1.035.040

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Zsidók a törökkori Budán

Katus László professzor előszavával

Szerző

Kiadó: Makkabi Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 93 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-7475-74-5
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A 16-17. században a budai zsidóságot a korabeli zsidó források a galut, a szétszóródás egyik legjelentősebb közösségének tartják. A mohácsi vész után, 1526-ban Szulejmán szultán a budai zsidó kereskedőket és kézműveseket magával vitte, s Isztanbulban és a Birodalom egyéb nagy városaiban telepítette le őket, ahol ezek a közösségek még évtizedekig őrizték a budai szokásokat. A budai Zsidó utca azonban hamarosan újra benépesült, s a zsidókat ott látjuk a világbirodalom gazdasági pozícióiban, jelentős szerepet játszanak a török hódoltsági területek és a királyi Magyarország közti kereskedelemben. A bécsi zsidók gyerekei Budán ismerkednek a török nyelvvel és a keleti szokásokkal, a budai zsidók fiai pedig Bécsben sajátítják el a német szót és az európai kultúra elemeit. Egy kortárs megfigyelő szerint "a Törökországban élő zsidók rendesen négy vagy öt nyelvet beszélnek... és többen közülük tizet vagy tizenkettőt."
A törökkori Buda zsidóságának élete és sorsa érdekes, fontos szelete a... Tovább

Fülszöveg

A 16-17. században a budai zsidóságot a korabeli zsidó források a galut, a szétszóródás egyik legjelentősebb közösségének tartják. A mohácsi vész után, 1526-ban Szulejmán szultán a budai zsidó kereskedőket és kézműveseket magával vitte, s Isztanbulban és a Birodalom egyéb nagy városaiban telepítette le őket, ahol ezek a közösségek még évtizedekig őrizték a budai szokásokat. A budai Zsidó utca azonban hamarosan újra benépesült, s a zsidókat ott látjuk a világbirodalom gazdasági pozícióiban, jelentős szerepet játszanak a török hódoltsági területek és a királyi Magyarország közti kereskedelemben. A bécsi zsidók gyerekei Budán ismerkednek a török nyelvvel és a keleti szokásokkal, a budai zsidók fiai pedig Bécsben sajátítják el a német szót és az európai kultúra elemeit. Egy kortárs megfigyelő szerint "a Törökországban élő zsidók rendesen négy vagy öt nyelvet beszélnek... és többen közülük tizet vagy tizenkettőt."
A törökkori Buda zsidóságának élete és sorsa érdekes, fontos szelete a Kárpát-medence, a történeti Magyarország kora újkori históriájának. Ebbe az alig ismert világba enged bepillantást, a korabeli források segítségével Raj Tamás és Vasadi Péter könyve. A budai közösség izgalmas történetén túl a "magyar zsidók szent kardjáról" és a korabeli zsidó irodalomról is olvashatunk benne.
Dr. Katus László professzor Vissza

Tartalom

Előszó (dr. Katus László professzor) 5
A budai zsidó közösség története 1526-1686 között (Vasadi Péter)
Bevezetés 7
A közösség 16. századi története 10
A budai zsidók 1526-os kitelepítése 10
A zsidók visszatérnek Budára 19
A budai zsidó közösség a 17. században 37
Az 1602. évi ostrom 37
A közösség helyzete és belső élete 39
Zsidó szellemi élet Budán 50
A közösség pusztulása 53
Felhasznált irodalom (Rövidítések jegyzéke) 60
A,magyar zsidók szent kardja" (Raj Tamás)
Bevezetés 63
A két kard problémája és lehetséges kora 64
A héber felirat értelmezése 66
A kard keletkezésének történelmi körülményei 69
A szent kardról szóló történeti források 73
A két azonos feliratú kard problémája 75
Összefoglalás és végső következtetések 79
Felhasznált irodalom 81
A magyarországi zsidó irodalom a törökkor végéig (Raj Tamás)
Bevezetés 83
A héber irodalom 85
A jiddis irodalom 91
Felhasznált irodalom 93
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv