1.035.157

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 1917. január-december

Szarvas Gábor folyóirata/XLVI. évfolyam 1-10. füzet

Szerző

Kiadó: Magyar Nyelvőr Kiadóhivatala
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 308 oldal
Sorozatcím: Magyar Nyelvőr
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Teljes évfolyam. Duplaszámok. Július és augusztus hónapban nem jelent meg. Nyomtatta a Hungária könyvnyomda, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

NYELVEK ÉS NÉPEK.
Irta Setälä Emil.
(Fordította Sebestyén Irén dr.)

Az emberiség történelme az emberiség múltjának, a múlt eseményeinek, viszonyainak és életének, a... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

NYELVEK ÉS NÉPEK.
Irta Setälä Emil.
(Fordította Sebestyén Irén dr.)

Az emberiség történelme az emberiség múltjának, a múlt eseményeinek, viszonyainak és életének, a műveltség fejlődésének időrendi egymásutánja; ugyancsak történelemnek nevezzük a mult életére és eseményeire vonatkozó kutatást és elbeszélést. A mult eseményei közül tulajdonképpen csak azok jelentősek az emberiség története szempontjából, amelyek előbbre vitték az emberi műveltséget.
A művelődés az a munka, mely a természetet a fejlődés magasabb fokára akarja juttatni, s a műveltség ennek a munkának az eredménye. A munka eredményén nem tisztán a munkának szemmel látható termékeit értjük, hanem egyszersmind a munkára való képességet. Az anyagi műveltség eredményei is belső tevékenységnek külső megnyilvánulásai, ez a belső tevékenység pedig alakítja és fejleszti magát az embert.
A műveltség kölcsönhatásokon alapszik és egyik nemzedékről örökül száll a másikra. Abban van éppen a műveltség gyökere, hogy az egyik nemzedék munkájának eredményeit, tapasztalatait átveszi egy másik, amely ezen az alapon tovább épit. A műveltség tehát az emberi társadalom gyümölcse. Az ember csupán társas közösségben fejlődhetik, - az egyén magára hagyva nem juthat előbbre és kárba veszne életének minden tapasztalata, ha az, amit elért, nem szolgálna alapul más emberek, más nemzedékek számára, akik a megkezdett munkát folytatják és tökéletesítik. Eszerint az emberiség történelme egyúttal az emberi társadalom történelme. Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK.
Értekezések, önálló cikkek.
Antibarbarus: Kevés a -nak-nek 166
Csanády Sándor: A szóképzés történetéhez 98
Dénes Szilárd: Még egyszer az ási-ési 158
Galambos Dezső: Szász magyar szólásmód 222
Klaniczay Sándor: Szóegyeztetés 256
Kovács Asztrik: A szóképzés történetéhez 100
Kovács Márton: A mondattárgy használatához 144
Kőrösi Sándor: Helytelen indukció 90
Kövér Ilona: Adalék a szójáték jelentéstanához 209
Losonczi Zoltán: Egy régi magyar hangváltozás 206
Mariánovics Milán: A szófejtő szótárhoz 24
A magyar-szláv nyelvviszonyhoz 267
Nagy Zsigmond: A szóképzés történetéhez 93
Pálfi Márton: A szófejtő szótárhoz 26
Parászka Gábor: A szófejtő szótárhoz 26
Réthei Prikkel Marián: A szófejtő szótárhoz 28
Idegen eredetű szavaink történetéhez 149
Schuchardt Hugó: Jelentésváltozás - jelölésváltozás 137
Setälä Emil: Nyelvek és népek (Ford. Sebestyén Irén) 1, 77
Simai Ödön: A magyar hadi műnyelv történetéhez 253
Simonyi Zsigmond: Koronáz vagy koronáztat? 8
A szófejtő szótárhoz 27
Egy mondatszerkezet változása 29
Arany nyelvének hatása 73
A szóképzés történetéhez 95
Szórendi szőrszálhasogatások 163
A Nyelvtörténeti Szótárhoz 172
A magyar név 201
Műveltségbeli nyelvrokonság 249
Somogyi Géza: Ami még nincs, de kellene 104, 153
Spitzer Leó: A szófejtő szótárhoz 28, 220
Egy szónak két ellentétes jelentése 30
Helytelen indukció 140
Stumme János: A magyar nyelv a lipcsei egyetemen 108
Trencsény Károly: Arany nyelvének gazdagsága 33
Viski Károly: Három Arany-szó 263
Wertner Mór: Régi magyar nőnevek 10, 83
Cigány és Zigány 146
Gocnód 282
Zolnai Gyula: Naponta 101
Az új helyesírási javaslathoz 273
Az 1875-iki nyelvjavító mozgalom 225
Egy százéves kéziratból 216
Ismertetések.
Balassa József: Magyar-német szótár. Rubinyi Mózes 39
Bátky Zsigmond: A moldvai csángótelepek térképe. Viski Károly 170
Budai basák magyar levelei. Erdélyi Lajos 40
Erdélyi Lajos: A Halotti Beszéd mint nyelvjárási emlék. Losonczy Zoltán 42
Gábor Andor: Miréio. Radó Antal 171
Hegedűs Gyula: A beszéd művészete. Balassa József 168
Goriupp Alisz: Döbrentei G. nyelvújítása. Simai Ödön 110
Schuchardt Hugó munkái. Romanista 226
Vikár Béla: Tariel. Simonyi Zsigmond 227
Nyelvművelés
Antibarbarus: Fölösl. idegen szók 232. - Sok a nagy betű 115. Divatos okhatározás - 284
Böngérfi János: A bír ige 44
Busák Béla: Föl kell irni a kéménybe 117
Dénes Szilárd: Felvesz 51. - Műszaki nyelvünk furcsaságai 116
Dóczi Lajos: Epilóg Vojtinához 174
Egri Anna: Olvasás közben 231
Fekete Ignác: Koronaherceg-utca 176
Gulácsg Sándor: Nagyméltóságú vagy nagyméltóságos? 285
Huhn Gyula: Olvasás közben 232
Kemenes Péter: Ki nem elégítő 52
Kertész Kálmán: Terjedő hibák 52
M. Kiss Lajos: A helységnevekről 288
Kovács Asztrik: Analógiás uj szók 290
Parászka Gábor: Olvasás közben 232. - Került helyes szavak 289
Simonyi Zsigmond: Az ujságok nyelvéről 117. - Uj németesség 229. - Uj nyelvtani
alakok 234
Somkuti: Mennykőgyár Aradon 290
Szinnyei József: Föl kell irni a kéménybe 50
Váró Gedeon: Németességek Jókainál 287
Viski Károly: Naponta 175
Id. R Vozáry Gyula: Ajánlható szavak 289
Zolnai Gyula : A székesfővárosi vendéglői rendelet 46. - Átvesz 50. - Mackensen győzelme a Dobrudzsában 112. - Félrehely 117. - Csudálatos pupilla 175
A helyes magyarság érdekében 50
A törvénykezés és törvényhozás magyarsága 229
B. H.: Államiratok stilusa 48
Azok az idegen szók 176
Koronaherceg-utca (A szerk.) 116
Nem Wien,hanem Bécs (A szerk.) 52
Magyarázatok, helyreigazítások.
Arany Miklós: Pótlások 185
Archisynagogus: Zsinat 123
Erdélyi L. Helyreigazítás 296
Dr. Erdős János: Szú-por és társai 182
Ernyei József: Szú-por és társai 123
Germanista: Előkelő 183. - Félreértett szók 293
Győrffy István: Ki verődött a jegyibül 235
Huhn Gyula: Uzmi 181
Kallós Ede: Akasztófa 296
Kemenes Péter: Chiasmus 57
Keszthelyi Miklós: Rákos 59
Konsza Samu: Menekít 235
Kovács Márton: Fegyvernök 294
Lakatos Jusztin: Minő 236
Löw Immánuel: Tájszókról 295
Mariánovics Milán: Albán szók a magyarban 183.-Tájszókról 294
Mihályfi József: Pótlások 296
Oltyán Sándor: Az ETSz-hoz 292
Parászka Gábor: A nyelv és a háború 60. - Pótlások 295
Tájszókról 295
Rozsondai Győző: Egy új szó 61
Schuchardt Hugó: Slamasztika 60
Simonyi Zsigmond: Kazinczy ujitásai? 53. - Személyes és személytelen szerkezetek 58. - A nájnagyobb-féle felsőfok 118. - Uzmi 122. - Hangtörténeti kétségek 177. - A szattyin-kóró neve 182. - Szólások jelentése változása 234. - Nem sajtóhibák 290. - Csepke 293. - Pótlások 295. - Tájszókról 296
Somogyi Géza: Bërtáfol 237
Spitzer Leó: Párhuzamok 57. - Koronáz és koronáztat 120. - A női nevekhez 121. - Pótlások 183
Szily Kálmán: Magánhangzó 60
Trencsény Károly: Pótlások 185
Váró Gedeon: Arany Jánosnak egy kétsége 121
Verő Leó: Vándor magyarok 292
Vikár Béla: Versközi hangképletek 58
Viski Károly: Korhely 180. - Cápunkurt 231. - Az ETSz-hoz 292. - Három Arany-szó 296
Id. R. Vozáry Gyula : Jelentés elhomályosodása 119. - Pótlások
Wertner Mór: A Nyelvtörténeti Szótárhoz 122. Semencin 293
Zolnai Gyula: A képvisel-félek 54. - A mondat fölfogásának történetéhez 176. - Pótlások
185. - Mely, személynévre vonatkoztatva 179
Egyveleg.
Gárdonyi Géza: A „böcstelen" szavak 61
Germanista: A nyelvtudomány az egyetemen 238
Mariánovics Milán: Német hivatkozás magy. nyelvészekre 128
Oltyán Sándor 1 Népetimológia 62
Parászka Gábor: Népetimológia 62. - A nyelv és a háború 63. - A harctér szavaihoz 297
Schuchardt Hugó: Egy német szóról 238
Simonyi Zsigmond: Arany János és a Nyelvőr 124
Spitzer Leó: Dasztikóc 128
Szendrey Zsigmond: Kérelem 188
Trencsény Károly: Mikor Arany jobban ki tudta magát fejezni németül, mint magyarul 297
Wertner Mór: Calepinus 61
Zolnai Gyula: Hibaigazítások 125. - Angol-magyar egyezés? 186
A boche változatai 239
A magyar nyelv és a magyar filozófia 188
A nyelvtudomány csodája 239
Az Arany János Társaság pályatétele 129
Éljen a béke 189
Furcsa népieskedés 129
Hazafiság és nyelvművelés 239
Jókai és a Mór 129
Magyar hadi nyelv 296
Nyarga, irla és társai 187
B. H.: Tud-e a király magyarul? 63
Vitéz 297
Népnyelv.
Apró megfigyelések 70, 197
Állatnevek 133
Betegségek 193
Beszélgetések 65, 130
Családnevek 195, 245
Diáknyelv 244
Gyermeknyelv 243
Helynevek 68, 196, 246
Káromkodások 192
Közmondások 65
Levél 134
Népdal 134
Ragadványnevek 195
Szójátékok 69
Szólások 64, 189, 240
Találós kérdések 192
Tájszók 67, 131, 192, 241, 298
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv