| A szépművészetek által megfejtendő probléma | |
| Művészet Olasz és Görögországban | 4 |
| A kultura mérvadó időszaka | 5 |
| Az irodalom széptani jellege | 5 |
| A festészet, mint a legfenségesebb olasz művészet | 6 |
| Feladata a renaissanceban | 8 |
| Keresztény és klasszikai hagyományok | 10 |
| A szobrászat a régieknél | 13 |
| A képirás a romantikus nemzeteknél | 14 |
| Középkori hit és babona | 14 |
| A képirás igérete | 15 |
| Mennyire fejezhetik ki az alakító művészetek a keresztény eszméket? | 17 |
| Görög és keresztény vallás | 17 |
| A plastikai művészet képtelen a probléma megoldására | 18 |
| Hatásosabb művészetre van szükség | 19 |
| A szobrászat helye a renaissanceban | 20 |
| Festészet és keresztény mese | 22 |
| Egyházi eszmék általánosítása a művészet által | 23 |
| A valódi ájtatosság szellemének ellenséges állása a művészettel szemben | 24 |
| Az egyház által létesített kiegyezések | 25 |
| Fra Bartolommeo Szent Sebestyénje | 26 |
| A művészet és a theologia, a művészet és bölcselet összeférhetetlensége | 28 |
| Összefoglalás | 30 |
| A művészet végre elpogányosít | 33 |
| Zene | 34 |
| A festészet jövője a Renaissance után | 35 |
| Az építészet | |
| Az építési középkor Olaszországban | 38 |
| Milano, Génua, Velencze | 38 |
| A fejedelmek mint építők | 39 |
| Különböző stílek | 40 |
| Helyi befolyások | 41 |
| Toskánai román, csúcsíves, lombárdiai stíl | 43 |
| A csúcsíves építés iránti érzék hiánya az olaszoknál | 46 |
| Siena és Orvieto székesegyházai | 50 |
| A középkor világi épületei | 52 |
| Florencz és Velencze | 53 |
| Magán paloták | 54 |
| Nyilvános csarnokok | 54 |
| A Signoria-palota Florenczben | 55 |
| Arnolfo del Cambio | 56 |
| S. Maria del Fiore | 57 |
| Brunelleschi kupolája | 59 |
| A klasszikai újjászületés az építésben | 61 |
| Római romok | 62 |
| A renaissance építés három korszaka | 63 |
| Jellemzésök | 64 |
| Brunelleschi | 65 |
| Alberti | 66 |
| Palota-építés | 67 |
| Michelozzo | 67 |
| Az újjászületés diszítő munkássága | 69 |
| Bramante | 72 |
| Az Umiltá-templom Pistójában, Vitone müve | 73 |
| A del Te-palota | 74 |
| A Farnese villa | 74 |
| Sansovino Velenczében | 75 |
| Michel-Angelo | 76 |
| Sz. Péter termplom | 77 |
| Palladio | 83 |
| A Ragione-palota Vicenzában | 83 |
| Lombardiai mesterek | 84 |
| Az elmélet művelői és Vitruvius tanulmányozói | 85 |
| Vignolla és Scamozzi | 85 |
| Palladio stíljenek befolyása Európában | 87 |
| A tudósok és az építőmesterek, összefüggésben a tudomány felvirágzásával | 87 |
| Szobrászat | |
| Niccola Pisano | 89 |
| A korai olasz szobrászat történetének forrásai kétesek | 90 |
| Vasari legendája Pisanóról | 91 |
| A Levétel a keresztről Luccában | 92 |
| A természet és az antik tanulmányozása | 93 |
| A pisai sarkophag | 94 |
| A pisai szószék | 95 |
| Niccola iskolája | 97 |
| Giovanni Pisano | 98 |
| A. S. Andrea templom szószéke | 100 |
| Műveinek töredékei Pisában | 101 |
| XI. Benedek sirja Perugiában | 101 |
| Domborművek Orvietóban | 103 |
| Andrea Pisano | 105 |
| A szobrászat és a képírás közötti viszony | 106 |
| Giotto | 107 |
| Olaszországban a szobrászat alá van rendelve az építésnek | 108 |
| Pisano befolyása Velenczében | 109 |
| Balduccio Pisából | 110 |
| Orcagna | 111 |
| Az Orsammichele templom szentségháza | 111 |
| A florenczi keresztelő kápolna kapui | 112 |
| Ghiberti, Brunelleschi és Della Quercia pályázata | 113 |
| Ghiberti és Brunelleschi pályaműveinek összehasonlítása | 113 |
| A domborművek a S. Petronio templomban | 114 |
| Ghiberti nevelése | 116 |
| Domborművei festői alakításúak | 117 |
| Az antik iránti érzéke. Donatello | 119 |
| Korám megfordúl Rómában | 120 |
| Keresztény tárgyak | 120 |
| Természethű alakításra törekszik | 121 |
| Sz. György és Dávid | 121 |
| Judith | 123 |
| Gattamellata lovas szobra | 123 |
| Donatello természethűségének befolyása | 124 |
| Andrea Verocchio | 125 |
| David-ja | 125 |
| Collioni szobra | 126 |
| Alessandro Leopardi | 127 |
| Francesco Sforza szobra Lionardótól | 127 |
| A Pollajuolo fivérek | 129 |
| IV. Sixtus és VIII. Incze síremlékei | 129 |
| Luca della Robbia | 129 |
| Zománczozott agyagművei | 130 |
| Agostino di Duccio | 132 |
| A S. Bernardioni kápolna Perugiában | 132 |
| Antonio Rosselino | 133 |
| Matteo Civitale | 133 |
| Mino da Fiesole | 133 |
| Benedetto da Majano | 133 |
| E csoport jellemző vonásai és mesterművei | 133 |
| Síremlékek | 134 |
| Andrea Contucci síremléke S. Maria del Popolo templomban | 136 |
| Desiderio da Settignano | 139 |
| Szobrászat Riminiben a S. Francesco templomban | 141 |
| Velenczei szobrászat | 142 |
| Verona | 143 |
| Guido Mazzoni | 143 |
| Modenából | 144 |
| A Certosa Paviában | 144 |
| A Colleoni kápolna Bergamóban | 145 |
| Sansovino Velenczében | 146 |
| Pogány szobrászat | 147 |
| Michel Angelo tanítványai | 150 |
| Baccio Bandinelli | 151 |
| Bartolommeo Ammanati | 151 |
| Cellini | 153 |
| Gian Bologna | 153 |
| A renaissance szobrászat történetének áttekintése | 155 |
| Képirás | |
| A művészeti tehetségek felosztása Olaszországban | 158 |
| Florencz és Velencze | 159 |
| Osztályozás iskolák szerint | 160 |
| A képirás fejlődésének korszakai | 162 |
| Cimabue | 163 |
| Rucellai Madonnája | 164 |
| Giotto | 166 |
| Nagy kiterjedésü tevékenysége | 166 |
| Művészetének köre | 167 |
| Életrevalóság | 167 |
| Szerkezet | 167 |
| Szín | 168 |
| Természethűség | 168 |
| Egészséges irány | 168 |
| Freskók Assisiban és Paduában | 169 |
| Sz.-Ferencz legendája | 169 |
| Giotto követői | 171 |
| Az utolsó itéletet ábrázoló képek | 172 |
| Orcagna a Strozzi kápolnában | 174 |
| Ambrogio Lorenzetti Pisában | 175 |
| Dogmatikus hittan | 179 |
| Capella degli Spagnuoli | 179 |
| Traini »Aquiniai Sz.-Tamás diadala« | 180 |
| Freskókban kifejezett politikai tanulmány | 181 |
| Sala della Pace, Sienában | 184 |
| Vallásos művészet Sienában és Perugiában | 188 |
| A Giottót követő képirók viszonya a renaissancehoz | 190 |
| A képirás | |
| A középkori tárgyak ki vannak meritve | 196 |
| A technikai tökéletesedésre való törekvés új lendületet vesz | 197 |
| Naturalisták a képirásban | 198 |
| Közvetítő vívmányok, melyek a művészet aranykorát előkészítik | 198 |
| A tizenötödik század positiv szelleme | 199 |
| Msaccio | 200 |
| A modern modor | 201 |
| Paolo Uccello | 203 |
| Távlat | 203 |
| Realisztikus képirók | 204 |
| A minta | 204 |
| Piero della Francesca | 204 |
| A formákat tanulmányozza | 204 |
| A Föltámadás Borgó San Sepolcróban | 205 |
| Melozzo da Forli | 206 |
| Squarcione Paduában | 207 |
| Gentile da Fabriano | 208 |
| Fra Angelico | 209 |
| Benozzo Gozzoli | 211 |
| Diszítményes stílje | 211 |
| Lippo Lippi | 213 |
| Freskók Prató és Spoletóban | 216 |
| Filippino Lippi | 216 |
| Sandro Botticelli | 218 |
| Értéke arra nézve, a ki a renaissancekori felfogást tanulmányozza | 219 |
| A hit-regetan iránti érzéke | 220 |
| Piero di Cosimo | 221 |
| Domenico Ghirlandajo | 226 |
| Mily értelemben foglalja össze a kort | 229 |
| Prósai irány | 230 |
| Florencz ezentúl hangadó a képirásban | 231 |
| A művészeti tevékenység elterjedése egész Olaszországban | 231 |
| A Mediciek pártfogása | 232 |
| Képirás | |
| Két időszak az igazi renaissanceban | 235 |
| Andrea Mantegna | 236 |
| Szobrászati jellegű rajza | 237 |
| Natiralismusa | 238 |
| Római ihlet | 238 |
| Julius Caesar diadala | 239 |
| Domborművek | 240 |
| Luca Signorelli | 243 |
| Michel Angelo előfutárja | 244 |
| Boncztani tanulmányok | 244 |
| Szépérzék | 245 |
| A S. Brizio-kápolna Orvietóban | 245 |
| Arabeszkjei és medaillonjai | 246 |
| Eszményének fokozatai | 248 |
| A szerves élet iránti lelkesedés | 250 |
| A klasszikai tárgyak kezelésének módja | 253 |
| Perugino | 257 |
| Vallásos stílje | 258 |
| Modorossága | 260 |
| Életének lélektani rejtélye | 261 |
| Perugino tanítványai | 263 |
| Pinturicchio | 264 |
| Spelloban és Sienában | 264 |
| Francia | 265 |
| Fra Bartolommeo | 266 |
| Átmenet az aranykorba | 271 |
| Lionardo da Vinci | 272 |
| A renaissance varázslója | 273 |
| Ráfáel | 288 |
| Correggio | 296 |
| A Faun | 298 |
| Michel Angelo | 300 |
| A próféta | 300 |
| Velenczei képirás | |
| Velenczében későn virágzott a képirás | 306 |
| Mit nyujtott Velencze a művészeteknek | 307 |
| Shelley és Pietro Aretino | 308 |
| Velencze politikai viszonyai | 310 |
| Összehasonlítás Florenczczel | 311 |
| A Palazzo Ducale | 312 |
| A művészet, az állami ünnepélyek segédje | 313 |
| Velencze mondája | 313 |
| Velencze hőstettei | 314 |
| Tintoretto paradicsoma és Guardi festménye, a mely bált ábrázol | 315 |
| Korai velenczei mesterek Muranóban | 317 |
| Gian Bellini | 320 |
| Carpaccio kis angyalai | 321 |
| A Z. Zaccaria-beli Madonna | 321 |
| Giorgione | 321 |
| Az allegória, az idyll, az indulatok ábrázolása | 322 |
| A barát a zongora-hárfánál | 323 |
| Tiziano, Tintoretto és Veronese | 324 |
| Tintoretto kisérlete a velenczei művészet dramatizálásában | 324 |
| Veronese világi pompája | 325 |
| Tiziano sophoklesi összhangja | 326 |
| Iskoláik | 326 |
| Veronese további jellemzése | 327 |
| Tintorettóról | 329 |
| Erélyes képzelő tehetsége | 331 |
| A költészet túlnyomó hatalma | 331 |
| Tiziano tökélye az egyensúlyban | 333 |
| Mária mennybemenetele | 334 |
| A nagy velenczeiek közös szelleme | 336 |
| Michel Angelo élete | |
| Ellentét Michel Angelo és Cellini közt | 338 |
| Michel Angelo gyermekkora és rokonsága | 339 |
| Ghirlandójával dolgozik | 339 |
| A S. Marco-kert | 340 |
| A Mediciek köre | 340 |
| Korai szobrászati kisérletek | 341 |
| Látogatás Bolognában | 342 |
| Első utazás Rómába | 343 |
| A Pietá Sz. Péter templomában | 344 |
| Michel Angelo, mint hazafi és a Mediciek barátja | 346 |
| A pisai csata kartonja | 347 |
| Michel Angelo és II. Gyula pápa | 349 |
| A sír tragédiája | 350 |
| A pápa siremlékének rajza | 351 |
| Látogatása Carrarában | 352 |
| Menekülése Rómából | 353 |
| Michel Angelo Bolognában | 354 |
| Gyula bronz szobra | 354 |
| Viszatérés Rómába | 355 |
| A Sixtus-kápolna mennyezete | 355 |
| Görög és modern művészet | 361 |
| Ráfáel | 362 |
| Michel Angelo és X. Leo pápa | 363 |
| S. Lorenzo | 365 |
| Az új sekrestye | 365 |
| A körülmények melyek közt terveztetett s részben el is készült | 365 |
| Az allegóriák értelme | 366 |
| Michel Angelo szobrainak befejezetlensége | 369 |
| III. Pál | 371 |
| Az Utolsó itélet | 372 |
| Kortársak birálata | 375 |
| Sz. Péter templomának kupolája | 377 |
| Vittoria Colonna | 382 |
| Tommaso Cavalieri | 383 |
| Michel Angelo szokásai | 383 |
| Indulatos természete | 384 |
| Utólsó betegsége | 384 |
| Benvenuto Cellini élete | |
| Hírneve | 386 |
| Önéletrajza | 387 |
| Annak értéke, a renaissance történetét, szokásait és jellegét tanulmányozókra nézve | 388 |
| Születése, rokonsága és gyermekkora | 389 |
| Fuvolázás | 389 |
| Tanuló évei Marconenál | 390 |
| Vándor évei | 390 |
| Az ötvösművesség Florenczben | 392 |
| Torrigiani és Angolország | 393 |
| Cellini elhagyja Florenczet Rómáért | 393 |
| Összetűz a Guascontiakkal | 394 |
| Emberölő dühe | 395 |
| Cellini maga szabja törvényeit | 396 |
| Férfikorának három időszaka | 398 |
| Élete Rómában | 398 |
| Diego a bankettnél | 399 |
| A renaissance érzéke a testi szépség iránt | 399 |
| Róma kifosztása | 401 |
| Cellini életében előfordúlt csodák | 402 |
| Gyöngéd érzelmei | 403 |
| Fivére gyilkosát megöli | 404 |
| Bűnbocsánat és megkegyelmezés | 405 |
| Varázsolás a Colosseumban | 406 |
| Első utazása Francziaországba | 409 |
| Úti kalandok | 409 |
| Korona-ékszerek lopásával vádoltatik Rómában | 410 |
| S. Angelo várában fogságba vetik | 411 |
| A várparancsnok | 411 |
| Cellini szökése | 412 |
| Látományai | 413 |
| Vallásának természete | 415 |
| Másodszor meglátogatja Francziaországot | 417 |
| A vándor udvar | 418 |
| A Petit Nesle | 418 |
| Cellini a franczia törvényszék előtt | 419 |
| Jelent Fontainebleauban | 420 |
| Visszatérte Florenczbe | 400 |
| Cosimo de'Medici mint pártfogó | 421 |
| Udvari cselszövények | 421 |
| Bandinelli | 421 |
| A herczegnő | 422 |
| Perseus szobra | 422 |
| Cellini életének vége | 423 |
| Cellini és Machiavelli | 423 |
| Az epigonok | |
| A képirás teljes fejlődése és hanyatlása | 425 |
| A régi tárgyak kimerültsége | 426 |
| Lionardo da Vinci viszonya tanítványaihoz | 426 |
| A Lombardiai iskolának tett hagyományai | 427 |
| Bernardino Luini | 428 |
| Gaudenzio Ferrari | 431 |
| A Sacri Montiak ájtatossága | 432 |
| Ráfáel iskolája | 433 |
| Nem marad más hátra, mint utánzás | 434 |
| Róma egészségtelen befolyásai | 434 |
| Giulio Romano | 435 |
| A Michel Angelo modorát utánzók | 435 |
| Michel Angelo félremagyarázása | 436 |
| Correggio nem alapit iskolát | 437 |
| Parmigianino | 438 |
| Macchinisti | 438 |
| A bolognaiak | 439 |
| A művészet másod virágzása Florenczben | 439 |
| Andrea de Sarto | 439 |
| Követői | 440 |
| Pontormo | 440 |
| Bronzino | 441 |
| A képirás újjászületése Sienában | 441 |
| Sodoma | 441 |
| Befolyása Pacchiára, Beccafumira, Perruzira | 443 |
| Garofalo és Dosso Dossi Ferraráan | 444 |
| A Campi család Cremonában | 444 |
| Brescia és Bergamo | 445 |
| A hanyatlás a tizenhatodik század második felében | 445 |
| Az ellenreformatio | 446 |
| A renaissance lendülete megszűnik | 446 |
| Függelékek | |
| Első függelék | 447 |
| Második függelék | 453 |
A lapélek foltosak, az előlapon tulajdonosi bejegyzés található.
