A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Reneszánsz gondolkodók

Reneszánsz gondolkodók
Szerző

'Giordano Bruno: Reneszánsz gondolkodók ' összes példány
Kiadó: Polis Könyvkiadó
Kiadás helye: Kolozsvár
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 307 oldal
Sorozatcím: Remekírók Diákkönyvtára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 12 cm
ISBN: 973-96-8854-3
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A középkori és a reneszánsz ember között a leglényegesebb különbség a kultúra, sőt az életvitel minden területén a személyes szerep valamint evilági érvényesülésünk és boldogságunk hangsúlyozása. Az ember nem csupán közösségének valamely alakjában (egyházában, népében, államában vagy családjában) ismer önmagára, hanem autonóm erkölcsi és szellemi egyéniségként is felfedezi önmagát. Az öntudatnak ez a formája helyezi új megvilágításba a környezetét tevékenyen alakító és önmagát is formáló ember méltóságát, a felfedezett természeti világ és az ember bensőséges viszonyát, s alapvetően érinti a vallásosságot, az Istenhez való közeledés új érzelmeit is.
A korszak alsó határa a 14. század közepe tájára tehető, és nagy vonalakban a 17. századig tart. Természetesen, mint minden korszakolás, ez is hozzávetőleges, nehéz megállapítani a pontos határait, dátumokhoz kötni pedig végképp nem lehet. Talán jobb, ha nevekkel jelezzük: a képzőművészetben Giottótól a barokk művészetig, az irodalomban... Tovább

Fülszöveg

A középkori és a reneszánsz ember között a leglényegesebb különbség a kultúra, sőt az életvitel minden területén a személyes szerep valamint evilági érvényesülésünk és boldogságunk hangsúlyozása. Az ember nem csupán közösségének valamely alakjában (egyházában, népében, államában vagy családjában) ismer önmagára, hanem autonóm erkölcsi és szellemi egyéniségként is felfedezi önmagát. Az öntudatnak ez a formája helyezi új megvilágításba a környezetét tevékenyen alakító és önmagát is formáló ember méltóságát, a felfedezett természeti világ és az ember bensőséges viszonyát, s alapvetően érinti a vallásosságot, az Istenhez való közeledés új érzelmeit is.
A korszak alsó határa a 14. század közepe tájára tehető, és nagy vonalakban a 17. századig tart. Természetesen, mint minden korszakolás, ez is hozzávetőleges, nehéz megállapítani a pontos határait, dátumokhoz kötni pedig végképp nem lehet. Talán jobb, ha nevekkel jelezzük: a képzőművészetben Giottótól a barokk művészetig, az irodalomban Petrarcától Shakespeare-ig, a filozófiában Cusanustól Baconig, a tudományok formálódásában Galileiig terjedő időszakról van szó.
Az egyetemes szellemtörténetnek ez a kiemelkedő és máig ható korszaka elevenedik meg ennek a kötetnek a válogatott szövegeiben és az egyes szerzőket bemutató rövid bevezetőkben. Vissza

Tartalom

Szegő Katalin: „Lehull az álarc és marad az ember" (előszó) 5
Francesco Petrarca 11
Orvosságok jó- és balsors idejére 13
Az értelemről 13
A szabadságról 14
A barátságról 16
A hatalomról 17
A dicsőségről 19
A hálátlanokról 20
A villódzó lélek meghasonlásáról 22
A halálfélelémről 26
Nicolaus Cusanus 30
A tudós tudatlanság 32
Hogyan jelent a tudás nemtudást? 32
A pontos igazság megragadhatatlan 34
A legnagyobb egy 35
Leon Battista Alberti 38
A családról szóló könyvek 40
A házasságról 40
Lorenzo Valla 54
A szabad akaratról Garzia leridai püspökhöz 56
Marsilio Ficino 69
A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez 71
Arról, hogy a lelket teremtésekor két világosság ékesíti, és hogy a lélek miért szállt alá a testbe 71
Hányféle úton tér vissza a lélek Istenhez? 72
A szerelem adományairól 76
Milyen hasznos az igaz szerető? 77
Giovanni Pico Della Mirandola 80
Az ember méltóságáról 81
Niccoló Machiavelli 98
Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvéről 101
Amennyire dicséret illeti az államok vagy birodalmak alapítóit, éppen annyira elítélendők
a zsarnokság meghonosítói 101
Miképpen lehet a romlott erkölcsű városokban megőrizni a szabadságot, vagy, ha nem szabad a város, miképpen lehet szabaddá tenni 105
A jól megszervezett köztársaságban jutalmazzák és büntetik a polgárokat; a jutalom és a büntetés nem egyenlítheti ki egymást 109
Aki szerencsére áhítozik, az tanuljon meg változni az idővel 114
Rotterdami Desiderius Erasmus 117
Értekezés, avagy összeállítás a szabad akaratról 120
Thomas Morus 131
Utópia 133
Luther Márton 145
Asztali beszélgetések 148
A szabad akaratról 148
Iskolákról és egyetemekről 154
A muzsikáról 157
A tanulásról és a tudósokról 160
Michel Montaigne 161
Esszék 163
A tapasztalásról 163
A gyermek neveléséiről 173
A megbánásról 176
Pierre Charron 182
A bölcsességről 183
Hogyan irányítsuk vágyainkat és élvezeteinket 183
Éljünk mértékletesen és egyformán jóban, rosszban 191
Legyünk közel a halálhoz 197
Giordano Bruno 199
Hősi lendület 202
Az okról, az elvről és az egyről 205
A végtelenről, a világegyetemről és a világokról 213
Sir Philip Sidney 218
A költészet védelmezése 219
Francis Bacon 225
Esszék 229
Az igazságról 229
A jóságról és a szívjóságról 231
A becsvágyról 234
Az emberben rejlő természetről 237
Tommaso Campanella: 240
A Napváros 242
Galileo Galilei 260
Dialógus a két legnagyobb világrendszerről 261
Levél Don Benedetto Castellihez 269
Levél Cristina di Lorena toscanai nagyhercegnőhöz 272
Jegyzetek 277
Névmagyarázatok 290-307

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv