Renaissance Olaszországban I.

A kényurak kora

Szerző

John Addington Symonds

Fordító

Pulszky Károly

Budapest

'John Addington Symonds: Renaissance Olaszországban I. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1881
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	502 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Athenaeum r. társ. könyvnyomdája nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen kötet első részét képezi oly munkának, mely az olaszországi renaissance-al foglalkozik. A második részben majd a képzőművészetekről és a tudományok föléledéséről szólunk; a harmadikat az... Tovább

Tartalom

A renaissance szelleme
Nehézségek az évszám meghatározása körül	2
A renaissance szó értelme	4
A gondolkodás szabaddá lesz	6
A hűbéresség viszonya a renaissancehoz	7
A renaissance előjelei a középkorban	8
Abelard	8
Bacon	8
Joachimus de Flora	8
A provencalok	8
Az eretnekek	8
II. Frigyes	9
Dante	9
Petrarca	9
Boccaccio	10
Az olaszok physikai képessége	11
A tudományok föléledése	13
A két nagy felfedezés: a világ és az ember	13
A világ-egyetem s a földgolyó átkutatása	15
Tudomány	15
Képzőművészet és kutatás	16
A művészetek az egyház fölfogását emberivé teszik	17
A kutatás történetének három korszaka	18
Az óhajtás kora	18
A megszerzés kora	19
Julia holttestének mondája	20
A könyvnyomtatók és kritikusok kora	22
A lelkiismeret fölszabadítása	23
A reformatio s a modern kritikus fölfogás	25
Mechanikai találmányok	26
Olaszország helye a renaissanceban	27
A kényurak kora
A XIV. és XV. századnak jellemző tulajdonságai Olaszországban	29
Olaszország viszonya a birodalomhoz s az egyházhoz	30
Az olasz uralkodók jogczimének törvénytelen volta	31
Az egyéniségnek szabad kifejlődése	32
II. Frigyes és példájának hatása	34
Ezzelino da Romano	37
Az olasz kényurak hat fajtája	38
Hűbéres urak	38
A birodalom vicariusai	39
A nép hadnagyai	39
Condottieri	39
A pápák öcscsei és fiai	40
Kitűnő polgárok	41
Az olaszok képtelensége községi kormányzatra	42
A hatalom bitorlására kifejleszti az egyénnek képességeit	44
Hogyan él a kényur?	44
Családi bűnnek példái az uralkodó családokban	47
Az olasz zsarnok leírása Macaulaynál	48
A zsarnok leírása Savonarolanál és Matteo Villaninál	49
A nagyobb kényuraságok fölemésztik a kisebbeket a XIV. században	50
A Viscontiak története	69
Francesco Sforza	71
A zsoldos vezérek szerepe az olasz politikában	72
Zsoldos háború	73
Alberico da Barbiano	74
Braccio da Montone	75
Sforza Attendolo	75
A Sforza-ház története	79
Galeazzo Maria Sforza meggyilkoltatása	82
A zsarnokölés ethikája Olaszországban	84
A kényurak viszonya a művészetekhez és tudományhoz	84
Sigismondo Pandolfo Malatesta	85
Federigo Urbino herczege	89
Vittorino iskolája és az urbinoi udvar	90
Castiglione Cortigianoja	102
Az olasz Cortegiano és a modern gentleman	102
Visszatekintés	104
A köztársaságok
Az olasz köztársaságok jellegének különféleségéről	106
A községek jellemének hasonlatossága	107
A polgári jogok	109
A zavarok okai a községekben	111
Az alkotmányok idomíthatóságában való hit	112
Genua	113
Savonarola alkotmánya	113
Machiavelli beszéde X. Leóhoz	115
A pártok és érdekek sokfélesége	117
Siena	119
Az olasz városok kicsinysége	120
A községek bizalmatlansága és irigysége	123
Velenczének kivételes helyzete	124
Velencze alkotmánya	127
Bölcs kormány rendszer Velenczében	129
Firenze és Velencze sorsa	131
Firenze hatóságai	136
Balia és Parlamento	137
A Mediciek fondorlatai	139
Párhuzam Firenze és Velencze közt	141
Párhuzam Görögország és Italia közt	144
Lényeges különbségek	145
Az olasz községek kereskedő jellege	146
Agnolo Pandolfini: Trattato della Famiglia s a Firenzeben uralkodó polgári hang és a polgár eszménye	150
A zsoldos hadak	152
A firenzei történetírók
Firenze, a szellem városa	154
Bírvágy, kíváncsiság és szépség szeretete	154
A firenzei történetírás	155
A történetnek philosophicus tanulmányozása	157
Ricordano Malaspina	158
A firenzei történetírás s a többi olasz város chrónikái	159
A Villaniak	160
Az 1300-ik esztendő	160
Statistika	164
Dante politikai munkái és röpiratai	166
Dino Compagni	168
Firenze latin történetírói a XV. században	169
Lionardo Bruni	170
Poggio Bracciolini	170
A XVI. század első felének történetírói	171
A tett és írás emberei: a doctrinaire-ek	171
Firenze 1494 és 1537 közt	172
Varchi	174
Segni	174
Nardi	174
Pitti	174
Nerli	174
Guicciardini	175
Ezen írók politikai fontossága	175
A firenzei függetlenség végső évei és az 1529-iki ostrom	176
A pártok állása	177
Filippo Strozzi	278
A történetírók nézete a firenzeiek gyengeségéről	183
Irodalmi tulajdonságaik	185
Francesco Guicciardini	186
Niccolo Machiavelli	186
A tudós államférfiak	187
Ellentét az élet s az irodalom közt	187
Guicciardini életrajza	192
Istoria d'Italia	194
Dialogo del Reggimento di Firenze	198
Storia Fiorentina	198
Ricordi	199
Machiavelli életrajza	201
A nemzeti sereg terve	203
A Principe ajánlása	211
Az olasz renaissance politikai erkölcsei	214
Discorsi	216
A háború művészetének hét könyve	217
Firenze története	219
Machiavelli: Il Principe
Machiavelli őszintesége ez értekezésében	220
A machiavellismus	221
Öntudatos kynismusa politikai elméletének	221
A fejedelem elemzése	222
A fejedelemségek kilencz fajtája	223
A hódító érdeke politikájának egyedüli indító oka	224
XII. Lajos kritikája	226
Hűbéres monarchia és keleti despotismus	227
Szabad város leigázásának három módja	227
Pisa példája	228
Kalandorok alapította fejedelemségek	228
Mózes	229
Romulus	229
Cyrus	229
Theseus	229
Savonarola	230
Francesco Sforza	230
Cesare Borgia	231
Machiavelli személyes összeköttetése Cesareval	232
Machiavelli bámulja Cesare lángeszét	233
Cesare pályája	237
A kik bűnök által jutottak fejedelemségre	237
Oliverotto da Fermo	237
A kegyetlenségnek haszna	238
Messer Ramiro d' Orco	238
Machiavellinek pessimistikus fölfogása az erkölcsiségről	239
Fejedelmek szavatartásáról	240
Hatodik Sándor	240
Az erényesség és becsületesség látszatának politikai haszna	241
Lovagias érzés hiánya Italiában	242
A hatalmas fejedelemnek katonai rendszere	243
A zsoldosok és szövetségesek kritikája	245
Nemzeti sereg szükségessége	246
A háború művészete	246
Az értekezésnek hazafia befejezése	249
Machiavelli és Savonarola	251
A renaissance pápák
A pápaság 1447-1527-ig	253
Pápák példái a renaissance ellentéteinek	255
Hatalmuk meggyengül az egyházi tartományok és Róma felett az avignoni száműzetéskor	257
V-ik Miklós	258
Hogyan fogja föl a pápai monarchiát	259
II-ik Pius	260
A keresztes hadjárat	261
Hét pápa föllépése	263
II-ik Pál	264
A platonisták üldözése	266
IV-ik Sixtus	267
Nepotismus	268
A Riario és della Rovere család	272
Fukarság	273
Háborús kedv	274
A Pazzi összeesküvés	277
Az inquisitio Spanyolországban	280
VIII. Innocentius	281
Franceschetto Cibo	283
VI. Sándor megválasztatása	289
Megerősíti a világi uralmat	290
Politikája az Orsiniak és Colonnákkal	290
Rómában minden vesztegethető	291
Politikája a Sultánnal	293
Az index	293
A Borgia család	295
Lucretia	300
A gandiai herczeg meggyilkolása	301
Cesare és emelkedése	304
Sándor halála	306
II. Julius	307
Heves természete	307
Nagy tervei és tiszteletreméltó jelleme	308
X. Leo	311
Jelentéktelenebb Juliusnál	312
Szent Péter temploma és a reformatio	313
VI. Hadrianus	314
Gyűlöli a pogány műveltséget	314
A római udvar botránkozása	315
VII. Kelemen	316
Róma kifosztása	317
Firenze elveszti szabadságát	318
Az egyház és az erkölcs
Az egyház romlottsága	320
Olaszország egyenetlensége és sülyedése	322
Machiavelli, Guicciardini és nápolyi Ferdinand véleménye	324
Az olaszok nem képesek gyökeres reformatiora	326
A renaissance világiassága és műveltsége	328
Olasz írók terhelő tanúsága a pápai udvarról és a kolostorokról	329
Az ereklyék babonás tisztelete	330
A vallás és erkölcsiség eltávoznak egymástól	330
A pápákat egyrészt megvetik, másrészt tisztelik	331
Gianpaolo Baglioni	332
A zsarnokölők vallásos érzelme	334
Pietro Paolo Boscoli	337
A vallások szívós tartóssága	338
Az olaszok közvetlen érdeke Rómában	338
Tisztelet az egyház szentségei iránt	339
Angolok véleménye az olaszok erkölcstelenségéről	340
Hitszegés és érzékiség	343
A képzelet eleme az olaszok bűneiben	345
Az olaszok természetüknél fogva nem kegyetlenek - nem durvák - nem kicsapongók	346
Családi gyilkosságok	347
A becsületérzés Olaszországban	351
Onore és Onestá	352
Általános pallérozottság	355
A nép jó tulajdonságai	356
A vallásos rajongás fellobbanásai	358
Fra Girolamo Savonarola
Savonarola állása a renaissance-al szemben	360
Származása, születése és gyermekévei	361
Költeménye a világ romlásáról	362
Bolognaban belép a domonkos rendbe	363
Levele atyjához	363
Költeménye az Egyház romlásáról	364
1482-ben prédikálni kezd	365
Első látogatása Firenzében	367
San Gemignano	368
Jövendölése	369
Brescia 1486-ban	369
Külseje és szónoklásának irálya	371
Hatása a hallgatóságra	372
Három következtetése	375
Látomásai	377
Savonarolanak, mint olasz államférfiunak hibái	378
Őszinte hite prophetai küldetésében	380
Barátsága Pico della Mirandolaval	380
1490-ben megtelepszik Firenzében	381
San Marco	381
Savonarola viszonya Lorenzo de' Medicihez	382
Lorenzo halála	383
Egyházi beszédei 1493 és 1494-ben	384
1495-iki alkotmány	386
Theokratia Firenzében	387
Piagnoni, Bigi, Arrabiati	388
Küzdelem Savonarola és VI-ik Sándor közt	390
A Signoria 1498-ban eltiltja a szónoklást	391
Kísérletek zsinat összehívására	391
A tűzpróba	392
A csőcselék ostromolja San Marcot	392
Savonarola pere és kivégeztetése	395
VIII. Károly
Az olasz államoknak összeütközése Európa nagy nemzeteivel	398
XI-ik Lajos, franczia király, politikája	398
VIII-ik Károly jelleme	400
Készülődések Olaszország meghódítására	400
Ludovico Sforza helyzete	403
Diplomatiai nehézségek Italiában Lorenzo de Medici halála után	405
A köztársaságok gyengesége	405
Il Moro	407
1494	408
Nápolyi Alfonso	410
A szövetségesek nem bírnak Francziaországgal	411
Giuliano della Rovere unszolja Károlyt a hadjáratra	411
Károly Astiban és Paviaban	413
Gian Galeazzo Sforza meggyilkolása	413
A franczia sereg bizalmatlankodik	414
Rapallo és Fivizzano	415
Bevonulás Toscanába	416
Piero de' Medici szerepe	417
Károly Pisaban	418
Bevonulás Firenzébe	419
Piero Capponi	420
A franczia sereg Róma ellen indul	421
Bevonulás Rómába	422
VI. Sándor megrémül	422
A francziák Nápoly ellen indulnak	433
A spanyol ház	424
Alfonso	426
Fernando	427
II. Alfonso Siciliába menekül	429
II. Fernando Ischiába vonul vissza	430
Károly Nápolyban	431
Szövetség a francziák ellen	432
De Comines Velenczében	433
Károly hátrál	434
Fornovoi csata	435
Károly Astiba ér és visszamegy Francziaországba	436
Olaszország, Franczia-, Spanyol- és Németország versenyzésének tárgyává lesz	439
VIII. Károly kirándulásának fontossága	440
Függelékek
Vérdüh	441
Nardi Istorie Fiorentine lib. I. cap. 4.	444
Varchi Storia Fiorentina lib. III. cap. 20, 21, 22	447
Varchi Storia Fiorentina lib. IX. cap. 48, 49, 46	452
VI. Sándor jellemzése. Guicciardini Storia fiorentina cap. 27.	456
Vallásos rajongás kitörései a középkori Italiában	459
Francesco Vettori Sommario della Storia d'Italia dal 1511 al 1527	477