| Előszó | 9 |
| A területi irányítás történeti és elméleti alapjai | 11 |
| A területi hatalommegosztás története | 13 |
| A területi közigazgatás-szervezés alapfogalmai | 16 |
| Decentralizáció - dekoncentráció | 16 |
| Uniátius és föderatív állam | 23 |
| A területi decentralizáció alapelvei | 26 |
| Ultra vires és általános felhatalmazás | 26 |
| Ultra vires | 26 |
| Általános felhatalmazás, széles felelősség | 27 |
| Szubszidiaritás | 30 |
| Hálózat paradigma | 32 |
| Az önkormányzati szerepkörök | 32 |
| Állami irányítás - ellenőrzés a helyi szervek felett | 35 |
| A területi szervezeti formák pluralizálódása | 36 |
| A területi igazgatás szintjei | 39 |
| Az önkormányzati rendszerek alapszintje | 41 |
| Integrált települési önkormányzati rendszerek | 42 |
| Fragmentált települési önkormányzati rendszerek | 44 |
| Önkormányzati társulások | 48 |
| A városigazgatás speciális formái | 51 |
| Agglomerációs igazgatás | 52 |
| A nagyvárosi igazgatás decentralizálása | 55 |
| Új jelenségek a rurális térségek igazgatásában | 59 |
| A területi közgazgatási egységek struktúrája | 61 |
| Az alsó középszintek | 62 |
| Egyszintű területi önkormányzati beosztású államok területi önkormányzatai | 64 |
| Többszintű területi beosztással rendelkező államok | 67 |
| Területi önkormányzat nélküli országok területi igazgatása | 70 |
| A kormányzat alatti (szubnacionális), illetve "felső közép" szintek | 71 |
| A regionalizmus motivációi | 72 |
| Regionális önkormányzati szinttel rendelkező országok | 76 |
| A föderalizált államok "régiói" | 79 |
| A rendszerváltó kelet-közép-európai országok területi közigazgatása | 84 |
| Regionális politika - a közigazgatás-szervezés új kihívása | 87 |
| A regionális érdekviszonyok tartalma | 89 |
| A regionális érdekviszonyok érvényesülése központi szinten | 91 |
| A regionális érdekek megjelenése nemzetközi szinten | 94 |
| A regionális politika és modellváltozásai | 96 |
| A regionális politika fejlődési korszakai | 96 |
| A regionális különbségek kezelésének néhány közjogi eszköze | 97 |
| Állami újraelosztás | 97 |
| Területi tervezés | 100 |
| Az irányítási-intézményi viszonyok változása a regionális politikában | 103 |
| A regionális szintek felértékelődése | 104 |
| A speciális területfejlesztési, partnerségi intézmények elterjedése | 105 |
| Fejlesztési ügynökségek | 106 |
| Public-private partnerségi szervezetek | 107 |
| Az önkormányzatok gazdaság-, illetve területfejlesztési aktivitásának erősödése | 108 |
| A területfejlesztés és a közigazgatás kapcsolatrendszere a rendszerváltás előtt Magyarországon | 111 |
| Hierarchikus tanácsrendszer és voluntarista területfejlesztési politika | 113 |
| A tanácsrendszer liberalizálása és az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció, 1971 | 116 |
| A terület- és településfejlesztési politika megkésett korrekciója 1985-ben | 121 |
| A területpolitika régi és új modelljének találkozása két rendszer határán | 125 |
| A terület- és településfejlesztés forrásszerkezetének átformálódása | 125 |
| A területi politikai döntési mechanizmus 1990 előtti reformelképzelései | 126 |
| A terület- és településfejlesztés célrendszerének átalakulása | 127 |
| Az önkormányzati modellváltás civiltársadalmi, politikai előzményei | 128 |
| A helyi-területi hatalomgyakorlás közjogi-politikai keretei Magyarországon a rendszerváltás után | 131 |
| A helyi hatalom intézményesítése | 133 |
| A magyar önkormányzati rendszer legfontosabb szerkezeti sajátosságai | 135 |
| Az önkormányzati rendszer struktúrájának szabályozása | 135 |
| A települési igazgatási szint strukturális jellemzői | 135 |
| A területi önkormányzati szint helyzete | 139 |
| Az önkormányzati belső szervezet | 141 |
| Önkormányzatok és helyi társadalom | 143 |
| A területi államigazgatás átalakulása | 144 |
| A területi irányítás továbbfejlődésének eseményei 1994 után | 149 |
| Az önkormányzati törvény módosítása | 149 |
| A területi államigazgatási reform | 152 |
| Területszervezési dilemmák a kilencvenes évek végén | 155 |
| A megyei földrajzi beosztás történeti áttekintése | 156 |
| Az 1990-1996 között létrejött kistérségi szerveződések alapvető jellemzői | 158 |
| A regionalizációs kísérletek története | 161 |
| Regionális politikai modellváltás - a területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon | 165 |
| Regionális politika 1996-ig | 167 |
| A rendszerváltás kihívásai | 167 |
| A területfejlesztés központi szereplői | 169 |
| A területfejlesztés területi szereplői | 171 |
| A területfejlesztési modellváltás, a területfejlesztési törvény előkészítésének politika és elméleti összefüggései | 176 |
| Az 1996. évi területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény - a regionális politika új modelljének elvi alapjai | 180 |
| A területfejlesztés új intézményrendszere | 183 |
| Az intézményrendszer szabályozásának folyamata és sajátosságai | 183 |
| A területfejlesztés országos irányítása | 190 |
| A területfejlesztés regionális szintje | 195 |
| A szabályozás | 195 |
| A regionális tanácsok működési tapasztalatai | 201 |
| A területfejlesztési intézményrendszer kulcsszereplői, a megyei területfejlesztési tanácsok | 212 |
| A szabályozás | 212 |
| A megyei területfejlesztési tanácsok működési tapasztalatai | 213 |
| A kistérségi társulások | 220 |
| Területi információs, monitoringrendszer, a területfejlesztési intézmények szervezeti környezete | 222 |
| A területfejlesztési intézményrendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok | 226 |
| A kormányzati koordináció megerősítése | 227 |
| A régiók megszilárdítása | 228 |
| A megyei szint újragondolása | 231 |
| Kistérségek helyzetbe hozása | 232 |
| A regionális politikai eszközrendszer és intézményrendszer kiszélesítése | 233 |
| A területfejlesztési modellváltás hatása az önkormányzati és államigazgatási szektorra, valamint a területfejlesztés többi szereplőire | 235 |
| A települési önkormányzatok térbeli érzékenységének növekedése | 235 |
| Csalódott, helyüket kereső megyei önkormányzatok | 236 |
| "Korporálódó" területi közigazgatás | 239 |
| A magyar területi közigazgatással szembeni elvárások a régiók Európájában | 241 |
| A rendszerváltás hatása a közigazgatás rendszerére | 243 |
| Főbb fejlődési irányok a magyar közigazgatási struktúrában | 246 |
| Állami visszavonulás - a közhatalmi, bürokratikus elemek rovására | 246 |
| Szervezeti pluralizmus - rugalmasabb működés | 246 |
| Decentralizáció - dezintegráció | 247 |
| A szakmai színvonal és a hatékonyság romlása | 248 |
| A kormányzati reformelképzelések jellemzői | 248 |
| A területi közigazgatás-szervezés közös alkotmányos alapelvei | 250 |
| Önkormányzati dominancia és hatékony állam | 251 |
| Demokratikus, ellenőrzött, szabályozott közigazgatás | 252 |
| A szektorok és szintek közötti munkamegosztás elvi keretei | 254 |
| A regionális politika irányítási szükségeletei és a területi közigazgatás jövőképe | 255 |
| Gyenge régiók - erős megyei területfejlesztési tanácsok | 257 |
| Erős területfejlesztési régiók - erős megyei területfejlesztési tanácsok - átalakuló kistérségek | 258 |
| Erős területfejlesztési régiók - megszűnő megyei területfejlesztési tanácsok - erősödő megyei önkormányzatok | 259 |
| Politikai régiók - a megyék felett vagy a megyék helyén | 260 |
| A régióépítés stratégiája | 262 |
| A regionális funkciók köre | 263 |
| A területi igazgatási szintek száma | 265 |
| Makropolitikai összefüggések | 267 |
| A szintek közjogi státusa | 268 |
| A régiók száma, központja és határa | 269 |
| Regionális identitás erősítése, kiépítése - regionális PR -, marketing | 270 |
| Irodalom | 275 |
| Mellékletek | 291 |
| Tárgymutató | 299 |
| Névmutató | 301 |
Folytatás Microsoft-tal