Rendszerváltozás után

Fülszöveg

Az 1990-es évtized lezárulásával befejeződött a rendszerváltozás, a kommunista-szocialista gazdasági és társadalmi berendezkedés átalakítása. Ennek a folyamatnak meghatározó, és egyben rendkívül ellentmondásos eleme volt - a parlamentáris demokrácia kialakítása mellett - a hajdani állami tulajdon magánkézbe adása, az állami-szövetkezeti mezőgazdaság átalakítása, a határok megnyitása, a határokon átnyúló együttműködések elősegítése. A rendszerváltoztató folyamatok ugyan többé-kevésbé lezárultak, hatásuk azonban napjainkban is érezteti hatását.
A kilencvenes évek rendszerváltozatató átalakulása különösen mélyen érintette a vidéki társadalma(ka)t - nem csak Magyarországon, másutt is Kelet-Európában. A vidék egy része elszegényedett, másik része számára pedig új lehetőségek nyíltak. Sok település visszanyerte a hatvanas-hetvenes években elveszített önállóságát, de számos esetekben a megnövekedett autonómia annyit jelentett, hogy a helyben felhalmozódott problémánk megoldásában a nem helyi társadalmi-állami szereplők már alig-alig akarnak és tudnak szerepet vállalni. A vidéki emberek és a magukat a "vidéki" emberek képviselőiként megjelenítő értelmiségiek jelentős része úgy gondolta, hogy a vidék magára maradt. Az átmeneti időszak vége és az európai integráció azonban újra előtérbe helyezik a vidék-kérdést, a több dimenzióban mért társadalmi és gazdasági hátramaradás felszámolását, az esélyegyenlőség növelését. Vissza