Történelem X.

Előszó

Európa és az „új világok" a bécsi kongresszusig Európa és az „új világok" Olyan szószerkezet ez, amelyből számos kérdés és bizonytalanság származik. Emiatt vizsgálódásaink során mellőzzük az immár klasszikusnak tekintett sztereotípiákat, és mivel az a célunk, hogy önálló gondolkodásra ösztönözzünk titeket, inkább arra törekszünk, hogy a fogalomkör tisztázásához nyújtsunk nektek segítséget. Kétségtelen, hogy a tankönyvünk lapjain bemutatott történelem középpontjában Európa áll. Csakhogy melyik Európa? A távoli múltba visszanyúló folyamatosság érzését ápoló, patrimoniális és hagyományőrző, a görög-római és a keresztény kultúra öntőmintáiból kikerült abszolút értékeket védelmező Európa? Avagy talán a szabadelvű és demokratikus Európa, amely a hagyomány és újítás gyakorta heves összecsapásaiból, a múlt és a jelen értékeihez való ragaszkodás és az azokkal való szembefordulás konfliktusaiból született? Annyi bizonyos, hogy az európai modernitás nem egy meghatározott időpontban és nem egy bizonyos országban formálódott. Történelmi tapasztalatok sora hívta létre, hosszas történelmi folyamat, sok-sok kihívás és megannyi tényezőtől meghatározott parancsoló szükségszerűség eredménye. Kialakulásában rengeteg körülmény játszott közre, a politikai és gazdasági berendezkedéstől a térig és időig, a szegénységtől és a bőségtől a sokféle szemléletmódig és magatartásformáig, az írástudatlanságtól a közoktatás elterjedéséig, a tévhitektől a tudományos nézetekig, a háborúktól a békéig, a türelmetlenségtől a toleranciáig, a mindenkori hatalomtól való függéstől és kiszolgáltatottságtól a személyes szabadságig. Ez az időszak, amikor Európának azzal az igen súlyos dilemmával kellett szembesülnie, hogy sikerül-e a múlt értékeit egy „új világ" elvárásaival, a megismerés új horizontjaival összehangolnia, és identitása megőrzése érdekében egy egészen más értékrendre támaszkodva tud-e új értékeket teremteni, vagy pedig gazdasági, politikai, művelődési és szellemi struktúrái válságba kerülnek. Ekként született meg a reform és forradalom alternatívája, alakult ki a maga sokrétűségében a modern európaiság különböző politikai rendszereivel, gazdasági fejlődésének eltérő ütemével, az egész kontinensre kiterjedő kulturális és vallási sokszínűségével. Hiszen a modern Európa egy olyan földrész, amelyen egyszerre több világ is együtt létezik, és ezeknek nem azonos a földrajzuk, különbözik a politikai történetük, mások a vallásfelekezeteik. E sajátságos körülmények közepette a történelmi idő hihetetlenül felgyorsult, Európa és az „Újvilág" kapcsolatai kiszélesedtek. A Föld ekkor vált igazán kerekké, Európa pedig a világ ura lett. A földrajzi felfedezések, a megismerés és a növekvő szükségletek, de a szelekció révén is megszületik a közös törekvések Európája, a szabadság, a demokrácia és a törvényesség általánosan elfogadott eszmerendszerére épülő „nyugati egyetemesség". Mindezek középpontjában a polgár áll, aki tudatosan gyakorolja állampolgári és politikai szabadságjogait, illetve kötelességeit. Mindezek által Európa és a Világ egy olyan új, a közös értékeket integráló formát fedez fel identitása kifejezésére, amely serkentőleg hat az emberi kreativitás kiterjedésére és a nemzeti önazonosság megélésére. Tankönyvünk tehát - a tárgyalt történeti korszakhoz hasonlatosan - egyfajta kihívást hordoz magában, amelyet egyként intézünk a diákokhoz és tanártársainkhoz. Egy dolog kétségtelen: gondolkodásra, cselekvő hozzáállásra, leleményességre biztatunk mindenkit. Azt szeretnénk, ha e munka által a tanár-diák viszony belső energiákat mozgósító partnerséggé válnék, közös erőfeszítéssé a szóban forgó időszak végigjárásához, megismeréséhez és megértéséhez. Olyan tankönyvet indítunk tehát útjára, vágunk bele vele a közös kalandba, amelyet - úgy hisszük - vártatok és kiérdemeltetek. A TÖRTÉNELEM ugyanis, ha csak az események oldaláról közelítjük meg, egy és ugyanaz. Ám a felmerülő kérdésekre rendkívül sokféle választ adhatunk. A lényeg az, hogy a válaszok jól megalapozottak legyenek, érvek és bizonyítékok támasszák alá. Mert végső soron mi is Európa? „Az örökké elégedetlen gondolkodás." Sok sikert kívánunk! A szerzők Vissza