Rendületlenül II. (töredék)

Fülszöveg

Vörösmarty Mihály Szózatának himnikus hangvételű kifejezése vált e magyar hazafias költészetet bemutató antológia címévé. Ezt a szót suttogta nagymesterként a kötet szerkesztőjének édesapja, Benedek Marcell társai fülébe, mikor a Rákosi-korszak légkörében "elaltatták" a szabadkőművesek tevékenységét. Benedek István író, orvosprofesszor népszerű regényei, művelődéstörténeti témákat feldolgozó könyvei után ezzel az antológiával a közgondolkodásból az elmúlt évtizedekben kikopó fogalmat, a hazaszeretetet kívánta szellemi életünkbe visszahozni.
A legkorábbi magyarországi irodalmi emlékektől - krónikáktól, mondáktól, gestáktól - kezdve népköltészeti alkotások, ismeretlen szerzőjű kuruc kesergők mellett nyolcvanhat író és költő vall megindítóan hazaszeretetéről, a haza szabadságáért, függetlenségért való aggódásáról. A versek nem keletkezésük ideje vagy szerzőjük kora alapján kerülnek egymás mellé, hanem mintegy élő történelemként a magyarság sorsfordító eseményeit követik.
Benedek István közismert, kevésébé ismert és elfeledett alkotásokat sorolt egymás mellé; a kötetben kellő helyet kap az erdélyi magyar költészet, akárcsak a hazától távol - fronton, száműzetésben, emigrációban - írott művek sora. A versek jelentős része azt a XIX. századi irodalmat képviseli, amikor a nemzeti önállóságért és polgári átalakulásért való küzdelemben az alkotók elé a történelem kettős feladatot tűzött ki: a múlt hibáiból a tanulság levonását, a hősies helytállásból az erő merítését - a jövő érdekében.
A versantológia fejezeteit Benedek István - tőle megszokottan egyéni hangvételű - történelmi magyarázatai tagolják.
A függeléken a költők életrajzával találkozhatunk. A kötetet a magyar történelmi és tájképfestészet klasszikus alkotásairól készült színes reprodukciók, továbbá a költők fekete-fehér portréi díszítik. Vissza