A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Mohács-Sátorhely - Történelmi Emlékhely

Szerkesztő
Fotózta

Kiadó: Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 16 oldal
Sorozatcím: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára
Kötetszám: 29
Nyelv: Magyar  
Méret: 16 cm x 12 cm
ISBN: 963-555-275-0
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Mohácsi Történelmi Emlékhely nemzeti történelmünk egyik sorsdöntő eseményének, az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatának kőben, bronzban, élő és holt fákban megelevenített emlékezete. Megtekintése előtt idézzük fel a csatavesztés közvetlen előzményeit és a csata történetét.
Szulejmán szultán és katonai tanácsa 1525 decemberében határozza el, hogy a következő évben hadjáratot indít Magyarország ellen. A hír 1526 kora tavaszán egy társadalmi, katonai, gazdasági és politikai erejében legyengült országba érkezik. Magyarország már túl van első végzetes sorsfordulóján, a Dózsa-féle felkelés leverésén. Az ország katonai erőtlensége már Nándorfehérvár elestekor (1521-ben) megmutatkozott. Az ostrom ideje, 60 nap nem volt elég, hogy a 60 000 főt kitevő magyar seregek megérkezzenek a vár felmentésére, melyet anélkül vett be a török, hogy akár csak egyetlen ütközetet vívott volna a magyar király hadaival. A Mátyás király idejében még évi 1 000 000 arany forintot kitevő királyi jövedelem II.... Tovább

Fülszöveg

A Mohácsi Történelmi Emlékhely nemzeti történelmünk egyik sorsdöntő eseményének, az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatának kőben, bronzban, élő és holt fákban megelevenített emlékezete. Megtekintése előtt idézzük fel a csatavesztés közvetlen előzményeit és a csata történetét.
Szulejmán szultán és katonai tanácsa 1525 decemberében határozza el, hogy a következő évben hadjáratot indít Magyarország ellen. A hír 1526 kora tavaszán egy társadalmi, katonai, gazdasági és politikai erejében legyengült országba érkezik. Magyarország már túl van első végzetes sorsfordulóján, a Dózsa-féle felkelés leverésén. Az ország katonai erőtlensége már Nándorfehérvár elestekor (1521-ben) megmutatkozott. Az ostrom ideje, 60 nap nem volt elég, hogy a 60 000 főt kitevő magyar seregek megérkezzenek a vár felmentésére, melyet anélkül vett be a török, hogy akár csak egyetlen ütközetet vívott volna a magyar király hadaival. A Mátyás király idejében még évi 1 000 000 arany forintot kitevő királyi jövedelem II. Lajos uralkodásakor 200 000 forintra esik vissza. Magyarország politikai gyengeségét II. Lajos segélykérő leveleinek fogadtatása is példázza. Lajos sógorai: V. Károly német-római császár, Ferdinánd osztrák főherceg és nagybátyja, Zsigmond lengyel király éppúgy elutasítják a segítséget, mint Franciaország és Velence. Ki saját gondjaira, ki a törökkel kötött szövetségére hivatkozik, ki elvtelenül ígérget, s végül még követeik is elhagyják az országot. A csata idején már csak VII. Kelemen pápa 1524-ben hazánkban küldött nunciusa, a szicíliai báró, Burgio Antal az egyetlen itt maradt külföldi követ. Ő az, aki végig osztozik a védelmi gondokban, a pápa küldötte 25 000 aranyforinton 4000 fős zsoldos sereget fogad. Vissza
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Mohács-Sátorhely - Történelmi Emlékhely Mohács-Sátorhely - Történelmi Emlékhely Mohács-Sátorhely - Történelmi Emlékhely Mohács-Sátorhely - Történelmi Emlékhely

A borító enyhén kopott.

Állapot:
860 ,-Ft
4 pont kapható
Kosárba
konyv