Ragyogó csaták 10.

Előszó

Részlet a füzetből:

"A szovjet repülés szegényes örökséget kapott a cári Oroszországtól. A repülőipar jórészt olyan üzemekben és műhelyekben termelt, amelyek a külföldi gyártmányú repülőgépek és motorok összeszerelésével foglalkoztak. Ezek nem voltak képesek kielégíteni az orosz hadsereg igényeit az első világháborúban. 1916. IV. 16-án az orosz légiflotta parancsnoka a következő táviratot küldte a honvédelmi miniszternek: "A nagysebességű jól felfegyverzett ellenséges gépek száma napról napra nő, viszont a hadsereg nem kap sem gépeket, sem motorokat. Ilyen helyzetben repülőink működése valósággal lehetetlenné válik."
A cári hadsereg repülőgép és motor parkjának helyzetét a világháború végén a következő adatok jellemzik: Az arcvonalon mindössze 243 már javított törzzsel rendelkező repülőgép, 166 vadászrepülőgép volt, többsége külföldi gyártmányú, kiöregedett gép, amelyeket a háború első éveiben Oroszország szövetségesei hadseregükből már kiselejteztek. Kb. 300 kiöregedett repülőgép és repülőgépvezető volt az egész repülő vagyon, amelyet a fiatal szovjetország hadserege készen talált.
A polgárháború kezdetén a repülőgép üzemek nagyrésze az ellenség területén maradt. A moszkvai kisüzemek anyaghiány miatt nem tudtak dolgozni. A haza védelme megkövetelte, hogy a légierőket nyersanyaggal és gépekkel kellett ellátni. Ezt a régi repülőgépek, motorok javításával és a hadizsákmány felhasználásával érték el. Egy ilyen pótlás azt jelentette, hogy gyakran 10 repülőgépből szereltek össze kettőt. A javítóműhelyek nagy munkát végeztek a légierők harci ténykedésének biztosításáért." Vissza