| Előszó a második kiadáshoz | 7 |
| Bevezetés | 9 |
| Építészettörténetünk előzményei Magyarország területén az első évezred végéig | 15 |
| Az ősközösségi társadalom építészete (- I. század) | 15 |
| A római birodalom építészete (I-VII. sz.) | 16 |
| A pannóniai települések kialakulása és fejlődése | 18 |
| Építészeti emlékek | 22 |
| Szentélyek és sírok | 29 |
| A népvándorláskori építészet (VII-X. század) | 29 |
| A vándorló és honfoglaló magyarság építészete (- X. sz) | 29 |
| A római hagyományok továbblépése (VII-X. sz) | 31 |
| Az avar-szláv kultúra építészete (VII-X. sz) | 31 |
| A román stílusú építészet az államalapításról a Tatárjárásig (1000-1241) | 35 |
| Korai román építészetünk István királytól III. Béláig (1000-1173) | 37 |
| Püspöki székesegyházak | 40 |
| Apátsági és egyéb templomok | 46 |
| Román építészetünk virágzása III. Béla uralkodásától a tatárjárásig (1173-1241) | 47 |
| A román fénykor királyi és főpapi építkezései | 53 |
| Szerzetesrendek apátsági és egyéb templomai | 55 |
| Nemzetségi, kegyúri és falusi templomok, kisebb körtemplomok, kápolnák | 71 |
| Világi építészet | 76 |
| A gótikus építészet a tatárjárástól a mohácsi vészig (1241-1526) | 77 |
| Korai gótikánk. Az utolsó Árpádok kora (1241-1300) | 81 |
| Fejlődő és érett gótikánk. Az Anjouk és Zsigmond uralkodásának kora (1300-1440) | 91 |
| Későgótikai építészetünk. A Hunyadiak és a Jagellók uralkodásának kora (1440-1526) | 107 |
| Templomok | 117 |
| A gótika világi építészete | 117 |
| Középkori várépítészetünk | 122 |
| Reneszánsz építészet Mátyás uralkodásától Buda visszafoglalásági (1458-1686) | 139 |
| Korai és fejlődő reneszánsz építészetünk Mátyás uralkodásától Buda elestéig (1458-1541) | 141 |
| Érett és későreneszánsz építészetünk az ország három részre osztottságának idején (1541-1686) | 152 |
| Izlám építészet Magyarországon a török hódoltság korában (1541-1686) | 165 |
| Barokk építészet a harmincéves háborútól a magyar jakobinus mozgalomig (1618-1795) | 173 |
| Korai barokk építészetünk a harmincéves háborútól a szatmári békéig (1630-1711) | 176 |
| Érett barokk építészetünk a szatmári békétől a hétéves háborúig (1711-1760) | 186 |
| A klasszicizáló későbarokk (copf) építészetünk a hétéves háborútól a magyar jakobinus mozgalomig (1760-1795) | 224 |
| Klasszicista építészetünk a magyar jakobinus mozgalomtól a szabadságharcig (1795-1848) | 247 |
| Romantikus építészetünk a szabadságharctól a kiegyezésig (1848-1867) | |
| Eklektika, szecesszió, modern törekvések építészetünkben a kiegyezéstől az első világháborúig (1867-1914) | 287 |
| Korai, fejlett és késői eklektikánk. A műemlékvédelem (1867-1914) | 293 |
| A szecesszió, a nemzeti és a modern törekvések építészete Magyarországon (1890-1914) | 314 |
| Építészetünk a két világháború között (1914-1944) | 325 |
| A szocializmus építészete Magyarországon a felszabadulás óta (1945-) | 341 |
| A városépítés jelentősége | 346 |
| Lakóépületek | 358 |
| Középületek | 372 |
| Mezőgazdasági és ipari épületek | 393 |
| Különleges építmények és műemlékvédelem | 406 |
| Zárszó | 421 |
| Irodalom | 423 |
| Az ábrák eredete | 439 |
| Névmutató | 441 |
| Hely- és tárgymutató | 447 |