Rákóczi Kassája

Előszó

II. RÁKÓCZI FERENC LESZÁRMAZÁSA
A Rákóczi nemzetség családfája a kora középkorig vezethető vissza. Az elődök révén a fejedelem több jelentős magyar nemesi családdal került rokonságba. Egy latin okirat a "De nobilibus advenis" (Nemes jövevények/betelepülők) már a 12. és 13. század fordulóján említi a nemzetség ősi tagjait: "Sed illi, qui Radoan et Bagath nominantur, eorum generatio de Boemia ortum habent" (Azok, akiket Radványnak és Bogatnak neveznek, nemzetségük eredetét Csehországból veszik). Utódjuk, Pál 1282-ben megvásárolta a Zemplén megyei Rakóc birtokát, és a nemzetség ettől fogva használja a Rákóczi nevet. Öt generációval később, 1505-ben Rákóczi elődei megszerezték Felsővadász birtokát és így a nemzetség még egy előnevet kezdett el használni: Rákóczi de Felsővadász.
A Bocskai István vezette 17. század eleji Habsburgellenes rendi felkelés idején a nemzetség a politikai élet élére került. Mindez fejedelmünk gazdag ükapjának, Rákóczi Zsigmondnak köszönhető, aki támogatta a Bocskai-féle ellenállást, s akit Bocskai halála után 1607-1608-ban Erdély fejedelmének választottak. Az erdélyi fejedelmek sorában a történészek jelenleg őt tartják a Rákóczi-dinasztia megalapítójának. Fia, I. Rákóczi György (1593-1648) a Bethlen Gábor vezette Habsburg-ellenes felkelés hívei és katonai parancsnokai közé tartozott. Ő foglalta el Bethlen számára Kassát 1619. szeptember 7-én egy lovas előcsapat élén. Ehhez az eseményhez fűződik a három katolikus szerzetes: Pongrác István, Grodecky Melichar és Krízin Márk kassai vértanúk halálra kínoztatása. Bethlen halála, majd testvére, István és felesége, Katalin rövid uralkodása után az 1630-1648-as időszakban I. Rákóczi György került Erdély trónjára és haláláig a bécsi uralom ellen harcolt. I. Rákóczi György, II. Rákóczi Ferenc dédapja igazi reneszánsz fejedelem volt, aki tevékenyen részt vett a harmincéves háború katonai és politikai konfliktusaiban. Birtoklása alatt a sárospataki Rákóczi-uradalom gazdaságilag és kulturálisan is magas színvonalat ért el. Ebben az időben tevékenykedett Sárospatakon a "nemzetek tanítója a cseh származású Comenius, akit I. György felesége, Lorántffy Zsuzsanna hívott meg. Vissza