforrásokat is igénybe vettem, amelyeket ma a Rousseau-irodalom oly bő mértékben bocsát az olvasó és író rendelkezésére. Vissza

Tartalom

I. kötet:
Előszó 5
ELSŐ SZAKASZ:
GYERMEK- ÉS IFJÚKOR
(1712-1742).
I. FEJEZET.
Gyermekkora.
Genf a XVIII. század elején: politikai, erkölcsi, vallásos és tudományos légköre. Rousseau származása, ősei apai és anyai ágról, azok társadalmi viszonyai, atyja, anyja egyénisége, jelleme, szelleme.
Első gyermekévek: az anyai szeretet és rendszeres nevelés hiánya, az érzékenység és képzelet rendellenes kifejlődése, a függetlenség szeretete. Olvasmányai, regények, Plutarchos 11
II. FEJEZET.
Tanúlói és tanoncévek.
Bossey, a falusi élet gyönyörei, a természet iránti érzék fölébredése; tanulmányai, első barátsága, a szenvedett jogtalanság fellázítja. Nagybátyjánál Genfben, tétlenség, első szerelmei, a műhelyben, mestere durvasága, az új élet hátrányos befolyása; kamaszévek, olvasmányai, szökése 31
III. FEJEZET.
Warensnénál és Torinoban.
Szives fogadtatása Warensnénál, ennek jelleme, viszonyai ; első benyomások a torinoi misszióházban, áttérése; inas, titkár, a szalag históriája, tanítómesterei ; visszatérése Annecybe 46
IV. FEJEZET.
Kalandos évek, a Charmettes-ben.
Annecyben; pályaválaszválasztási kísérletek, zenei tanúlmányai, mesterei; zenetanító; utazásai és kalandozásai ; benső viszonya Warensnéval; a Charmettesben ; tanulmányok, vallásos gerjedelmek, betegeskedések, útazás Montpellier-be, tudományos elmélyedés, első költői kísérletei; nevelősködése Lyonban, a hangjegyek újfajta jelzése 65
MÁSODIK SZAKASZ:
A FORRONGÁS ÉS KIALAKULÁS KORA
(1742-1756).
V. fejezet.
Első párizsi évek, Velence.
Zenei fölfedezése az Akadémia előtt; irodalmi és társadalmi összeköttetések, zenei és színműírói kísérletek. Követségi titkár Velencében; itteni munkássága, szórakozásai, benyomásai, a szenvedett igazságtalanság érzése. Visszatér Párizsba 107
VI. fejezet.
Irodalmi tanoncévek.
Ismeretsége irókkal és filozófusokkal; viszonya Levasseur Terézzel, gyermekeit a lelencházba adja; a Hadi foglyok, A szerelmes költők, A vakmerő fogadalom, Sylvia sétaútja; első érintkezése Voltaire-rel; D'Epinayné, Condillac, Diderot, D'Alembert; zenei cikkek az Encyklopaedia számára 121
VII. FEJEZET.
Eszméinek kialakulása.
Az I. Értekezés keletkezése, nagy sikere; életmódjának reformja, hangjegymásolóvá lesz; cáfoló iratok, válaszai ezekre; a vallásos és erkölcsi ember fokozatos felszabadulása; A falusi jós, Narcisse, támadása a francia zene ellen 143
VIII. FEJEZET.
A szülőföld varázsa.
II. Értekezése az Egyenlőtlenség okairól; a mű fogadtatása. Dedicatiója a genfi köztársasághoz; genfi utazása, visszatérése a ref. egyházba ; új ösmeretségek, kirándulások. Visszatérés Párizsba, Bonnet bírálata, Voltaire levele. A Politikai gazdaságtan; kiköltözése a Remetelakba 174
HARMADIK SZAKASZ:
A NAGY ALKOTÁSOK KORA
(1756-1762).
IX. FEJEZET.
A Remetelakban.
Irodalmi munkái; Saint-Pierre abbé iratainak átdolgozása; levele Voltaire-hez a Gondviselésről, optimizmusa ; d'Houdetot grófné, rajongó szerelme iránta;
az Uj Heloise első vázlata; szakítása Grimmmel, d'Epinaynével és Diderot-val; levelek az erényről és a boldogságról; menekülése a Remete-lakból 207
X. fejezet.
Montmorencyban.
Nyugalmas, munkás évek; levele d'Alemberthez a Színházakról, annak fogadtatása. Életmódja, hangulatai, új ismerősei; Luxembourg marsal és felesége, Boufflers grófné és Conti herceg. Irodalmi munkássága: az Uj Heloise, az Emil és a Társadalmi Szerződés kidolgozása; ezek megjelenése. Malesherbes jóindulatú közreműködése, levelei hozzá. Az Emil elitéltetése Párizsban, menekülése Montmorencyból 242

II. kötet:
HARMADIK SZAKASZ:
A NAGY ALKOTÁSOK KORA
(1756-1762).
XI. FEJEZET.
Az új Heloise.
A regény cselekvénye, alapeszméje, a felölelt témák gazdag sorozata; telve van érzelmességgel, természetszeretettel ; nagy hatása; hibái, a jellemek rajza; nyelvének újszerűsége 5
XII. FEJEZET.
Emil vagy a nevelésről.
A mű alapelvei, az egyes könyvek tartalma; forrásai, újításai, túlzásai, gyakorlati értéke, hatása 24
XIII. FEJEZET.
Társadalmi Szerződés.
A mű tartalma, célja, hatása; forrásai, Genf viszonyai szolgálnak hozzá alapúl 48
XIV. FEJEZET.
Vallásos és erkölcsi felfogása.
Vallásos fejlődése, megtérése, önállósága. A szavojai vikárius hitvallásának keletkezése, tartalma, célja, jelentősége, hatása. A sziv vallásos érzésének érvényre emelése, haladása az erkölcsi jó felé 67
NEGYEDIK SZAKASZ:
A SZENVEDÉSEK KORA
(1762-1778).
XV. fejezet.
Motiers-Travers-ben.
Motiers-ben telepszik meg s itt 3 éven át eléggé nyugodt életet él. Lord Keith, Nagy Frigyes, Montmollin lelkész, új ismerősök és barátok. Örmény ruházata, botanizálása. Nyilt levele a párizsi érsekhez, ennek kedvező fogadtatása. Lemond genfi polgárjogáról ; a genfi pártok; Falusi levelek; Rousseau válasza: Hegyi levelek; Zenei Szótár, a Vallomások kezdete. Menekülése Motiers-ből 95
XVI. FEJEZET.
Angolországban.
Szentpéter-szigetén, Strassburgban ; Hume meghívása; elfogadja s Párizson át Angolországba utazik; Londonban, Chiswickben, majd Woottonban; sétál, botanizál, új ismeretségeket köt, tovább irja Vallomásait; összevész Hume-mal, ennek okai és teljes szakítása ; nyilvános -civódás; aggodalmai, menekülése, - elmebetegsége 131
XVII. fejezet.
Bolyongások Franciaországban.
Mirabeaunál Fleuryben, majd Conti hercegnél a tryei kastélyban; botanizálása, a Zenei Szótár befejezése ; kellemetlenségek a cselédséggel; egy év múlva a Dauphinée-be menekül; Bourgoinben egybekél Terézzel, Monquinben tovább irja Vallómásait; majd Lyonban, előadatja a Pygmaliont ; Párizsba tér vissza 160
XVIII. fejezet.
Utolsó évek Párizsban.
Életmódja, újra hangjegy-másolásra adja magát; a Vallomások felolvasása, azokat betiltja a rendőrség; új ismerősei; a lengyel alkotmány tervezete; Növénytani levelei; üldözési rögeszméje kiújul; Dialogusai, ezeket a Notre-Dame oltárára akarja helyezni; Gluck és Grétry; utolsó műve. Kiköltözése Ermenonville-be, halála 181
XIX. FEJEZET.
Hátrahagyott művei.
Önéletrajzi müvei (I-III.); botanikai művei (I-II.); zeneművek ; levelezése 208
XX. FEJEZET.
Összefoglalás.
Rousseau emberi és irói jellemének fővonásai: az érzés és a képzelet uralma, kevélység és őszinteség, a függetlenség és az igazság szeretete, komoly erkölcsi fölfogás, önzetlenség és jószívűség. Stílusa az erőt a bájjal egyesíti, szónoki hév és az érzés ereje jellemzi. Történeti jelentősége, a költő és moralista ellenkezései. Hatása Francia-, Német- és Magyarországon; a francia forradalom az ő eszméi után indúl, ő a romantikus iskola atyja, a természetimádat megindítója, az érzelmi lira az ő nyomdokait követi 237
Jegyzetek 265
Névmutató 277

Rácz Lajos

Rácz Lajos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Rácz Lajos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv