Rákóczi Album (rossz állapotú)

Előszó

Pro patria et libertate!... Életét a hazának s a szabadságnak, élete tanulságait az "örök igazságnak" ajánlotta föl. Pro patria et libertate vitte harcba a nemzetet, s a harcok tanulságait megirván, megirta a magyar szabadságharc bölcsészetét. A maga hadakozásáét és minden előtte és utána lefolyt szabadságharcét. "Isten eszköze volt", hogy fölébreszsze a magyarokban a szabadság szeretetét, és Istennek ajánlott lelke ennek a szeretetnek őre maradt századokon keresztül. A lelkesedésnek ő volt a forrása s a reménykedésnek ő volt a biztatója haló poraiban is. A nagy küzdelmekben nemes vezér, s a hosszú megadásban vezércsillag volt. Lobogója köré sereglett az ellentálló nemzet, s emléke köré gyűlt az elnyomott, a tengődő magyarság. A nemzet eszménye volt mint hadverő és mint kétségbeesést legyűrő hős. "Isten eszköze" maradt, hogy éren tartsa a nemzetben a szabadság vesztén érzett keserűséget. Ez a keserűség hatalmas nemzeti energia. Negyedfél századon által a magyarnak életereje volt. Néha megadatott neki, hogy büszke hősiességben kitörjön, mint a vulkán tüze. És földindulás támadt a kitörés nyomában. Máskor az rendeltetett neki, hogy mint büszke fájdalom égesse a magyar lelkületet. Rákóczi Ferenc annak a hősiességnek éltetője s ennek a fájdalomnak őrizője volt. Míg csillaga az égbolton uralkodott, beragyogta a magyar földet, világot gyújtott az elnyomottak lelkében. Sötétség oszlását hirdető hajnalcsillag volt, amelyet a világosságot rajongva áhító nemzet úgy követett, mint a napkeleti bölcsek az ő szentséges égi jelüket. S mikor csillaga letűnt, a nemzet bizakodó vágyakozással leste, figyelte a sötét ég alját, nem gyullad-e ki újból az a tündöklés? Nem ragyog-e ki a csillag útja, hogy hadak csillogó útja legyen? A szabad hazát áhitozók szentjükké avatták Rákóczi Ferencet. S ennek a nemzeti szentnek nem a naptári esztendőnek egyik napja szenteltetett, hanem a messz időnek, a rejtelmes jövendőnek az a napja, amikor majd megint meglobog a pro patria et libertate zászlója. S addig minden perc és minden pillanat ezt a napot kereste. Feléje vonzódtak, mint a dagály hullámai a holdhoz. Az a csudatékony erő, a büszke fájdalom mozdította őket. Vissza