1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Renaissance Olaszországban II.

A tudományok föléledése

Szerző
Fordító
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 495 oldal
Sorozatcím: A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén, a tudományok önálló mívelése és emelése mellett, azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított... Tovább

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén, a tudományok önálló mívelése és emelése mellett, azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított oly czélból, hogy az részint a külföldi tudományos irodalmak jelesebb termékeinek lefordíttatása, részint a tudományokat mai színvonalukon előadó eredeti magyar művek készíttetése által a tudományos műveltség terjesztése érdekében működjék.
A Magyar Tudományos Akadémia ezen könyvkiadó bizottsága föladatának megfelelni kívánván, mindenekelőtt azon hiányokra fordította figyelmét, melyek az egyes tudományszakok körében leginkább érezhetők. Sietett ennélfogva elismert tekintélyű hazai szakférfiakat tudományos kézikönyvek szerkesztésével megbízni; egyúttal gondoskodott, hogy a külföldi tudományos irodalmak számos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőbb közrebocsáttassanak.
Ekkép a bizottság eszközlésére, részint a Magyar Tudományos Akadémia, részint egyes vállalkozó könyvkiadók kiadásában, tudományos eredeti műveknek és fordításoknak sorozata fog megjelenni; hivatva a külföld tudományos munkásságának eredményeit a magyar közönségre nézve megközelíthetőkké tenni. Vissza

Tartalom

A renaissance férfiai
Öntudatos egyéniség megalakulása Italiában6
A szellem arisztokratiája7
Önművelés czél8
Nemzeti dráma hiánya8
Nemzeti építészet hiánya10
A szobrászat és festészet kitűnő volta11
Kiváló irodalmi tehetség11
Tudósság12
A sokoldalu lángeszek13
Viszonyuk a korhoz14
A középkori hagyománynak s a humanismusnak összeütközése14
Petrarca15
Ő kezdi meg a valóságos föléledést15
Kosmopolitikus philosophia16
Türelmesség16
Szellemi irodalom17
Világiasság18
Indulatok és ihletettségek zavara19
Copernicus és Columbus21
Kereszténység és a klasszikusok22
Az olaszok képtelensége vallás-reformra22
A szabad gondolkodás a féktelenség alakját ölti fel23
Törekvések a kereszténységet s az ókori philosophiát egymással összehangolni23
Firenzei Academia23
Az olaszoknak testi tulajdonságai27
Két korszak arczképe28
Testgyakorlatok29
A fajnak eltökéltsége, hogy tudóssá válik29
Róma régi emlékei29
Az ókor tisztelete30
Dicsőség vágya31
Dicsőséget lelni irodalomban32
A szellem tisztelete33
A jellem tisztelete34
Hajlandóság a magánélet részleteivel foglalkozni34
életrajzírás35
Ideális vázlatok36
Utószülött dicsőség37
Lelkesedés a tudósságért38
Piero de' Pazzi40
Firenze és Athene40
Pogányság42
Az olasz humanismus valóságos értéke44
Pico az ember méltóságáról45
A humanismus első korszaka
A tudományok föléledésének fontossága47
A középkor regénye47
Faustus mondája48
Értéke a renaissancera nézve49
Italia odaadása a tudomány iránt50
Az olaszok hajlandósága ezen munkára51
Tudomány a középkorban55
Az egyház kettős magatartása57
Kegyelet Virgilius iránt58
A latin klasszikusok csekély ismerete58
Görög tudás hiánya59
A középkor szellemi viszonyai ellenkeznek a tiszta irodalommal60
Itália nem kivétel Európa többi részei közt61
Dante és Petrarca63
A humanismus meghatározása64
Hogyan fogja fel Petrarca64
Aestheticus vérmérséklete65
Tisztelete Cicero iránt, buzgó kéziratgyűjtése, érzéke a görög tanulmányok fontossága iránt66
Harcza a pedanság és babona ellen66
A költészet és szónoklat ideálja68
A jogászok és a tanárok bírálata69
Szent Ágoston69
Petrarca hiusága70
Becsvágya71
Ellentét élete és hitvallása közt71
Irodalmi vérmérséklete72
Ábrándozó hazaszeretete73
Befolyása76
Utódai76
Boccaccio és a görög tanulmányok80
Homeros fordítása81
Az irodalom philosophiája84
Boccaccio ihletésének érzékiessége85
Giovanni de Ravenna86
A vándor tanár87
Tanítványai a latin tudományban87
Luigi Marsigli88
Humanismus a politikában91
Coluccio de' Salutati92
Gasparino de' Salutati92
Gasparino de Barzizza93
A levélírás modorának javulása93
A görög tudomány föléledése94
Manuel Chrysoloras95
Tanítványai95
Lionardo Bruni96
A görögnek értéke a renaissancera nézve98
A humanismus első korszaka
Az egyetemek állapota Olaszországban100
Bologna100
A főiskolák, melyek belőle erednek101
Nápoly II. Frigyes alatt101
Nápoly az Anjou-ház alatt161
Ferrara102
Piacenza102
Róma102
Pisa102
Firenze102
Császári és pápai alapító-levelek103
Idegen tanulók103
A tanári kar104
A főiskolák tantárgyai105
A humanismusnak föntartott hely105
Az ékesszólás tanárainak fizetése106
Francesco Fileifo106
A humanisták kevesbbé hatalmasak az egyetemeken107
A humanisticus tanítás módszere108
A könyvkereskedés a nyomtatás föltalálása előtt109
Középkori könyvtárak110
Köziratok ára110
Stationarii és peciarii112
A másolók hanyagsága113
Classicus kéziratok fölfedezése114
Boccaccio a Monte-Cassinón115
Foggio Constanzban115
A szent-galleni kolostor117
Bruni levele Foggióhoz118
A Foggio által fölfedezett kéziratok118
Trieri Miklós120
Görög kéziratok gyűjtése120
Aurispa, Filelfo és Guarino122
Róma romjai123
Befolyásuk a humanismusra123
Dante és Villani124
Rienzi124
Idealisticus hazaszeretete125
Hiusága125
Nincs politikai ítélete126
Petrarca viszonya Rienzihez127
Róma romjainak pusztulása129
Foggio római topographiája131
Érzelgősség az ókor romjai fölött132
Anconai Ciriaco134
A humanismus második korszaka
A tárgy bonyolódottsága137
Négy szakaszra osztható138
Firenze helye140
A művelődésre kedvező társadalmi viszonyok141
Palla degli Strozzi141
Pártfogolja a görög tanulmányokat141
Nyilvános könyvtár terve142
Számkivetése143
Cosimo de' Medici144
Támogatja a tudományt144
Politikai szerepe145
Kedveli az építkezést146
Bőkezűsége a tudósok iránt147
Könyvtárak alapítása148
Vaspasiano és Tommaso da Sarzana149
Nicolo de' Nicoli151
Kézirat-gyűjteménye152
Híre, mint latin tudósé152
Életrendjének leírása154
Lionardo Bruni155
Életrajza155
Görög fordításai156
Latin értekezései és történeti munkái158
Santa Croceban temetik el157
Carlo Aretino157
Híres fölolvasó158
A firenzei titkári hivatal158
Matteo Palmieri159
Giannozzo Manetti159
Tanulmányozza a hébert160
Nyilvános szereplése161
Ékesszólása162
A Mediciek tönkre teszik Manettit162
Élete nápolyi számkivetésében162
Tehetségének méltánylása163
Ambrogio Traversari163
Tanulmányozza a görög egyházatyákat164
A camaldolii szerzet főnökévé lesz164
Humanismus és szerzetesség164
A firenzei zsinat165
A firenzeiek véleménye a görögökről166
Gemisthos Pietho167
Élete168
Philosophiája172
Befolyása Firenzében173
Cosimo de' Medici és a firenzei akadémia174
Plato tanulmányozása175
Platho iratai175
Platonisták és Aristotelianusok Itáliában és Hellasban175
Bessarion176
Pártfogolja Rómában a görög menekülteket177
Humanismus az apróbb köztársaságokban178
Velencze179
A humanismus második korszaka
Átmenet Firenzéből Rómába181
A tudomány viszontagságai a pápai udvarnál181
Diplomatikus humanisták182
Protonotariusok182
Apostoli írnokok182
Egyházi sophisták182
A tudomány erkölcstelen és mesterkélt volta Rómában183
Poggio és Bruni, titkárok184
IV. Eugenius184
Pártfogolja a tudósokat185
Flavio Biondo186
Alapos tanultság186
V. Miklós187
Magánéletének története188
Tehetsége188
Váratlanul megválasztják pápának189
A humanisták üdvriadása190
Pártfogolja a tudós férfiakat Rómában190
Tudós műhely191
Az irodalmi tevékenység magas díjazása191
Fordítások gyára192
Poggio Fiorentino192
Ifjukora193
Utazásai194
Irodalmi kitűnő volta195
Állása az egyháziakkal szemben196
Támadásai197
Humanista gladiátorok199
Poggio és Fileifo201
Poggio és guarino201
Poggio és Valla202
Poggio és Perotti202
Poggio és Georgios Trapezuntios203
Irodalmi botrányok204
Poggio régiséggyűjteményei205
Firenzei kanczellár206
Bessarion bíbornok266
Könyvtára207
Theologicus tanulmányai207
Plato spologiája207
Görögök Italiában208
Humanismus Nápolyban209
Műveltség hiánya Dél-Olaszországban210
A tudomány idegen210
Alfonso a pompás211
A tudósok táborban212
Irodalmi párbeszédek Nápolyban212
Antonio Beccadelli214
A Hermaphroditus215
Lorenzo Valla216
Az epieureus216
A kritikus218
Az egyház ellenfele219
Bartolommeo Fazio220
Giannantonio Porcello221
A milanói udvar222
Filippo Maria Visconti222
Decembrio leírja urát222
Fancesco Fileifo223
Ifjusága223
Látogatása Konstantinápolyban224
Helye az udvarnál224
Házassága225
Hazatér Olaszországba226
Velencze228
Bologna228
Tanári igényei228
Firenze229
Harcza a firenzeiekkel230
Politikába avatkozik230
Siéna231
Megtelepszik Milanóban232
Híre233
Magánélete és nyilvános szereplése235
Ajánlatai ában236
Filelfo a Sforza-zsarnokság alatt239
Irodalmi szegény-legénység240
Halála Firenzében241
Filelfo egy osztály képviselője242
Vittorio da Feltre242
Első nevelése242
Terve a gyermekeket tudósokká nevelni243
Paduai tartózkodása244
Mantuai tartózkodása245
Fejedelmek iskolája246
Nagylelkűsége szegény tanulók iránt247
Életének és rendszerének részletei249
A ferrarai udvar249
Guarino da Verona250
Leonello d' Este házi nevelője251
Giovanni Aurispa252
Kisebb udvarok252
Carpi252
Mirandola253
Rimini és a Malatesta zsarnokok253
Cesena253
Pesaro253
Urbino és Federigo herczeg255
Vespasiano da Bisticci257
A humanismus harmadik korszaka
Az ízlés és bírálat javulása259
Irodalmi körök és akadémiák260
Az olasz irodalom megújulása260
Nyomtatás260
Firenze a tudomány fővárosa260
Lorenzo de' Medici és köre263
Lorenzo nyilvános politikája265
Pártfogolja az irodalmat266
Sokféle tehetsége268
Aplatonikus tudományok művelésére készül271
Platónak s a Neoplatonistáknak fordítása275
Giovanni Pico275
Első megjelenése Firenzében275
Tantételeit kihirdeti Rómában276
Az egyház megrójja277
Platónak s a kereszténységnek összhangzása277
Tanulmányozza a Cabbalát279
Nagyszabású módon fogja fel a tudományt280
Titokzatos tudomány281
Cristoforo Laudino282
Szépirodalom tanára282
Virgilius-tanulmányok282
Camaldolii vitatkozások284
Leon Battista Alberti284
Sokoldalúsága286
Bartolommeo Scala286
Alacsony származása286
Firenzei kanczellár287
Angelo Poliziano288
Ifjúkora288
Homeros fordítása288
A Homericus Juvenis288
Poliziano valósággal lángész289
Alaposan tud latinúl s görögül289
Benne föléled az ókor290
Tanári működése293
A Miscellanca294
Viszonya Medicivel297
A római tudós világ ez időben298
II. Pius299
Pomponius Laetus300
Akadémiája és életmódja300
Üldöztetése II. Pál alatt301
Humanismus Nápolyban302
Pontanus302
Akadémiája302
Művei302
Itália minden városában alapítanak akadémiákat305
A nyomtatás meghonosítása306
Sweynheim és Pannartz306
A velenczei sajtó első kora306
Firenze 307
Cennini307
Alopa Homerosa307
A tudománynak sajtó okozta változása310
Alda Manuzio élete310
A fejedelmi Pio ház Carpiban312
Görög könyvek Aldus előtt313
Az Aldusok sajtója Velenczében318
Tevékenységének története319
Aldo és Erasmus320
Aldo s a görög menekültek321
Aldo halála322
Családja s utódai323
A Ne-akadémia324
A görög irodalom megmentése325
A humanismus negyedik korszaka
A humanisták bukása327
A tudósság áthatja a társaságot328
Az életnek s a szokásoknak új eszménye329
A nevek latinosítása330
Klasszikus körülírások331
Keresztény tárgyú latin eposzok333
X. Leo udvara334
A tudósok egyházi kitüntetéseket kapnak335
Egyházi világfiak335
Maeceműspl Rómában336
A pápai s a császári Róma337
Az erkölcs romlása339
A társadalom finomodik339
Római akadémia340
Pietro Bembo341
Élete Ferrarában342
Élete Urbinóban342
Rómába jön343
Leo foglalkoztatja343
Visszavonul Paduába344
Az irodalom dictátora lesz344
Jacopo Sadoleto345
hatalmasabb lángész Bembonál346
Paulus Jovius347
Latin stylista347
Történetkönyvei347
Baldasare Castiglione348
Élete Urbinóban és Rómában349
Az udvari tudós350
Diplomatikus küldetései350
Alberto Pio351
Gian Francesco Pico della Mirandola351
Viszontagságai351
Hieronymus Aleander352
Orientalis tanulmányai352
A vatikani könyvtár352
Küldetése Németországba352
Inghirami353
Beroaldo és Acciaiuoli353
A római egyetem354
Joannes Laskaris355
A régiségek tanulmányozáa356
A corpus inscriptionum eredete356
Topographiai tanulmányok357
A vatikáni szoborgyűjtemény alapítása358
A Laokoon fölfedezése358
A renaissanceOlaszország érzéke a szobrok iránt360
Velenczei követek a Belvedereben362
Raphael terve a régi Róma kiásására362
Levele Leohoz363
A régészeti kutatások hatása a művészetekre 365
Róma szellemi fensége e korban366
Bukás367
VI. Adorján367
Róma kirablása367
A tudósok szenvedéseinek leírása Valerianotól370
Latin költészet
A latin költés Olaszországban való gyakorlásának különös okai372
Olasz nyelv hiánya373
A versfaragók serege375
Beccadelli375
Alberti Philodoxusa376
Poliziano376
A Sylvae376
Nutricia, Rusticus, Manto, Ambra387
Kisebb költemények388
Pontano390
Sanazzaro391
Elégiák és epigrammák392
Keresztény eposzok393
Vida Christias-a393
Vida Poeticaja398
Fracastoro399
A Syphilis402
Barocco hízelkedések403
Bembo403
Erkölcstelen elégiák403
Ovidius és Tibullus utánzásai404
A Benacus405
Síriratok406
Navagero409
Epigrammák és eclogák409
Molsa409
Költemény saját haláláról410
Cawtiglione411
Alcon és Lycidas412
A társaság verselése413
A pápák dicsőítése416
Költemény a vaticáni Ariadnéról417
Sadoleto versei a Laokoonról417
Flaminio418
Élete419
Szereti a faluzást421
Tudós barátjai424
A lombardiai tudós költők426
A tudomány elhalása Firenzében427
Az olasz tudomány hanyatlása427
Általános áttekintés429
A főbb városok szerepe a föléledésben429
Az olaszok, háború és idegen hódítás daczára, főleg tudománnyal foglalkoznak430
A humaniosták állása a társadalomban431
Dícséretet és megrovást osztogatnak431
Magasztaló és szidalmazó iratok432
Összehasonlítások a sophistákkal433
Irodalomban többre becsülik az alakot a tartalomnál434
A műveltség eszménye önczél434
A hitbuzgó egyházi férfiak gyanakvása435
A humanismus az egyházba tolakodik436
A humanisták vallástalansága436
Gyraldi Progymnasma-ja437
Ariosto437
Czigányélet438
Egyéni erkölcstelenség439
Megállapodott elvek hiánya439
Hiuság hivatásukra440
Irodalmi büszkeségük441
A humanistikus irodalom megbecsülése442
A stylus tanulmányozása442
Cicero befolyása442
Valla Elegantiae-i443
Stylistikus gyermekességek443
A rhetorika becse444
Oratore445
Erkölcsi értekezések446
Epistolographia448
Történetírás448
Kritikai és régiség-tanulmányok449
Az ókort nagyra becsülik449
Szabadelvű szellem450
Poggio és prágai Jeromos450
A nevelés humanistikus modora451
Európaszerte elterjed451
Kilátások a jövendőre454
A tudomány hanyatlása Itáliában458
Függelék
II. Pál Eugéne Münz475
II. Pál Geiger479

John Addington Symonds

John Addington Symonds műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: John Addington Symonds könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv