Régi szegedi konyha

Fülszöveg

A régi szegedi konyhát bemutató kötetünk két személyre koncentrál: a XIX. század második felének és a XX. század első felének két legjelentősebb szegedi „gasztronómusára", szakácskönyszerzőjére: „Rézi nénire", azaz Doleskó Teréz főzőnőre, a szegedi piaristák szakácsnőjére, és egyik legnépszerűbb írónk, Móra Ferenc feleségére, Walleshausen Ilonára. Míg a kor gyakorlata az volt, hogy főként franciából németre és abból magyarra fordított szakácskönyveket adtak ki „nemzeti", „magyar", „hazai" címszók alatt, addig Rézi néni és Móráné munkái alapvetően eredeti alkotásoknak tekinthetők: az alföldi és a szegedi konyha megjelenik bennük, szerzőik valóban léteztek, ellentétben például Czífray István nádori szakácsmesterrel. Mindkét szakácskönyvet rengetegszer kiadták, átírták, átszabták a kor igényeinek megfelelően, általában mindenféle filológiai lelkiismeret-furdalás nélkül. Mi két unikális kötet megjelentetése mellett döntöttünk.
Azért választottuk Rézi néni munkájának 3. kiadását... Tovább

Fülszöveg

A régi szegedi konyhát bemutató kötetünk két személyre koncentrál: a XIX. század második felének és a XX. század első felének két legjelentősebb szegedi „gasztronómusára", szakácskönyszerzőjére: „Rézi nénire", azaz Doleskó Teréz főzőnőre, a szegedi piaristák szakácsnőjére, és egyik legnépszerűbb írónk, Móra Ferenc feleségére, Walleshausen Ilonára. Míg a kor gyakorlata az volt, hogy főként franciából németre és abból magyarra fordított szakácskönyveket adtak ki „nemzeti", „magyar", „hazai" címszók alatt, addig Rézi néni és Móráné munkái alapvetően eredeti alkotásoknak tekinthetők: az alföldi és a szegedi konyha megjelenik bennük, szerzőik valóban léteztek, ellentétben például Czífray István nádori szakácsmesterrel. Mindkét szakácskönyvet rengetegszer kiadták, átírták, átszabták a kor igényeinek megfelelően, általában mindenféle filológiai lelkiismeret-furdalás nélkül. Mi két unikális kötet megjelentetése mellett döntöttünk.
Azért választottuk Rézi néni munkájának 3. kiadását 1882-ből, mert ez az utolsó olyan kiadás, amikor Doleskó Teréz még élt, tehát valószínűleg ő hagyta jóvá a szöveget. Ebből a kiadásból jelen tudásunk szerint csupán egy példány létezik, az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona. Móráné könyvének viszont egy sokáig lappangó „őskiadását" választottuk, ez is ritkaság tehát, két példányt ismerünk belőle. 1922-ben jelent meg Szegeden Mit főzzünk? Mindenkinek nélkülözhetetlen szegedi szakácskönyv címmel, az előszót Móra Ferenc írta. E receptgyűjteményekhez írt bevezető esszéimben arra keresem a választ, hogy ki volt Teréz és Ilona, és müveik miért jelentősek és megkerülhetet-lenek a szegedi és a magyar gasztronómia történetében.
Cserna-Szabó András Vissza