| Előszó | 11 |
| Alapfogalmak | 15 |
| Halmazok | 15 |
| Halmazokra vonatkozó műveletek | 17 |
| Szöveg | 20 |
| Leképezések, függvények | 22 |
| Gráfok és fák | 23 |
| Programok | 25 |
| A program állapotdiagramjai | 29 |
| Nyelvek és grammatikák | 31 |
| Mondat, grammatika, nyelv | 33 |
| A grammatikák osztályozása | 36 |
| Szintaxis és szemantika | 39 |
| Nyelvek és automaták | 40 |
| Véges automaták | 41 |
| A véges automata formális definíciója | 46 |
| A reguláris nyelvek és a véges automaták kapcsolata | 49 |
| Veremautomaták | 61 |
| A veremautomaták által elfogadott szöveg | 63 |
| A veremautomata és a környezetfüggetlen nyelvek kapcsolata | 66 |
| Turing-gép | 74 |
| A Turing-gép ábrázolása, programozása | 77 |
| A Turing-gép módosításai | 84 |
| A Turing-gép és a mondatszerkezetű nyelvek kapcsolata | 87 |
| A lineáris korlátos automaták | 89 |
| Feladatok | 90 |
| Irodalom | 95 |
| Adatszerkezetek | 96 |
| Adatelem, adatszerkezetek | 96 |
| Az adatszerkezet ábrázolása gráffal | 98 |
| Lineáris adatszerkezetek | 102 |
| Lineáris adatszerkezet láncolt ábrázolása | 103 |
| Speciálisan kezelt lineáris adatszerkezetek | 108 |
| A verem | 109 |
| A sor | 112 |
| Ortogonális adatszerkezetek | 115 |
| A hézagosan kitöltött mátrix ábrázolásai | 118 |
| File, rekord | 121 |
| Rendezési és összefuttatási stratégiák | 124 |
| A szöveg mint adatszerkezet | 127 |
| Szövegszerkesztő-programok | 130 |
| Táblázatok | 135 |
| Lineáris keresés | 137 |
| Logaritmikus keresés | 137 |
| Indexmódszerek | 138 |
| A leképezőfüggvény előállítása | 140 |
| Az altáblázatok ábrázolása | 141 |
| A fák ábrázolásai | 146 |
| Bináris fák ábrázolásai, bejárási stratégiák | 147 |
| Nem bináris fák ábrázolásai | 153 |
| A VDL-adatszerkezet | 155 |
| Hierarchikusan strukturált adatok | 160 |
| A szabad hely felhasználása | 165 |
| Referenciaszámlálás | 166 |
| Hulladékgyűjtés | 167 |
| Az adatterület dinamikus kiosztása | 168 |
| Feladatok | 172 |
| Irodalom | 173 |
| Assemblerek és szerkesztő-betöltő programok | 171 |
| A szimbolikus program és annak feldolgozása | 174 |
| Egy egyszerű számítógép | 175 |
| Címzési módok | 177 |
| Az utasításrendszer | 180 |
| Az assembly nyelv | 189 |
| Az egyszerű assembly nyelv szerkezete | 190 |
| Moduláris programozás az assembly nyelvben | 194 |
| A makroutasítások az assembly nyelvben | 197 |
| A program abszlút bináris formája, betöltés | 202 |
| A program egyszerű áthelyezhető bináris formája | 205 |
| A szegmens áthelyezhető bináris formája | 207 |
| Assemblerek | 211 |
| Két menetben történő fordítás | 211 |
| Egy menetben történő fordítás | 220 |
| A szegmens fordítása | 224 |
| Makroassemblerek | 226 |
| A makro-definíció értelmezése | 227 |
| A makrohívás kifejtése | 227 |
| Szerkesztő-betöltő programok | 228 |
| Két menetben történő szerkesztés és betöltés | 231 |
| Szerkesztés és betöltés egy menetben | 231 |
| Indirekt betöltés | 239 |
| Programátfedés | 240 |
| Makroprocesszorok | 242 |
| Feladatok | 246 |
| Irodalom | 249 |
| Fordítási módszerek és algoritmusok | 252 |
| Magas szintű nyelvek, fordítás és értelmezés | 253 |
| A fordítás menete | 253 |
| Programozási nyelvek formális leírása | 260 |
| Egy szintaktikus metanyelv a konkrét szintaxis leírására, BNF | 261 |
| A mondat szintaxisfája | 267 |
| Az absztrakt szintaxis leírása VDL-objektumok felhasználásával | 273 |
| A VDL-gép és -program | 283 |
| Lexikális analízis | 299 |
| A fordítóprogram táblázatai | 302 |
| Az azonosító nevek táblázata | 303 |
| A konstansok és címkék táblázatai | 306 |
| A mondat szintatikus elemzése | 307 |
| A felülről lefelé történő elemzés | 310 |
| Egy szintaxiselemző célgép | 317 |
| A grammatika ábrázolása a memóriában | 324 |
| Az alulról felfelé történő elemzés | 328 |
| Elsőbbségi összefüggések | 328 |
| Egyszerű elsőbbségi nyelvtan | 332 |
| Az elsőbbségi függvények | 335 |
| Az alulról felfelé történő elemzés algoritmusa | 339 |
| Az LR(K) grammatikák | 342 |
| Közbülső programformák | 346 |
| A Rutishauser-módszer | 346 |
| Négyessel és hármassal való ábrázolás | 348 |
| A lengyelforma | 349 |
| A kiszámítási fa | 353 |
| A kifejezések lengyelformára hozása | 358 |
| A logikai címek leképzése fizikai címekre | 367 |
| Leképzés a Fortran esetében | 368 |
| Leképzés az Algol esetében | 369 |
| A vezérlésátadás fordítása | 376 |
| A ciklusutasítás fordítása | 377 |
| Az aktuális és formális paraméterek egymáshoz rendelése | 379 |
| Hivatkozás szerinti paraméterátadás | 381 |
| Érték szerinti paraméterátadás | 382 |
| Név szerinti paraméterátadás | 382 |
| A program értelmezése | 383 |
| A Kalmár-féle formulavezérlésű számítógép | 385 |
| Az egyszerű értékadó utasítások feldolgozása | 389 |
| Számátalakítás | 393 |
| Tömbdeklaráció és indexes változó feldolgozása | 395 |
| Vezérlésátadás | 399 |
| A ciklusutasítás feldolgozása | 402 |
| Feladatok | 404 |
| Irodalom | 408 |
| Operációs rendszerek | |
| Az operációs rendszerek típusai | 410 |
| Számítógéprendszerek és -hálózatok | 410 |
| Számítógéprendszerek | 411 |
| Több gépes rendszerek | 411 |
| Több processzoros rendszerek (multiprocesszorok) | 412 |
| Számítógép-hálózat | 414 |
| A programok feldolgozásának módjai | 415 |
| Egyedi feldolgozás | 416 |
| Kötegelt feldolgozás (batch) | 417 |
| Távolsági kötegelt feldolgozás (remote batch) | 420 |
| Osztott erőforrású feldolgozás (time sharing) | 425 |
| Speciális célú rendszerek | 427 |
| Információs rendszerek | 432 |
| Adatgyűjtő rendszer | 432 |
| Folyamatvezérlő rendszer | 434 |
| A különböző típusú operációs rendszerek közös feladatai | 435 |
| Az operációs rendszer vezérlése | 437 |
| A megszakítási egységek típusai | 438 |
| A perifériális átvitelek vezérlése | 446 |
| Gazdálkodás a tárolókkal | 450 |
| A memória felosztása egy rezidens és egy tranziens részre | 450 |
| Rögzített partíciók | 453 |
| Változó partíciók | 454 |
| A programok áthelyezhetősége | 455 |
| A hagymahéj algoritmus | 458 |
| Virtuális tárkezelés | 460 |
| Automatikus lapváltás (paging) | 463 |
| Szegmentálás | 469 |
| Szegmentálás és lapváltás | 474 |
| A file kezelése | 475 |
| A rekordok soros és direkt elérése | 476 |
| A file védelme | 479 |
| A periferiális berendezések kiosztása | 480 |
| Folyamatokból álló rendszerek vezérlése | 482 |
| A holtpontállapot | 484 |
| A holtpontállapot automatikus felismerése | 493 |
| Holtpontmentes vezérlés | 496 |
| Kölcsönös kizárás | 497 |
| Szemaforok | 502 |
| Folyamatok szinkronizálása | 508 |
| A processzor hozzárendelése a folyamatokhoz | 514 |
| A folyamatok beütemezése | 516 |
| Feladatok | 519 |
| Irodalom | 520 |
| A programok helyességének ellenőrzése | 522 |
| A programhelyesség fogalma | 522 |
| A programok kipróbálását elősegítő programok | 526 |
| A program nyomon követése gépikód szinten. Dinamikus programkipróbáló (debugging) rendszerek | 527 |
| A programok analizálása | 528 |
| A program helyes működésének bizonyítása | 530 |
| A Floyd-féle indukciós módszer | 532 |
| A Hoare-féle következtetési szabályok módszere | 538 |
| Egy formális módszer | 542 |
| Strukturált programozás | 545 |
| Felülről lefelé történő programkifejtés | 548 |
| Irodalom | 554 |
| Névmutató | 556 |
| Tárgymutató | 557 |