| Bevezetés | 3 |
| A rendszer fogalma | 3 |
| A rendszerelmélet kialakulása | 3 |
| A rendszerelméletek személlete | 4 |
| A rendszertechnika lehatárolása | 5 |
| Néhány példa technikai rendszerekre | 6 |
| A gépszerkesztés és a rendszertechnika | 7 |
| 1. fejezet. Koncetrált paraméterű endszerek elemei | 8 |
| A mechanika rendszerelemek | 8 |
| Az ideális tömeg jellemző egyenlete | 11 |
| Az ideális rugó, mint rendszerelem | 12 |
| A mechanikus csillapítók | 13 |
| A mechanikus átalakítók | 14 |
| Nem mechanikus passzív rendszerelemek | 17 |
| A rendszerelmélet változó-tipusai | 20 |
| Különböző tipusu elemeket összekapcsoló elemek | 20 |
| Az aktív rendszerelemek | 22 |
| A rendszerelemek gráf-ábrázolása | 24 |
| 2. fejezet. A rendszertechnika változói és alapösszefüggései | 29 |
| A fizikai mennnyiségek általában | 29 |
| Az extenziv és az intenziv mennyiségek | 31 |
| Megmaradási tételek, mérleg és állapotegyeneltek | 33 |
| A mérlegegyeneletek általános formája | 35 |
| Az euler-Lagrange differenciálegyenlet | 36 |
| 3. fejezet. Lineáris rendszerek dinamikai vizsgálata | 39 |
| Rendszeregyeletek felirásának elvei | 39 |
| Általánosan használható eljárás a rendszeregyeletek felirására | 41 |
| A csomóponti módszer | 43 |
| A hurok módszer | 44 |
| Rendszer-gerjesztések | 46 |
| Exponenciális függvényekkel leírható gerjesztések | 46 |
| A szinguláris függvények | 48 |
| Példák rendszeregyenletek felirására | 51 |
| Két elemes (egyszerű) passzív rendszerek | 51 |
| Megoldás az energia-módszerrel | 54 |
| Több elemű rendzerek egyenletének a felirása | 55 |
| A rendszeregyenletek megoldásának módszerei | 58 |
| A grafikus megoldás | 58 |
| A numerikus módszer | 60 |
| Az analóg számítógépes módszer | 62 |
| Az analitikus módszer | 64 |
| Az elsőrendű rendszer stabilitása | 67 |
| A rendszeregyeletekről általában | 69 |
| A kimenet általános kavlitativ vizsgálata | 70 |
| A rendszer rendszáma | 71 |
| Különböző kimenetekre érvényes rendszeregyeletek | 75 |
| Rendszeregyenlete, ellenőrzési módszerei | 76 |
| Analógia, dualitás és dualóg rendszerek | 79 |
| Az exponenciális bemenetre adott rendszerválasz | 84 |
| Az általánosított impedancia (és idmittancia) | 85 |
| Az átviteli függvény (rendszerfüggvény) | 88 |
| Szinuszos (frekvencia) bemenet | 89 |
| Ugrásfüggvény bemenet | 91 |
| Zérushelyek és pólusok | 94 |
| A Laplace-transzformáció módszere | 97 |
| Kapcsolat az átviteli és a sulyfüggvény között | 98 |
| Példa a Laplace-transzformációs módszerre | 99 |
| Lineáris rendsezrek egyszerűsített vizsgálata | 102 |
| Rendszerstrukturák egyszerűsítése | 102 |
| Forrás-impedancia egyenértékek | 106 |
| Forrás transzformációk | 112 |
| Rendszeregyenelte egyszerűsített formulázása | 114 |
| 4. fejezet. A rendszerszimuláció | 120 |
| A rendszerszimuláció alapelve | 121 |
| Jelfolyamgráf, az analóg szimbolika gyorsirása | 123 |
| Felfolyamgráfok algebrája | 125 |
| A jelfolyamgráfok egyszerűsítési szabálya | 127 |
| Jelfolyamgráfok összeállítása | 131 |
| Az analóg számítógép elvi felépítése | 134 |
| Az analóg számítógép programozásának néhny kérdése | 137 |
| A program gráfjának a megkeresése | 139 |
| Nagyság és idő-léptékezés | 141 |
| Az analóg szimuláció elvégzése a programozás után | 144 |
| 5. fejezet. A rendszerek vizsgálata állapotmódszerrel | 145 |
| Az állapotegyenletek változatai | 145 |
| Az állapotváltozók értelmezése | 145 |
| A különböző fajtáju rendszerek állapotegyenletei | 149 |
| Állapontegyenletek meghatározása (felállítása) | 151 |
| A közvetlen meghatározás | 151 |
| A Lagrange-egyenletek felhasználása | 155 |
| A Hamilton-egyenletek felhasználása | 161 |
| 6. fejezet. Megosztott paraméterű és nemlineáris rendszerek | 164 |
| A rendszerek egymásrahatása | 164 |
| Megosztott paraméterű rendzerek | 173 |
| Lineáris elosztott paraméterű rendzser | 175 |
| Nem lineáris rendszerek | 179 |
| vizsgálati módszerek összefoglalása | 181 |
| Közel lineáris rendszerek linearizálása | 181 |
| Leiró függvény módszer | 184 |
| Fázissik-módszer | 188 |
| Függelék | 194 |
Folytatás Microsoft-tal