Fülszöveg
Pálfy Gyula néptanítói tevékenységét Sövényházán, a mai Ópusztaszeren a kutyanyaki iskolában kezdte. Megélte Kutyanyak legvirágzóbb és legszomorúbb korszakát. Ezen a jogon mond búcsúzó és egyben emléket fenntartó Rekviemet, mint a tanyasor tanítója, de úgy is, mint a nevelés lépcsőit végigjáró tanító, tanár, bölcsész-doktor, főiskolai docens.
A forradalom idején mondott kijelentéseiért állásvesztésre ítélték, akkor már mint a Szegedi Tanárképző Főiskola tanársegédét.
Az 1956-os forradalmat követően a Fóti Gyermekvárosban vállalt szakközépiskolai, otthonvezetői munkát. Bölcsész-doktori értekezése is a gyermekvédelem pedagógiájához dolgozott ki elméleti és gyakorlati segítséget.
Pedagógiai pályájának csúcsán az Egészségtudományi Egyetem főiskolai karán az egészségnevelők, védőnők szociálpedagógiai-kommunikációs képzésében vett részt.
Iskolaigazgatói, majd főiskolai docensi munkáját a társadalom „kiváló tanár" kitüntetéssel és Apáczai díjjal ismerte el.
*
Juhász Antal több mint...
Tovább
Fülszöveg
Pálfy Gyula néptanítói tevékenységét Sövényházán, a mai Ópusztaszeren a kutyanyaki iskolában kezdte. Megélte Kutyanyak legvirágzóbb és legszomorúbb korszakát. Ezen a jogon mond búcsúzó és egyben emléket fenntartó Rekviemet, mint a tanyasor tanítója, de úgy is, mint a nevelés lépcsőit végigjáró tanító, tanár, bölcsész-doktor, főiskolai docens.
A forradalom idején mondott kijelentéseiért állásvesztésre ítélték, akkor már mint a Szegedi Tanárképző Főiskola tanársegédét.
Az 1956-os forradalmat követően a Fóti Gyermekvárosban vállalt szakközépiskolai, otthonvezetői munkát. Bölcsész-doktori értekezése is a gyermekvédelem pedagógiájához dolgozott ki elméleti és gyakorlati segítséget.
Pedagógiai pályájának csúcsán az Egészségtudományi Egyetem főiskolai karán az egészségnevelők, védőnők szociálpedagógiai-kommunikációs képzésében vett részt.
Iskolaigazgatói, majd főiskolai docensi munkáját a társadalom „kiváló tanár" kitüntetéssel és Apáczai díjjal ismerte el.
*
Juhász Antal több mint harminc éven át néprajzkutató a szegedi múzeumban. 1991-től nyugalomba vonulásáig tanszékvezető docens, majd egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén. Az 1970-es években készítette az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi gyűjteményének terveit és részt vett több épületeggyüttes telepítésében és berendezésében (szegedi tanya, hódmezővásárhelyi tanyai olvasókör, szentesi tanya, kovácsműhely stb.).
Fő kutatási területe: a dél-alföldi tanyák településnéprajza, népi építészet, kézművesség, népi társadalom és életmód. Több önálló kötete jelent meg, fontosabbak: A szegedi táj tanyái, 1989.; A szegedi táj vonzásában. 2004.; A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre. 2005. Hat település-monográfiát szerkesztett (Tápé, Kistelek, Mórahalom, Mindszent stb.) és több néprajzi, történeti tanulmánykötet közreműködője.
Több szakmai kitüntetésben részesült (Jankó János-díj, Györffy István díj, Bél Mátyás emlékérem, Csongrád megye Alkotói díja, Tömörkény-díj).
Vissza 
