Régi keleti imaszőnyegek

Előszó

Részlet:
1. Erdélyi szőnyeg. Kisázsia. Usák. XVII. század második fele. Mérete: 118x166 cm. Gyapjú. Csomó: jordesz. Csomószám: 1180/dm2. Piros kettős imafülkés tükrében szemben álló sárga vázákból kinövő indás virágok. Kék alapú sarkaiban rozetták és növényi díszek. Keretsávjában piros alapon hosszúkás medailonok, s ezekben négyágú és egy helyen kétágú díszítmények. Külső és belső keretszegélye egyező, fehér alapon csillagos mintákkal. Két végén szövött széllel. Színei: vörös, kék, sárga, fehér és barna.
A szőnyegkultuszról nagyon sok adat maradt fenn a IX-X. századból, ennek ellenére sincs határozottan eldöntve, hogy mióta használtak a muzulmánok imaszőnyeget Baládhuri IX. századi arab történész szerint a mohamedánok kezdetben az imánál kövekre és a homokra borultak le, Tirmidhi (meghalt 892-ben) pedig a szövött szőnyeget és a padlóburkolatot említi. Mohamed próféta az imánál valamilyen kelmét használt (szül. 571-ben és meghalt 632-ben), s Muáwija kalifa a VII. században gyékényt. A kairói al-Azhar mecset 1009-ből származó leltárában különbséget tesznek az abadáni és az egyszerű gyékényszőnyegek között. Érdekesebb, hogy a X. században élt Ibn Abd al-Aziz asz-Szuszi nevű férfiú, amikor beállt muzulmán szerzetesnek, a következőket mondogatta: "Fogtam a z imaszőnyegemet, mely olyan hosszú volt, mint a nap, s levágattam a bajuszomat, melyet korábban meghagytam". Ez az első említése az imaszőnyegnek. A formára és a méretére is utalás történt, továbbá arra, hogy az illető magával vitte a dervisrendbe az imaszőnyegét és mint mohamedán keleten szokás volt, levágatta az arcát ékesítő szőrzetet. (Egyébként csak a rajongók, a feltűnni vágyók és a dervisek vágatták le a szakállukat, mert a tisztes emberi külső enélkül elképzelhetetlen volt.) Vissza