Részletek Csongrád megye demográfiai változásaiból a XVIII. század óta

Előszó

Megyei monográfiáink, még a legkomolyabb tudományos felkészültséggel rendelkezők is, a megyék életének ezernyi apró-cseprő kis részletére kitértek ugyan, de a történelmi demográfiának nagyon kevés rendszeres adatát hozták az olvasó elé. Elmosódva, az adatok esetleges halmazába belétemetve, nem látjuk tisztán azt a hatalmas lendületű fejlődést, mely a török kiűzése utáni évek elnéptelenedett megyéiből, sőt országrészeiből két évszázad ideje alatt az adott gazdasági vagy ipari viszonyokhoz képest esetleg túlnépesedett területet produkált. Nem látjuk a meglévő helytörténeti monográfiákról azt a fejlődésbeli eltolódást sem, mely az egyes fajok, társadalmi rétegek, stb. vagy éppen vidékek lakossága között mutatkozik meg, sőt sokszor magát a fejlődést is csak emlegetni halljuk, de látni nem igen láthatjuk, legfeljebb csak következtethetünk rá.
Így vagyunk a jelen esetben Csongrád megyével és Szeged, ill. később Szeged és Hódmezővásárhely törvényhatóságok területével is. Derék, többkötetes monográfiák rögzítik papírra a történeti, kulturális, stb. adatok egész sorát, anélkül azonban, hogy fejlődést, előrehaladást, vagy valami rendszeres formálódást látnánk. Az alábbi pár oldalon néhány szempontból vizsgálat alá veszem két évszázad fejlődését és a történeti demográfia pár kikapott részletével, egy-két táblázatba összesűrített fejlődési processzusával rá szeretnék mutatni arra, hogy mennyivel többet láthatunk egy megye fejlődéséből, népének formálódásából, vagy akár csak egy bizonyos időpont demográfiai képéből, ha a történeti-statisztika nagyobb rendszerességet, fokozottabb áttekintést biztosító anyagához és módszeréhez folyamodunk. Ebben a rövidre szabott kis részletmunkában a történeti demográfiának egész sereg kérdése marad érintetlenül, de - úgy vélem - az előbb említett célt az alábbi pár részlet is már elérhetővé teszi. Vissza