| Bűntudat | |
| Előszó és ajánlás | 7 |
| Invokáció | 9 |
| Utazás és vidék | 11 |
| Oláhcigányok és a halottlátó asszony | 19 |
| Dormánd és a dormándi ház | 28 |
| Kóborlás és gondolatok | 32 |
| Eperfák és névnapok | 39 |
| Elődökről és búcsújárásokról | 46 |
| Falusiak és urbánusok | 52 |
| Pipákról, tűzvészről | 57 |
| Remeték, kolduló barátok, vándorló cselédek | 62 |
| Iskolázás, tanítók, házitanítók | 70 |
| Tanuló szegény parasztgyerekek | 77 |
| Váltó, ital, kártya | 82 |
| Papok és katonák | 90 |
| Szegény rokonok, parasztrokonok | 99 |
| "Lelki rokonság", keresztelők | 105 |
| Urak és cselédek | 111 |
| Szakácsnők, konyhalányok, tanyasi cselédek | 117 |
| Urak és parasztok | 122 |
| Egészségről, nyavalyákról | 126 |
| Idelaisták, és hazaárulók | 132 |
| Művelődés és tudatlanság | 138 |
| Egyház és papok | 142 |
| Összetartás és marakodás | 148 |
| Urak, parasztok, zsidók | 155 |
| Virtus és hősiesség | 162 |
| Olajügynökök, Vadúr és a fajta karikatúrái | 166 |
| Bűn és bűnhődés | 172 |
| Cigányokról | 176 |
| Állatok, fák és természet | 180 |
| Közjáték. Gondolkodók, humanisták, a fajta kitűnőjei | 186 |
| Búcsúzhatunk, Horatiust dúdolja a szél | 189 |
| Az Ősök és utódok-ban foglalt események, történetek, idézetek sorrendje | |
| Introductio | |
| 1865-ben, nyári délután, fenn Máramarosban, egy falusi kocsma udvarán üldögél egy szegény fiatal vándorlegény | |
| Kupecek és marhahajcsárok | |
| Esteledik, a vándorlegény nekivág a hegyeknek | |
| Az öreg éjjeliőr megmutatja neki Máramarossziget felé a járatlan utat | |
| A világ helyzete 1865-ben Magyarországon | |
| Első veszedelem: a legény vándorló oláhcigányok kezébe kerül | |
| Töredékek D. János máramarosszigeti csizmadiamester emlékirataiból (1899) | |
| A "szín" és annak felavatrása | |
| A hatalmasok gőgjéről | |
| A városi polgárságról, városok fejlődésének akadályairól | |
| Kis Bálint csizmadia zsugoriságáról, kapzsiságáról | |
| Vásáros, vándorló csizmadiákról. Egy régi vásári emlék | |
| Mesterek, segédek és tanulóinasok viszonyáról | |
| Özvegységről, új házasságról | |
| A családi élet tisztességéről | |
| Nagy Mihály-Papó alakja és jelleme | |
| Első feleségről, annak haláláról | |
| elhalt szülőkről | |
| Tűzvész pusztítja el a házat, a fiatal legény útnak indul Máramarosba | |
| Az ismeretlen jövő | |
| Könyvekről, olvasásról, műveltségről | |
| A fejlődés útját meggátolni nem lehet | |
| Idézet az Ótestamentumból | |
| Szerződés D. János és felesége között, békés megállapodásból | |
| Csendes beszélgetés a szőlőhegyen | |
| Az élet értelme és tanulságai | |
| Második veszedelem: császári pandúrok az alkonyatban szökött katonalegények után kutatnak a hegyen | |
| A vándorló legényke pandúrok gyűrűjébe kerül | |
| Részletek Bilák Róbert ny. pénzügyi tanácsos naplójából (1920) | |
| Kifőzés az Izabella utcában, pénzromlás, háború | |
| A pusztuló polgárság tragédiája | |
| Múltja és jövője | |
| Máramarosszigeti rokonságról | |
| Szigeti hírek | |
| Nagy Mihály-Papó szállást épít a szegény napszámosoknak | |
| Az emberek egymás iránti érdektelenségéről, kegyetlenségéről | |
| D. Jani orvostanhallgatóról. Személye és jelleme | |
| Az emberiség igazi jótevői: a kétkezi munkások | |
| Versidézet Aulus Persius Flaccustól | |
| Harmadik veszedelem: éjszaka van már, s benn az erdőben a vándorlegény előtt haramiák állják el az utat | |
| Bilák Viktor dél-amerikai szőrmekereskedő jegyzeteiből (1926) | |
| Santa Cruzban, a Hotel Bolivarban | |
| Elveszett álmok és az élet valóságai | |
| A természet és az emberi természet ellentmondásai | |
| Beszámoló Nagy Mihály-Papó haláláról | |
| Az Izabella utcai kifőzés nyomasztó emlékei | |
| Egy Seneca-idézet | |
| Remény és gondolatok a Mercerias utcában | |
| Az emberiség múltja, jövője és reményei | |
| Negyedik veszedelem: a vándorlegény kolerások közé kerül | |
| Kis András kereskedelmi tengerész feljegyzéseiből (1934) | |
| Szerelem és hajótörés | |
| Mit értenek a hajózáshoz párnás ajtaik mögött a hamburgi urak? | |
| Marcus Aurelius vallomásaiból | |
| Látogatás D. Jani New York-i rendelőjében | |
| Beszélgetés a küzdelmes múltról és a szigeti emlékekről | |
| Nagy Mihály-Papó halála után az örökösök kizavarják szállásukból a szegényeket | |
| Miért indult világgá Kis András Máramarosszigetről? | |
| Egy új élet reményei | |
| Ötödik veszedelem: vihar kezdődik, a vándorlegényt megtámadják a vad erdei állatok | |
| Dr. D. János New York-i orvos leveleiből (1941) | |
| Esti séta a domboldalon, a Hudson folyó fölött | |
| Gőgről, önhittségről, az emberiség testi és lelki nyavalyáiról | |
| Egy Ruskin-idézet | |
| Emlékezés a gyermekkorra, Máramarosszigetre | |
| Egy Montaigne-idézet | |
| Emlékezés a szülői házra | |
| Szerződés D. János csizmadiamester és felesége között (Ismétlés) | |
| Országos nyomorúságokról, régi hírlapok tükrében | |
| Kis Bálint emléke | |
| Régi történet az égő gyertyaszálról | |
| Kézi mesterségek dícsérete | |
| Csizmadia és főispán | |
| Nagy Mihály-Papóról, egy bábaasszonyról | |
| Erzsi mosónőről és Dobay Sándor iskolaigazgatóról | |
| Az egyetemen való megcsúfolásról | |
| A háború pusztításairól | |
| Kis András kereskedelmi tengerész sorsáról | |
| Az emberiség derűsebb jövőjéről | |
| Részlet a Morus Tamásból | |
| Hatodik veszedelem: szörnyű vihar tombol a hegyek között | |
| A természet erői elől barlangba bújik a vándorló legény | |
| D. Virginia egyetemi hallgatónő feljegyzéseiből (1948) | |
| Egyetemi tanulmányok és Pierre | |
| Példázat és kaland egy Bázel környéki tanyán | |
| Régi történet az égő gyertyaszálról (Ismétlés) | |
| Einstein-, Spinoza-, Kant-idézetek | |
| Emlékezés elődökre | |
| Egy régi máramarosszigeti emlék | |
| Ősök és utódok | |
| Idézet egy Voltaire-levélből | |
| Felszállt a köd, elmúlt a vihar, lenn a völgyben az alvó Máramarossziget már látható | |
| A szegény vándorlegény szállást talál, és a teméntelen megpróbáltatás után álomra hajtja fejét | |
| Az éjjeliőr kürtjébe fúj, és lassan megindulnak az idő kerekei... | |
