Ráday Gedeon könyv- és műgyűjteménye a XVIII. században (dedikált példány)

Előszó

A család eredetéről forrásul szolgálnak Kazinczy Ferenc (1759-1831) a költő, író, a XVIII. századi magyar nyelvújítás alakjának visszaemlékezései, aki a család hű és igaz barátja volt. Nemcsak a nála mintegy negyven évvel idősebb Ráday Gedeonnak, hanem fiának és unokájának is. Kazinczy Ferenc több munkájában, így pl. "A Rádayak"-ban, valamint visszaemlékezéseiben, a "Pályám emlékezeté"-ben ír a családról, annak köznemesi eredetéről, a péceli Ráday-kastélyról, berendezéséről, művészi freskóiról, valamint a híres bibliotékáról, amely a kastély egyik látványossága volt. Arról a "kisded kabinet"-ről - ahogy ő nevezte -, ahol Ráday Gedeon naphosszat tartózkodott könyvei és fóliánsai fölé hajolva, és ahol többször felkereste őt.
Tőle is tudjuk, hogy Ráday Pál unokája, I. Ráday Gedeon fia, II. Ráday Gedeon (1745-1801) kérte a bárói rangot, aki nem követte a nagyapa Ráday Pál kuruc szabadságharcos felfogását, sem apjának, Ráday Gedeonnal irodalmi, művészeti érzékét és talentumát, de még érdeklődését sem. Mint hű udvari ember, aulikus, folyamodott a bárói címhez, és ezt I. József császár alatt kapta meg 1782. március 8-án a maga és apja, Ráday Gedeon számára. Vissza

Fülszöveg

Dr. Koós Judith a művészettörténeti tudományok kandidátusa, műkritikus, művészeti író.
A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett diplomát a művészettörténet-muzeológia szakon. Az Iparművészeti Múzeum tudományos munkatársa, majd osztályvezetője. Ezt követően mint tudományos főmunkatárs végez éveken át kutatásokat a Ráday Gyűjteményben, valamint művészettörténetet ad elő a Református Teológiai Akadémián, ahol egyházművészeti speciálkollégiumot is vezet.
Szakterülete diplomája szerint: közép- és újkori művészettörténet. Fő kutatási területe a XVIII. valamint a XIX-XX. századi magyar és egyetemes művészet.
Kutatási eredményeit hazai és külföldi folyóiratokban, európai és amerikai kiadványokban tette közzé. 12 önálló könyve s mintegy 350 tanulmánya, cikke, műkritikája stb. látott napvilágot magyar, angol és más nyelven. Számos hazai és külföldi kongresszus, konferencia meghívott előadója.
Nevéhez fűződik a szecesszió magyarországi és nemzetközi összefüggéseinek iparművészeti vonatkozású, elsőként való kutatása és monografikus publikációja "Style 1900 c. kötetében. A finn művészetről az ő tollából jelent meg az első magyar nyelvű könyv "Finn iparművészet" címmel. Tudományos megállapításait, hazai és külföldi előadások, folyóiratok közzététele mellett, számos közérdeklődésre számot tartó írásában is közölte.
Szinte minden európai, valamint több afrikai, amerikai és izraeli fontosabb gyűjtemény anyagát a helyszíneken tanulmányozta. Jelentős tudományos meghívásoknak eleget téve itthon és Európa-szerte folyamatos vendég - tanári, előadói tevékenységet folytat magyar, valamint angol nyelven.
Számos kiállítást rendezett a fővárosban, országos városainkban és külföldön.
A kiállítások megnyitására és és a kortárs művészek munkásságának méltatására kérik fel.
14 tudományos, művészeti, társadalmi egyesület, szövetség választotta tagjának. 1990-től szerepel a magyar "Ki kicsodá"-ban és évtizedek óta a művészeti lexikonokban.
Két hazai kitüntetés és a finn Fehér Rózsa Lovagrend birtokosa. jelenleg több könyv-kézirata van készen, illetve kiadói előkészítés alatt áll.
Dr. Koós Judith legújabb könyve "Ráday Gedeon könyv- és műgyűjteménye a XVIII. században" címmel, melyet kezében tart most az olvasó, dr. Asztalos István múzeumigazgató szerkesztésében a Múzeumi Füzetek c. sorozatban jelent meg. Vissza