Remény és valóság

Előszó

Ennek a könyvnek a kézírási példánya már vagy 20 évvel ezelőtt elkészült, de a kiadását a tartalma miatt, csak most lehetett megvalósítani. Az elmúlt 1990-es évben az élettörténetemről írt részt az ,ítéltem" című könyvemben jelentettem meg. Az 1989-es évben a „vasfüggöny" felszámolásával végérvényesen befejeződött a Kelet és Nyugat közötti hidegháború. Minden békeszerető ember, velem együtt örvendett ennek és reméltük, hogy a háborús veszély az életünkben több nem okoz problémákat. De úgy látszik tévedtünk. Most az Észak és Dél közötti „Golf-háború" bizonyította be a régi pesszimista álláspontomat az emberiségről így a régi elképzelésem a béke biztosításáról, időszerű lett. Ezért szeretném ezt itt most közölni az olvasóval. Természetesen a későbbi világeseményekkel kibővítettem. Nekem az 1956-os Szabadságharc vérbetiprása következtében menekülnöm kellett és azóta Svájcban élek. Nekem Nyugaton jól ment a sorom. Bár itt is dolgozni kell, méghozzá pontosan. És itt sem minden arany, ami fénylik. De én mindenütt megtaláltam a helyemet. Lehetőségem nyílt a Világ nagy részének megismerésére. Jártam 36 országban és az Antarktisz kivételével minden kontinensen. Szerettem a politikáról tájékozódni, de soha semmilyen pártba nem léptem be, és nem is fogok. Mert a politika mindenütt szennyezett. Azért, mert az emberek sehol sem angyalok. A valóság az, hogy az állatvilágból való származásunk, felemelkedésünk nagyon lassan történik, és nagyon sok állatiasság jellemző a mai emberre. A haláltól, az elmúlástól való félelem, a hatalomért, pénzért folyó küzdelem nem ad lehetőséget az embereknek egy szép élethez. Én megpróbáltam nem a pénzért, hanem a pénzből élni. A hatalmat mindig egy kábítószernek tartottam, és távoltartottam ettől magamat. Vezető állásra soha sem vadásztam, pedig lehetőségem lett volna erre, és ha önállósítottam volna magamat, akkor most talán egy pénzproblémával megterhelt, szívbajban szenvedő üzlettulajdonos lennék, álmatlan éjszakákkal és átdolgozott hétvégekkel küzdenék - és a pénz rabja lennék. Itt szeretném közölni az olvasóval kívánságaimat, és véleményemet a szabad demokratikus (népkívánság szerinti) rendszer megszületéséhez. Szerintem Magyarország függetlensége csak a megszálló szovjet csapatok kivonása után érhető el. Minden politikai erőt a megalakulásban lévő Európai Szövetségbe való belépés érdekében kell összpontosítani. Vissza