1.034.149
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az olasz irodalom története I-II.
| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 1.067 oldal |
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata |
| Kötetszám: | 26-27 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Új folyam. Az 1896 évi illetmény első, második kötete. Nyomatta Hornyánszky V. könyvnyomdája. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:A latin nyelv leány-nyelvei közül legkorábban a provencalnak és a francziának volt irodalma. Ez a két nyelv már majdnem három százados, a X.-től a XIII. századig terjedő... Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:A latin nyelv leány-nyelvei közül legkorábban a provencalnak és a francziának volt irodalma. Ez a két nyelv már majdnem három százados, a X.-től a XIII. századig terjedő költői termelésre tekinthetett vissza, midőn még az appennini félszigeten folyton a latin nyelv volt nemcsak az egyház, nemcsak a hatóságok, hanem az irodalom nyelve is. A Latium nyelvéhez való e szívós ragaszkodásnak nem nehéz nyitjára akadni. Könnyen elképzelhető, hogy a középkor olaszai a régi római dicsőség egyenes örököseinek tartották magukat, bármennyire elvegyültek is gótokkal és longobardokkal. Azok az idegen fajok legyőzhették Róma légióit, de szellemét nem. S a helyett, hogy a maguk lelki életével felfrissítették volna a már elpetyhüdt római műveltséget, inkább maguk hasonultak át telivér rómaiakká. A „dicsőséges hajdankor" iránti kegyelet erősen megvolt a Tiber és az Arno partjain, és istentelenségnek hitték volna lemondani e hajdankornak még egyedül élő emlékéről, a latin nyelvről. Azon a nyelven írta meg Mantua költője a „nemzeti hős"-nek bolyongását Vissza
Tartalom
| I. KÖTET | |
| A XII. és XIII. század | |
| Az olaszországi irodalom Dantéig | |
| Idegennyelvű költészet | 1 |
| Középkori latin írók | |
| Boetius | |
| Cassiodorus | |
| Krónikák, legendák, | |
| Harczi dalok | |
| Az olasz nyelv keletkezése | |
| Olasz elemek a latinban | |
| Provencei troubadourok Olaszországban | |
| A trouvére-költészet Olaszországban | |
| Középkor mondakörök | |
| Francziául író olaszok | |
| Hibrida (olasz-franczia) költészet | |
| A tájnyelvek irodalma | 14 |
| Ki volt a legelső olasz költő? Fra Giacomino Pietro da Barsegapé | |
| Fra Buonvicino da Riva | |
| Gherardo Patecchio | |
| Uguccione da Lodi | |
| Rime genovesi | |
| Lamento della sposa padovana | |
| Reinard | |
| Bovo | |
| Toszkánai dal-töredékek | |
| Rime bolognesi | |
| Ciullo d'Alcamo | |
| A Decalogo és a Salve Regina | |
| A Passio és a Föltámadás | |
| Vallásos költészet Umbriában | 21 |
| Gyelfek és Ghibellinek | |
| Vallásos fanatizmus | |
| A flagellánsok | |
| Assisi szt. Ferencz | |
| Jacopone da Todi | |
| Laudák | |
| "Rappresentazioni sacre" | |
| A szicziliai műköltészet | 30 |
| II. Frigyes | |
| Troubadourok Szicziliában | |
| Pier delle Vigne | |
| Enzo, Guiod delle Colonne, Giacomo da Lentino stb. | |
| Mily nyelven írtak a szicziliaiak? | |
| A bolognai egyetem mint irodalmi középpont | |
| A bolognai iskola | 38 |
| Paulus Hungarus | |
| Guido Guinicelli | |
| Tudóskodás és platonismus | |
| Népies hangú versek | |
| Az olaszországi irodalom Dantéig (folytatás) | |
| Flórencz elsősége | 43 |
| Okai | |
| A flórenczi pártok | |
| A czéhek, a signoria | |
| Nemzeti szellem | |
| A provencal és tudós költészet Toszkánában | 47 |
| Bonaggiunta Urbiciani | |
| Arezzói Guido | |
| A rózsa regénye | |
| Brunetto Latini | |
| Tasorettója | |
| Francesco da Barberino | |
| Dino Compagni "Intelligeznaz"-ja | |
| Az "édes új stílus" | 52 |
| Filozofálás | |
| Az új női typus | |
| A "Compiuta Donzella" | |
| Ciacco dell'Anguillaja | |
| Chiaro Davanzati | |
| Guido Cavalcanti | |
| Cino da Pistoja | |
| Alfani, Frescobaldi, Lapo Gianni | |
| A népies és a tréfás költészet | 62 |
| Giacomino Pugliese | |
| Rinaldo d'Aquino | |
| Odo delle Colonne | |
| Compagnetto da Prato | |
| Cecco Angiolieri | |
| Folgore da San Gemignano, Rustico di Filippo | |
| Cene della Chitarra | |
| Politikai költészet | |
| A próza | 66 |
| Arezzói Guido levelei | |
| A Novellino | |
| Conti di Antichi Cavalieri | |
| Libro dei Sette Savi | |
| Conti morali, I fatti di Cesare | |
| Istorietta Trojana | |
| I nobili fatti di Alessandro Magno | |
| La tavola rotonda | |
| Il tesoro | |
| Marco Polo | |
| Il libro di Catone | |
| Albertano | |
| Fiore di filosofi | |
| Fordítások | |
| Ristoro di Arezzo | |
| De regimine Rectoris | |
| R. Malaspini | |
| Matteo Spinelli | |
| A XVI. század | |
| Dante | |
| Bevezetés | 72 |
| Élete | 73 |
| Ifjúkora | |
| Beatrice | |
| Házassága | |
| Politikai szereplése | |
| Martell Károly | |
| Prior lesz | |
| Száműzetésbe megy | |
| Bolyongásai | |
| Politikai ideálja | |
| Cangrande della Scala | |
| Halála | |
| Lírája | 87 |
| A Vita Nuova | |
| Valóság-e vagy regény? | |
| A versek, a prózai rész | |
| Rime pietrose | |
| Allegorikus canzonék | |
| A "Convito" kommentárjai | |
| Prózai munkái | 100 |
| De vulgari eloquentia | |
| Elmélete az olasz nyelv keletkezéséről | |
| A tájnyelvekről | |
| A stílus felosztásai | |
| "De monarchia" | |
| Érvei, hatása | |
| Quaestio de aqua et terra | |
| Levelek | |
| Dante (folytatás) | |
| A Divina commedia | 105 |
| Előzői | |
| A középkori mystikusok és visionariusok | |
| A Tundalus-legenda | |
| A szent Patrick-legenda | |
| Egyéb viziók | |
| A "D. C." keletkezési ideje | |
| A czím | |
| A "D. C." alapeszméje | |
| Az allegorikus keret | |
| "Danteis" | |
| A pokol | 115 |
| Formája és felosztása | |
| A méretek pontossága | |
| Az előcsarnok, a limbus | |
| A szerelem bűnösei | |
| A falánkok és tobzódók | |
| Fösvények és pazarlók | |
| Eretnekek | |
| Az erőszakosok három fajtája | |
| A csalók tíz bűntömlője | |
| Az árulók négy csoportja | |
| Keresztény és pogány elemek | |
| Az utazás részletei | |
| A vándorlás ideje | |
| A purgatorium | 125 |
| Formája és felsoztása | |
| Antipurgatorium | |
| Sordello | |
| A hét P. | |
| Kevélyek, irígyek, haragosok, tunyák, fösvények és pazarlók, falánkok, az érzéki szerelem bűnösei | |
| A földi paradicsom | |
| Találkozás Beatricével | |
| A paradicsom | 134 |
| Felosztása | |
| Aquinói szent Tamás tanai | |
| A hold, Merkur, Vénus | |
| Találkozás a magyar királylyal | |
| A nap, Mars, Jupiter, Saturnus, az álló csillagok ege | |
| A kristályos ég, az empireum | |
| Dante meglátja a "fények fényét" | |
| A "Divina Commedia" szépségei | 140 |
| A mű conceptiója | |
| A "D. C." mint Dante lelkének története, mint az emberiség megjobbulásának allegoriája, mint politikai iránymű | |
| A pártember elfogultsága | |
| A szerkezet | |
| D. fantáziája | |
| Nyelve | |
| Leírásai: tájak, emberek | |
| A dantei homály | |
| Petrarca | |
| Bevezetés | 149 |
| Élete | |
| Ser Petraco | |
| Avignonba, Montpellierben, Bolognában | |
| Pappá lesz | |
| Maecenása | |
| A Laura-probléma | |
| Nagy utazásai | |
| Követségi szónok | |
| P. a Mont-Ventoux-n | |
| Rajongás Rómáért | |
| A vaucluse-i magány | |
| Családja | |
| Összeköttetés Róbert nápolyi királylyal | |
| A költői koszorú | |
| Pármában | |
| P. és nápolyi Endre magyar herczeg megöletése | |
| Boccaccio | |
| P. A viscontiak udvaránál | |
| Járt-e Nagy Lajosnál? | |
| Arquában | |
| A humanismus atyja | 166 |
| Az ókori költők cultusa a középkorban | |
| A renaissance előfutárai: Dante, Albertino, Mussato | |
| P. mint régi codexek felkutatója | |
| Görögül tanul | |
| Ellensége a scholasticismusnak | |
| Az "egyéniség" érvényesülése | |
| Az "Africa" czímű éposz | |
| Eclogái | |
| Verses és prózai levelei | |
| Erkölcsbölcsészeti értekezései | |
| De contemptu mundi | |
| De remediis utriusque fortunae | |
| De vita solitaria | |
| De otio religiosorum | |
| Történeti compilatiói, kisebb latin iratai | |
| A Canzoniere | 179 |
| P. szerelme; új női ideál | |
| A lelki élet analysise | |
| A szójátékok, a "concetti"-k, képei, rhetorizálása, édeskéssége | |
| A formai tökély | |
| Nagy hatása az olasz lírára | |
| A canzonék | |
| A "Trionfi" | |
| Boccaccio | |
| Bevezetés | 193 |
| Élete | |
| A kalmársegéd | |
| Róbert nápolyi király udvara | |
| Fiammetta | |
| Flórenczi élet | |
| Visszatér Nápolyba | |
| Itélete Endre herczegről és Nagy Lajosról | |
| Rajongásága Petrarcáért | |
| Görög nyelvmestere | |
| "Megtérés" | |
| Inséges aggkora | |
| Latin munkái | 207 |
| De genealogia deorum gentilium | |
| De claris mulieribus | |
| Johanna királynő | |
| De casibus illustrium virorum | |
| De montibus stb. | |
| Latin versei | |
| Olasz verses munkái | 211 |
| Dalai | |
| "L'amorosa visione" | |
| A "Teseide" | |
| A görög "Szilágyi és Hajmási" | |
| A "Filostrato" | |
| "Il Ninfale fiesolano" | |
| Olasz prózai munkái | 219 |
| A "Filoccolo" | |
| Az "Ameto" | |
| A "Fiammetta" | |
| A "Corbaccio" | |
| A Dante-életrajz és a Dante-kommentárok | |
| A Decamerone | 225 |
| A keretes elbeszélések | |
| A Decamerone kerete | |
| Nyelv | |
| Novellái szerkezete | |
| Forrásai | |
| Ledérségek | |
| A Decamerone elterjedése | |
| Magyar utánzói | |
| A trecento kisebb írói | |
| Költészet | 247 |
| Dante-utánzók | |
| Cecco d'Ascoli | |
| Jacopo Dante | |
| Fazio degli Uberti, Federigo Frizzi | |
| Petrarca-utánzók | |
| Bindo Bonichi, Graziuolo de' Bambagliuoli | |
| Sennuccio del Bene | |
| Pieraccio Tedaldi | |
| Buonaccorso di Montemagno | |
| I Reali di Napoli | |
| Antonio Beccari | |
| Fra domenico Cavalca | |
| Antonio Pucci, a harangöntő-poéta | |
| Andrea Orcagna | |
| Elbeszélő próza | 252 |
| Boccaccio követi | |
| Franco Sacchetti | |
| Ser Giovanni, Giovanni Sercambi | |
| Il paradiso degli Alberti | |
| Egyéb gyűjtemények | |
| Fordítások francziából és latinból | |
| Vallásos irodalom | 255 |
| Fioretti di San Francesco | |
| Fra Domenico Cavalca | |
| Fra Jacopo Passavanti | |
| Giordano da Rivalto | |
| Sienai szent Katalin | |
| A Visio-irodalom | |
| Fordítások | |
| Bartolommeo da S. Concordio | |
| L'Arrighetto | |
| A krónikák | 258 |
| Dino compagni | |
| Hiteles-e krónikája? | |
| Jelentősége | |
| A három Villani | |
| Giovanni Villani mint statisztikus | |
| Kisebb krónikák | |
| A lovagregények | |
| "Libro di Fioravante" | |
| Viaggio di Carlo magno | |
| Andrea de Barberino regényei | |
| I Reali di Francia | |
| Guerino il meschino | |
| A verses lovagregények | |
| Utczai regősök | |
| A XV. század | |
| A humanismus | |
| Az első humanisták | 267 |
| A humanismus jelentősége | |
| Politikai viszonyok a XV. században | |
| A humanisták jelleme | |
| Coluccio Salutati | |
| Luigi marsigli | |
| Niccoló Cinnoli, Ambrogio Traversari | |
| A görög bevándorlók: Chrysoloras, trapezunti György, Argyropulos, Gemistos Plethon, Gaza, Bessarion, Lascaris | |
| Janus Pannonius tanítója, Aurispa | |
| Filelfo | |
| A humanismus centrumai | 277 |
| A humanismus Flórenczben: Leonardo Bruni, Poggio Bracciolini, Giannozzo manetti, Angelo Poliziano | |
| A humanismus Rómában: Lorenzo Valla, Flavio Biondo, aeneas Sylvius, Platina | |
| A humanismus Nápolyban: Beccadelli, Fazio, Pontano | |
| A humanista akadémiák | 287 |
| A platonikus akadémia Flórenczben: Marsilio Ficino, leon Battista alberti, Pico della Mirandola | |
| A római akadémia: Pomponius Laetus | |
| A nápolyi akadémia: Sannazaro, Vida | |
| A könyvnyomtatás: Aldus manutius | |
| Az olasz irodalom föléledése Toszkánában | |
| A quattrocento első fele | 292 |
| A humanisták és az olasz irodalom | |
| Giusto de' conti | |
| Lionardo Giustiniani | |
| Burchiello | |
| Mysteriumok | |
| Allessandra macinghi-Strozzi | |
| Gentile Sermini | |
| Lorenzo il Magnifico | 297 |
| Sokoldalusága | |
| Uralkodása | |
| Mátyás királylyal való barátsága | |
| Realismusa | |
| Érzéke a népies iránt | |
| La Nencia da Barberino | |
| I Beoni | |
| La Caccia col Falcone | |
| Ambra | |
| Selve d'Amore | |
| Tánczdalai | |
| Mysteriumai | |
| Poliziano | 302 |
| Baráti viszonya Medici Lőrinczczel | |
| Humanistikus működése | |
| Olasz versei | |
| A "Giostra" | |
| Az "Orfeo" | |
| Dalai | |
| A Pulciak | 307 |
| Bernardo, Antonio és Luca | |
| Luigi Pulci | |
| A "Morgante" | |
| Hogyan keletkezett | |
| Meséje | |
| Forrásai | |
| Irónia és paródia | |
| Új hang az elbeszélő költészetben | |
| Margutte és Astarotte | |
| Luigi Pulci kisebb művei | |
| Antonio Cammelli | |
| Bernardo Bellincioni | |
| A szinműírók | 312 |
| Feo Belcari | |
| Az "Abramo ed Isac" | |
| Mythologiai és világi tárgyak dramatizálása | |
| A prózaírók | |
| L. B. Alberti "Della famiglia"-ja | |
| Matteo Palmieri | |
| Vespasiano Bisticci | |
| Antonio Manetti | |
| Leonardo da Vinci | |
| Girolamo Savonarola | |
| A Toszkánán kívüli irodalom | |
| A nápolyiak | 318 |
| Marino Jonata | |
| Masuccio Salernitano | |
| P. J. de Gennaro | |
| Petrarca-utánzók | |
| Cariteo | |
| Tebaldo | |
| Serafino d'Aquila | |
| Sannazaro | |
| "Farsa"-i | |
| A "farsa cavaiuola"-k | |
| Az "Arcadia" | |
| Bojardo | 324 |
| Az Esték és udvaruk | |
| Bojardo latin munkái, olasz idilljei, fordításai | |
| Az új Lóránt | |
| Az "Orlando Innamorato" meséje | |
| Túltömöttség | |
| Nyelvi fogyatkozások | |
| Bojardo jelentősége | |
| Kisebb ferrarai írók: Sassi, Collenucci stb. | |
| A XVI. század | |
| Ariosto | |
| Az aranykor | 332 |
| A cinquecento határai | |
| Olaszország politikai állapota | |
| I. Cosimo | |
| Az Esték, Gonzagák, Roverék | |
| X. Leo | |
| A cinquecento árnyoldalai | |
| Ariosto élete | 335 |
| Ifjúsága | |
| Diák-élete | |
| Várkapitány lesz | |
| Szerelme | |
| Magyar kemenczék és magyar borok | |
| Alfonz herczeg "familiaris"-a | |
| Garfagnanában | |
| A. mint szinházi intendáns | |
| Halála | |
| Az Őrjöngő Lóránt | 346 |
| Összefüggése bojardo époszával | |
| Cselekvénye | |
| Egység-hiány | |
| A lovagvilág tükre | |
| Eredetiség | |
| A csodálatos elem | |
| A csaták és párbajok | |
| Hódolat a maecenásoknak | |
| Az erotikus részletek | |
| Az elbeszélés külsőségei | |
| Az előadásmód | |
| A leíró és a lírai részletek | |
| A népies hang | |
| A verselés tökélye | |
| Jellemei | |
| Ariosto egyéb művei | 368 |
| Szatirái | |
| A Magyarországról szóló | |
| Az elégiák "I cinque canti" | |
| Vígjátékai | |
| Machiavelli | |
| Élete | 374 |
| Politikai szereplése | |
| Követi küldetései | |
| Cesare borgia | |
| A katonai tanács | |
| Bukása | |
| Irodalmi köre | |
| Újra kanczellár lesz | |
| Halála | |
| A politikus és a történész | 379 |
| "Il principe" | |
| Czéljai | |
| Erkölcstana | |
| Discorsi sopra la prima Deca di T. Livio | |
| Tanai | |
| Nyelve | |
| Az "Arte della Guerra" | |
| A "Storie Fiorentine" | |
| Kisebb munkái | |
| A költő | 388 |
| Vígjátéka: a "Mandragora" | |
| Alakjai | |
| Cselekvénye | |
| A "Clizia" | |
| Belfagor cz. novellája | |
| Decennale-i, capitolo-i | |
| A cinquecento egyéb történetírói és politikusai | 392 |
| Francesco Guicciardini | |
| Élete és elvei | |
| Művei, főkép a "Storia d'Italia" | |
| Paolo Paruta | |
| Giovanni Botero | |
| Donato Giannotti | |
| Benedetto Varchi | |
| Jacopo Nardi | |
| Bernardo Segni | |
| Jacopo Pitti | |
| Filippo Nerli | |
| Giambattista Adriani | |
| Pier Francesco Giambullari | |
| Luigi da Porto | |
| Angiolo di Costanzo | |
| Camillo Porzio | |
| Scipione Ammirato | |
| Filippo Sassetti | |
| Tasso | |
| Bevezetés | 402 |
| Élete | 404 |
| Atyja | |
| A "Rinaldo" | |
| Diák-szerelmei | |
| Ferrarába kerül | |
| Az Eleonora-mesék | |
| Párisi útja | |
| II. Alfonz | |
| Betegsége | |
| A római birálók | |
| Lelkiismereti kételyek | |
| Szökése Ferrarából | |
| Visszatér és kórházba csukják | |
| Milyen volt lelki baja? | |
| Kiszabadul | |
| Utolsó vándorlása | |
| Halála | |
| A Megszabadult Jeruzsálem | 424 |
| A költő czélja | |
| A tárgyválasztás | |
| A vallásosság máza | |
| Az éposz meséje | |
| Szerkezete | |
| Inventio | |
| A "divina machinatio" | |
| Melancholia | |
| Női alakjai | |
| A férfihősök | |
| Stílusa | |
| A szerelmi epizódok | |
| Az átdologzott Gerusalemme | |
| Egyéb művei | 446 |
| Lírája | |
| Az "Aminta" | |
| Meséje | |
| Nyelve | |
| A "Torrismondo" | |
| Levelei | |
| Prózája | |
| Dialogusai | |
| Értekezései | |
| A cinquecento többi írói | |
| A lírai és tanító költészet | 455 |
| Petrarkisták és petrarkizálók | |
| Pietro Bembo | |
| Élete | |
| Lírája | |
| Giovanni Guidiccioni | |
| Giovanni della Casa | |
| Francesco Mario Molza | |
| Michelangelo Buonarroti | |
| Vittoria Colonna | |
| Veronica Gambara | |
| Gaspara Stampa | |
| Luigi Tansillo | |
| Az anti-petrarkisták | |
| Claudio Tolomei | |
| Baldassare Olimpo | |
| Niccoló Franco | |
| Francesco Berni | |
| A berneszk stílus | |
| Giovanni Mauro | |
| Cesare Caporali | |
| A szatira | |
| Luigi Alamanni | |
| A tanköltemény | |
| A "Coltivazione" | |
| Rucellai | |
| A színdarabok | 468 |
| Az első tragédia: Sofonisbe | |
| Rosmunda | |
| Sperone Speroni | |
| Giraldi Cintio | |
| Pietro Aretino: "L'Orazia" | |
| Vígjátékai | |
| Irodalmi kalózság | |
| G. B. della Porta G. M. Cecchi | |
| Bibbiena | |
| A rögtönzött vígjáték | |
| Alakjai | |
| A "scenario"-k | |
| Színészírók | |
| Az Andreini-család | |
| Flamminio Scala | |
| Andrea Calmo | |
| "Il Ruzzante" | |
| A sienaiak | |
| Guarini "Pastor fido"-ja | |
| Elbeszélők és életrajzírók | 487 |
| Az "Accademia floreintina" és a Crusca | |
| Bandello | |
| Anton Francesco Grazzini | |
| Agnolo Firenzuola | |
| Giambattista Giraldi | |
| Benvenuto Cellini | |
| Giorgo Vasari | |
| Moralisták, kritikusok | 495 |
| Baldassare Castiglione és "Cortegiano"-ja | |
| Bembo prózái | |
| Nyelvharcz | |
| Anton Francesco Doni | |
| Epistolariumok | |
| Annibale Caro | |
| Lodovico Castelvetro | |
| Bernardo Davanzati | |
| Fordítók | |
| II. KÖTET | |
| A XVII. század | |
| A szépirodalom | |
| A secentismus | 1 |
| A század irodalmának általános jellege | |
| Hanyatlás | |
| A stílus megromlásának okai | |
| A politikai viszonyok, a maecenások | |
| Akadémiák, ujságok, könyvtárak | |
| Marini | 7 |
| Élete | |
| Lírai versei | |
| Az "Adone" | |
| Meséje | |
| Fogyatkozásai | |
| Erkölcsi értéke | |
| "La strage degli Innocenti" | |
| Tassoni és követői | 15 |
| Élete | |
| Politikai iratai | |
| Kritikai művei | |
| Az elrablott veder | |
| Meséje | |
| Új műfajt alkotott-e? | |
| A conceptio hibái | |
| Czélzatai | |
| Szatirikus részletek | |
| Nyelve | |
| Bracciolini és éposza | |
| Lorenzo Lippi és "Malmantile"-je | |
| Népmesék az époszban | |
| Lalli, Corsini | |
| A lirikusok | 27 |
| A marinismus | |
| Achillini, Preti, Camillo Scrofa | |
| A marinismus ostromlói | |
| Chiabrera | |
| Pindaros-utánzatai | |
| Jelentősége | |
| Ttesti | |
| A Horatius-utánzás | |
| Guidi | |
| Krisztina svéd királynő írói köre | |
| Filicaja | |
| Hazafias versei | |
| Redi | |
| Maggi és Marchetti | |
| A szatira-költők | 34 |
| Salvator rosa | |
| Szatiráinak tárgyai | |
| "A költészetről" | |
| Menzini | |
| Sergardi | |
| Soldani | |
| Michelangelo Buonarroti il giovine | |
| A színművek | 40 |
| Az opera keletkezése | |
| Rinuccini | |
| Librettói | |
| Az olasz népszínmű | |
| A Rozzik | |
| Buonnaroti "Tanciá"-ja | |
| Meséje | |
| A Fiera | |
| Librettói, költői elbeszélései, lírája | |
| Gigli és Moliére-utánaztai | |
| A tragédiák | |
| A rögtönzött színdarabok | |
| A tudomány | |
| Galilei és iskolája | 52 |
| Galilei előzői | |
| G. Bruno | |
| Galilei élete | |
| Művei | |
| Nyelve | |
| Torricelli | |
| Viviani | |
| Redi | |
| Magalotti | |
| Történetírók, kritikusok, szónokok | 61 |
| Sarpi | |
| Élete | |
| A "Storia del concilio Tridentino" | |
| Sforza Pallavicini "Istoria"-ja | |
| Davila | |
| Bentivoglio | |
| Bartoli | |
| Boccalini | |
| A "Ragguagli del Parnaso" | |
| Politikai iratai | |
| Baldinucci | |
| Dati | |
| Segneri | |
| Az Árkádia kora | |
| Az újjáébredés | 71 |
| Olaszország története a XVIII. században | |
| A reform-eszmék | |
| Lombardi, Toszkána, Nápoly, Piemont | |
| A Dante-kultusz | |
| Az "Árkádia" | 76 |
| Alapításának története | |
| Törvénytáblája | |
| Elterjedése | |
| Káros hatása, haszna | |
| Crescimbeni | |
| Gravina | |
| Zappi | |
| Lemene | |
| Rolli | |
| Manfredi | |
| Frugoni | |
| Perfetti | |
| Algarotti | |
| Metastasio | 89 |
| A XVII. század operája | |
| Apostolo Zeno | |
| M. élete | |
| A jó libretto kellékei | |
| A "Didone abbandonata" stb. | |
| Az "Artaxerxes" meséje | |
| Szereplése a bécsi udvarnál | |
| Az "Olimpiade" | |
| Jellemei, cselekvényei, verselése | |
| Parini | 105 |
| Az olasz társadalom a XVIII. században | |
| A főnemesség | |
| P. élete | |
| A "Giorno" | |
| Tartalma | |
| A szatira új formája | |
| A "Giorno" hangja, nyelve | |
| P. lírája | |
| A classikai iskola | 119 |
| Reactió az "Árkádiá"-val szemben | |
| Varano | |
| Savioli | |
| Paradisi | |
| Mazza | |
| Cassoli | |
| Fantoni | |
| Bertola | |
| Cesarotti és nyelvújítása | |
| Tájnyelvi költők | 125 |
| Az olasz tájnyelvek az irodalomban | |
| Marin Sanuto | |
| G. C. Croce | |
| G. B. Basile | |
| Baldovini | |
| Assonica | |
| Sziczilia szerepe az olasz irodalomban | |
| Meli | |
| Jelentősége | |
| Goldoni | |
| Élete | 131 |
| Mozgalmas ifjúsága | |
| Ügyvéd lesz | |
| Tragédiákat ír | |
| Szerződése a Medebach-társulattal | |
| Törekvései | |
| Párisba megy | |
| Küzködése | |
| Aggkora, halála | |
| Jelleme | |
| Reformja | 145 |
| Franczia hatások az olasz irodalomban | |
| A rögtönzött vígjáték Velenczében | |
| A jellemvígjáték | |
| G. harcza a színészek s az akadémiák ellen | |
| Chiari férczművei | |
| Carlo Gozzi támadásai | |
| Voltaire | |
| Gasparo Gozzi | |
| Alakjai | 153 |
| Irányának visszahatása jellemeire | |
| Tipusok | |
| Főjellemek és mellék-alakok | |
| Mirandolina | |
| Változatosság alakjaiban | |
| A "mascherák" nevei | |
| A női alakok | |
| Vádak G. jellemei ellen | |
| A szerelemesek | |
| Az arisztokraták | |
| Czélzatai | 161 |
| A demokrata | |
| A cicisbeóság | |
| A kereskedő-osztály és a patriziatus | |
| A társadalmi visszásságok | |
| A "Medvék" | |
| Cselekvényei. Nyelve | 168 |
| A drámai érdek hiánya | |
| Idő- és helyegység | |
| Szerkezet | |
| Monológok | |
| Realisztikus nyelv | |
| Verselés | |
| Szabatosság | |
| Népdrámái | |
| A "Baruffe Chiozzotte" | |
| Érzékeny színművei; bohózatos vígjákai; librettói | |
| Goldoni ellenlábasai | 178 |
| Carlo Gozzi sikerei | |
| A Sacchi-féle társulat | |
| "L'Amore delle tre melarance" | |
| Szatira a tündérmesében | |
| Aristophanes és Gozzi | |
| L'Augellin Belverde | |
| Gratarol és Benyovszky Móricz | |
| Alfieri | |
| Előzői. Maffei, Conti | 185 |
| Az olasz tragédia meddősége | |
| Okai | |
| Maffei élete és tudományos munkái | |
| A "Merope" | |
| Meséje | |
| Haladás az előző tragikusokkal szemben | |
| Conti | |
| Politikai indítékok | |
| Alfieri élete | 191 |
| Családja | |
| Gyermekévei | |
| Utazásai | |
| Megfordul Magyarországban | |
| Tragédiákat kezd írni | |
| Tanulmányai | |
| A zsarnok-gyűlölő | |
| Albany grófnő | |
| Megtelepszik Toszkánában | |
| Párisba megy | |
| A forradalom | |
| Visszatérés Flórenczbe | |
| Utolsó évei | |
| Művei | 205 |
| Irányuk | |
| Jellemeik | |
| A zsarnokok tipusai: Fülöp, Nero, Claudius, Egisto | |
| A szabadsághősök tipusai | |
| Antigone | |
| Egyformaság és egyhangúság | |
| A mese | |
| Honan merít? | |
| A mesék módosítása | |
| Tömöttség | |
| Kevés személy | |
| Szerkezet | |
| Nyelve | |
| "Saul" és "Mirra" | 221 |
| Nem iránydrámák | |
| A "Saul" tárgya | |
| Harcz a tiara és a korona közt | |
| Mirra tragikuma | |
| "Saul és Mirra" jellemei | |
| Alfieri és Corneille | |
| Szatira, kritika, tanítóköltészet | |
| Gozzi és Baretti | 230 |
| Az irányköltészet | |
| Gasparo Gozzi élete | |
| Ujságczikkei | |
| La Difesa di Dante | |
| Bettinelli könyve | |
| Baretti pályája | |
| Ujsága | |
| Szenvedélyes bírálatai | |
| Elfogultsága | |
| Nyelvi kiválósága | |
| Forteguerri és Casti | 237 |
| A Ricciardetto | |
| Byron és Forteguerri | |
| Passeroni 101 énekes "Cicerone"je | |
| Casti pályája | |
| ledér versei | |
| Gli animali parlanti | |
| A meseírók: Crudeli, Pignotti | |
| Fiacchi | |
| A tanköltészet: Lorenzi, Spolverini, mascheroni | |
| A tudósok | |
| A történetírás | 244 |
| Francziaország hatása az olasz tudományos életre | |
| A tudományos élet fellendülése | |
| A tudósok stílusa | |
| Vico | |
| Élete | |
| A "Scienza nuova" | |
| Tartalma | |
| Giannone | |
| A "Storia civile" jelentősége | |
| G. tragikus vége | |
| A plágium vádjai | |
| Muratori | |
| Tiraboschi | |
| Denina | |
| Mazzuchelli stb. | |
| Nemzetgazdaságtan és jogtudomány | 252 |
| Intieri | |
| Genovesi | |
| Galiani | |
| P. Verri és a "Caffé" | |
| Al | |
| Verri | |
| Beccaria | |
| Dei delitti e delle pene | |
| Hatása | |
| Filangieri | |
| A Scienza della legislazione | |
| Pagano | |
| A XIX. száazd első harmad | |
| Monti | |
| A szabadságharczok kora | 259 |
| Az olasz irodalom szerepe az olasz szabadságharczok korában | |
| Olaszország története a XIX. században | |
| Napoleon | |
| A restauráczió | |
| Felkelések | |
| 1848., 1859. és 1870 | |
| Monti élete | 266 |
| Élete | |
| Római szereplése | |
| Forradalmárnak vélik | |
| Bassville | |
| Jellemgyengeség | |
| Napoleonhoz pártol | |
| Hivatalai | |
| Császári költő | |
| M. 1814. után | |
| Epikája és lírája | 272 |
| A "Bassvilliana" | |
| Meséje | |
| Dante-utánzat | |
| Nyelve | |
| A "Mascheroniana" | |
| Tárgya | |
| Il Beneficio | |
| Il bardo della selva nera | |
| Il Prometeo | |
| A Musogoniana | |
| A "Feroniade" | |
| Lírai versei | |
| Iliás-fordítása | |
| Tragédiái. Prózái | 283 |
| Az Aristodemo | |
| Meséje, alakjai | |
| Galeotto manfredi | |
| Shakespearei nyomok | |
| Egy női Othello | |
| Zambrino | |
| Jago | |
| A "Caio Gracco" | |
| A passivitás tragikuma | |
| Jellemek, nyelvezet | |
| Monti filologiai munkái | |
| Foscolo | |
| Élete | 292 |
| Monti és Foscolo jelleme | |
| F. Velenczében | |
| Milanóban | |
| Szerelmi viszonya | |
| Katonáskodása | |
| Tanár lesz | |
| Tragédiája | |
| Nem esküszik hűséget Ausztriának | |
| Menekül | |
| Londoni élete | |
| Ultime lettere di Jacopo Ortis | 300 |
| Werther és Ortis | |
| Egyező vonások és eltérések | |
| A kettős szenvedély | |
| Ortis egyénisége | |
| A hazafiság | |
| A mű hatása | |
| A Sírok. A Grácziák | 307 |
| Petrarca hatása F.-ra | |
| A Sírok keletkezése | |
| Eszmemenete | |
| Értéke | |
| A "Grácziák" tárgya | |
| Hibái | |
| Tragédiái. Prózai munkái | 313 |
| A "Tieste" | |
| Alfieri-utánzat | |
| Aiace | |
| Sophocles Ajay-a és F.-é | |
| Ricciarda | |
| A tétlenség hőse | |
| F. kritikai elvei | |
| Dante-tanulmányai stb. | |
| A kisebb classicisták | 319 |
| Pindemonte | |
| Fordításai | |
| Visszhang a Sírokra | |
| Arminiója | |
| Arici | |
| G. Paradisi | |
| Benedetti | |
| Biondi | |
| G. Marchetti stb. | |
| Manzoni | |
| A romanticismus | 325 |
| Különféle meghatározásai | |
| A reomanticismus főjellemvonása | |
| Az olasz irodalom "régi romanticismus"-a | |
| A vallásosság | |
| A népszerű és népies elem | |
| A hasznos irodalom | |
| A modern költői művek fordítása | |
| A romanticismus olasz definiálói | |
| Milano mint irodalmi központ | |
| A "Conciliatore" | |
| Az osztrák hatóságok és a romantikusok | |
| Manzoni élete | 334 |
| Ifjúsága | |
| Első kisérletei | |
| Párisba megy | |
| Fauriel | |
| Házassága | |
| Megtérése | |
| Milanóban | |
| Politikai nézetei; magánélete | |
| Lírája | 341 |
| Utánzatok | |
| A vallásos himnuszok | |
| Politikai versei | |
| Il cinque Maggio | |
| A karénekek | |
| Tragédiái | 350 |
| Újítások | |
| Történeti hűség | |
| A coro | |
| Il conte di Carmagnola | |
| Tárgya, meséje | |
| Dráma-e? | |
| A jellemek | |
| Adelchi | |
| Cselekvénye | |
| A dramatizált történet | |
| Nagy Károly és Desiderio | |
| Adelchi és Ermengarda | |
| Tendentiák | |
| A Jegyesek | 361 |
| M. elmélete a történeti regényről | |
| Regény a népnek | |
| Erkölcsi tanítás | |
| Vádak | |
| A mese M. és Walter Scott | |
| A Jegyesek történeti háttere | |
| Alakjai | |
| Don Abbondio | |
| M. humora | |
| A Jegyesek nyelve | |
| A Jegyesek átdolgozása | |
| M. elmélete az olasz irodalmi nyelvről | |
| Kritikai és történeti munkái | 375 |
| Levele a nyelvegységről | |
| A hely- és időegységről | |
| A romanticismusról | |
| A szerelem | |
| A történeti regényről | |
| A longobardokról | |
| La Colonna infame | |
| A katholikus morálról | |
| A romantikusok | |
| Silvio Pellico | 380 |
| Élete | |
| Fogsága | |
| Szereplése 1830. után | |
| Le mie prigioni | |
| Francesca da Rimini | |
| Ester d'Engaddi | |
| Berchet | 387 |
| Élete | |
| Számüzetése | |
| Műfordítások | |
| I profughi di Praga | |
| Hazafias énekei | |
| Grossi, Torti | 392 |
| Manzoni legjobb barátja | |
| A Prineide | |
| Tájnyelvi költemények | |
| La Fuggitiva | |
| Ildegonda | |
| I Lombardi alla prima Crociata | |
| Marco Visconti | |
| Torti versei | |
| Sestini | |
| Carrer | |
| Scalvini | |
| Biava | |
| Gius | |
| Niccolini | |
| Cantú | |
| Porta | |
| Leopardi | |
| Ifjúkori kisérletek | 402 |
| A szülei ház | |
| Filologiai tanulmányok | |
| Betegség | |
| Melancholia | |
| Giordani | |
| Hazafias versek | 410 |
| Lelki állapota 1818. táján | |
| Giordani meglátogatja | |
| "Itáliához" | |
| "Dante szobrára" | |
| Leveleiből | |
| A boldogtalanság költészete | 416 |
| Lelki állapota 1819-ben | |
| Filosofiája jegeczedik | |
| Életnézlete forrásai | |
| Szerelmei | |
| Pessimismus | 421 |
| A teljes reménytelenség | |
| Az öngyilkosság apologiája | |
| Brutus minor és Sappho | |
| Az első verskötet | 428 |
| Elmegy Recanatiból | |
| Róma | |
| Ismeretség Niebuhrral | |
| "Alla Sua Donna" | |
| Az első kötet sikere | |
| Az "Antologia" munkatársai | |
| Operette Morali | 433 |
| Parini, vagy a dicsőségről | |
| Párbeszédek | |
| A Természet és az izlandi | |
| Timandro e Eliandro | |
| Az emberi haladás problémája | |
| Halálvágy | |
| Detti memorabili di Filippo Ottonieri | |
| Pensieri | |
| Filosofus-e Leopardi? | |
| A második verskötet | 440 |
| L. Milanóban, Bolognában, Pisában és Flórenczben | |
| Az új kötet előszava | |
| Levél Pepoli grófhoz | |
| Emlékek | |
| Verselése | |
| Természet-festései | |
| Utolsó évei | 450 |
| Szerelme Bonaparte Sarolta iránt | |
| Inség | |
| Ranieri | |
| L. Nápolyban | |
| Halála | |
| Utolsó versei | |
| A Rekettye | |
| Toldalékok a Béka-egérharczhoz | |
| A próza | |
| A nyelvharcz | 457 |
| Cesarotti hatása | |
| Orthologusok és neologusok | |
| Cesari | |
| Perticari | |
| Giordani | |
| Colombo | |
| Grassi | |
| Costa | |
| Puoti stb. | |
| A történetírók | 465 |
| Botta | |
| Három főműve | |
| Stílusa | |
| Colletta | |
| Coco | |
| A XIX. század '30-'70-ig | |
| A hazafias irodalom | |
| A líra | 472 |
| A régi s az új romantikusok | |
| Rossetti | |
| Dall'Ongaro | |
| Poerio | |
| Mameli | |
| Prati | |
| Aleardi | |
| Verse a magyar szabadságharczról | |
| Zanella | |
| Műfordítók: Maffei, Carcano, Zendrini | |
| Belli | |
| Giusti | 484 |
| Élete | |
| Közállapotok Toszkánában | |
| A kor typusai | |
| G. szatiráinak hangja, humora, nyelve | |
| Népszerűsége | |
| Főbb költeményei | |
| Prózái | |
| A dráma | 498 |
| G. B. Niccolini | |
| Első szomorújátékai | |
| Antonio Foscarini | |
| Giovanni da Procida | |
| Arnaldo da Brescia | |
| Meséje | |
| Tendentiája | |
| Nagy hatása | |
| N. lírai versei és prózái | |
| Marenco | |
| Romani | |
| A vígjáték | |
| Giraud | |
| Nota | |
| Giacometti | |
| Gherardi del Testa | |
| Ferrari | |
| Kisebb drámaírók | |
| A regény | 513 |
| Massimo d'Azeglio | |
| Ettore Fieramosca | |
| Niccoló de'Lapi | |
| Közpályája | |
| Emlékiratai, levelei | |
| Guerrazzi | |
| Jelleme | |
| Politikai szereplése | |
| La Battaglia di Benvento | |
| L'Assedio di Firenze | |
| Il Buco nel muro | |
| Rosini | |
| Bresciani | |
| Az újabb elbeszélők | |
| De Amicis, Farina | |
| Politikusok, tudósok | 522 |
| Gioberti | |
| A "Primato" | |
| A "Rinnovamento" | |
| Balbo | |
| Le Speranze d'Italia | |
| Mazzini működése | |
| Mamiani | |
| Tommaseo | |
| Capponi | |
| Kisebb történetírók | |
| Irodalomtörténetírók | |
| Filosofusok | |
| Jogtudósok és nemzetgazdák | |
| Befejezés |
Témakörök
Radó Antal
Radó Antal műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Radó Antal könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.