Rendészet, vagyonvédelem

a Biztonságszervezés jegyzetsorozat kiegészítő kötete

Szerző

Dr. Kaló József

Szerkesztő

Welle István

Budapest

'Dr. Kaló József: Rendészet, vagyonvédelem ' összes példány

Kiadó:	BME Mérnöktovábbképző Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	104 oldal
Sorozatcím:	Biztonságszervezés
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. BEVEZETÉS Az 1980-as évek végén 1990-es évek elején bekövetkező rendszerváltás jelentős változásokat okozott a magánbiztonság területén. A korábbi időszakban a biztonságszervező, személy- és vagyonbiztonságról való gondoskodás majdnem teljesen állami feladat volt. Az állam a maga módszereivel, - amelyen lehet vitatkozni, hogy jók voltak-e vagy sem, - biztosította, hogy ne alakuljanak ki kirívó vagyoni különbségek, ne legyen a belföldi gazdaságban jelentős konkurencia harc, határok közé szorította az ellenérdekű gazdasági és egyéb csoportosulások kialakulását. Ezek a társadalmi-gazdasági körülmények nem tették lehetővé, hogy jelentős „fekete" vagy „szürke" gazdaság alakuljon ki, amellyel együtt jár a szervezett bűnözés térhódítása. A rendőrség megfelelő korlátok között tudta tartani a bűnözést, sikeresen akadályozta meg, hogy a prostitúció, a kábítószer kereskedelem külön gazdasági ágazattá váljon. A biztonságszervező, személy- és vagyonvédelem területeit tekintve az alábbi fő jellemző vonások állapíthatók meg. Személyvédelem - kiemelt állami vezetőknek járó, állam által biztosított védelmen, továbbá a rendőrség részéről egyformán minden állampolgárt érintő védelmen kívül, személyvédelem lényegében nem létezett, tekintve, hogy igény sem volt rá. A vagyonvédelem területén, a többségében állami tulajdonon alapuló gazdaságban az állam, mint tulajdonos, jogszabályi előírásokkal kötelezte a gazdálkodó szervezeteket a rájuk bízott vagyon védelmére. Meghatározta, hogy milyen rendészeti szervezeteket kell létrehozni, a szervezet tagjainak melyek a kötelességei, és hogyan kell intézkedni. A pénz- és értékszállítás állami feladat volt és a volumene a jelenlegi helyzethez képest nem volt jelentős. A tevékenységet szinte kizárólagosan a Magyar Posta végezte, kivéve a Magyar Nemzeti Bank szállítmányait. A rendezvényeket túlnyomó többségében állami és társadalmi szervezetek rendezték, biztosításuk elsősorban a rendőrség feladata volt. A biztonságtechnikai rendszerek az állami akarat alapján elsősorban az állami gazdálkodó szerveknél és állami intézményeknél voltak telepítve, a személyi, illetve magántulajdon tekintetében ez nem volt számottevő. A rendszerváltozással olyan jelentős társadalmi-gazdasági változások következtek be, amelyek a biztonságszervező, személy- és vagyonvédelem területén is éreztették hatásukat. A korábban megtűrt vagy tiltott magánbiztonsági tevékenység felértékelődött, és jelentős fejlődésnek indult. Vissza

Tartalom

Tartalomjegyzék
INTÉZKEDÉS ELMÉLET 5
1. BEVEZETÉS 4
1.1. A személyvédelem területén 5
1.2. A vagyonvédelem területén 5
1.3. A pénz- és értékszállítás területén 5
1.4. A rendezvénybiztosítás területén 5
1.5. A biztonságtechnika területén 6
2. A VÉDELEM JOGA 7
3. AZ ESEMÉNY 9
3.1. A meghatározás egyes elemei 9
4. AZ ESEMÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA 11
4.1. Szokásos (napi) események 11
4.2. Rendkívüli események 11
4.2.1. A rendkívüli események csoportosítása 11
5. AZ INTÉZKEDÉS 13
6. AZ INTÉZKEDÉSI FOLYAMAT 14
6.1. Előzmények 14
6.1.1. Az esemény észlelése. 14
6.1.2. Értékelés 15
6.1.3. A döntés 16
7. AZ INTÉZKEDÉSI SORREND 19
8. AZ INTÉZKEDÉSEK 24
9. A SZEMÉLYI SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK JELLEGE 25
10. A SZEMÉLYI SZABADSÁG KORLÁTOZÁSA, ILLETVE MEGSÉRTÉSE 26
11. INTÉZKEDÉSEK A SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐRI TEVÉKENYSÉG EGYES TERÜLETEIN 29
11.1. Hatósági személy felkérése igazoltatásra 29
12. INTÉZKEDÉSEK AZ OBJEKTUMVÉDELEMBEN 30
12.1. Az objektumvédelem alapja 30
12.2. Beléptetés esetén 31
12.3. A gépjárművek behajtásának ellenőrzése 33
12.4. Az objektum területén tartózkodás 34
12.4.1. Csomagátvizsgálás az objektum területén 35
12.4.2. Ruházatátvizsgálás az objektum területén tartózkodó személy esetében 36
12.4.3. Gépjárművek ellenőrzése az objektum területén 36
12.5. Kiléptetés 37
12.5.1. A kilépő személy csomagjának ellenőrzése 40
12.5.2. Ruházatátvizsgálás kiléptetés esetén 40
12.5.3. A gépjárművek kihajtásának ellenőrzése 40
13. A BOLTI LOPÁSOK MEGELŐZÉSE, INTÉZKEDÉSEK BOLTI LOPÁS ESETÉN 42
13.1. Lopás előkészülete 44
13.2. Lopás kísérlete 45
13.3. Rablás 46
13.4. Testi sértés, személyi szabadság megsértése 46
13.5. Lopás - befejezett 47
14. A RENDEZVÉNYBIZTOSÍTÁS 48
15. BELÉPTETÉS 50
15.1. Beléptetés sportrendezvényekre 50
15.2. A rend fenntartása érdekében tett intézkedések a rendezvényen 52
15.3. A sportrendezvényeken történő intézkedések 53
16. PÉNZ- ÉS ÉRTÉKSZÁLLÍTÁS, SZÁLLÍTMÁNYKÍSÉRÉS 55
17. A SZEMÉLYVÉDELEM 56
Rendészet, vagyonvédelem
18. ELTÁVOLÍTÁS 58
19. VISSZATARTÁS 59
20. JOGOS VÉDELMI HELYZET, JOGOS VÉDELEM 61
20.1. A fogalom egyes elemeit tekintve 61
20.1.1. A jogtalan támadás irányulhat: 62
20.2. A jogos védelmi helyzet 62
20.3. Jogos védelem, az elhárító tevékenység megítélése 63
20.3.1. Szükségesség 63
20.3.2. Időszerűség 64
20.3.3. Arányosság 65
20.4. Az elhárító eszközök 67
20.4.1. Az eszközök használata 68
21. A VÉGSZÜKSÉG 70
21.1. Szükségesség 71
21.2. Időszerűség 72
21.3. Arányosság 72
21.4. Az elhárító eszközök 73
22. A TÉVEDÉS 74
22.1. A társadalomra veszélyességben tévedés 75
23. A KÉNYSZER ÉS A FENYEGETÉS 76
24. AZ INTÉZKEDÉSI KOCKÁZAT 77
25. OBJEKTUMVÉDELEM - FEGYVERES BIZTONSÁGI ŐRSÉG 82
25.1. A védett objektumok köre 84
25.2. Létrehozás, megszüntetés 85
25.3. A jogviszony 85
25.4. A feltételek biztosítása 86
25.5. Vállalkozás 86
25.6. Jogállás 86
25.7. Személyi feltételek 86
25.8. Az igazolvány 88
25.9. Formaruha 88
25.10.A kényszerítő eszközök 89
25.10.1.A fegyver 89
25.11 .Az eszközök használata 90
25.11.1 .Az intézkedések 91
25.11.2.A tevékenység ellátása 91
25.12.A szervezeti felépítés 91
26. KÁROKOZÁS, FELELŐSSÉG, BIZTOSÍTÁS 93
26.1. A kártérítés általános szabályai 94
26.2. Jogellenes magatartás 94
26.3. Teljes kár 95
26.4. Okozati összefüggés 95
26.5. Bizonyítási teher 96
26.6. A megbízónak okozott kár megtérítése 96
26.7. A személy- és vagyonőr, valamint a megbízó alkalmazottainak közös károkozása 98
26.8. A személy- és vagyonőr alkalmazottként okoz kárt 99
26.9. A személy- és vagyonőr alvállalkozóként okoz kárt 99
26.10. A külső személynek (cégeknek, szervezeteknek) okozott károk megtérítés 100
26.11 .A kár megtérítése és a biztosítás 102